A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)

I. rész - Az iparosok adója

85

A tantieme-adónak a kulcsa, ha a javadalmazás évenkint és egyenkint

3.000pengőt nem halad meg ........................................................ 16%

3.000 pengőt meghalad, de 10.000 P-t nem halad meg

.................. 20 %

10.0

00pengőt meghalad ........................................................................ 25%

A saját tőke alatt a befizetett alaptőkét, a tőketartalékot és az érték- csökkenési, háramlási és kéteskövetelési tartalékok kivetelevel azokat a mérlegben megállapított valódi tartalékalapokat kell érteni, amelyek a vállalat kizárólagos tulajdonában vannak és vagy a már megadóztatott üzleti jövedelemből, vagy felpénzből származnak.

Külföldi vállalatoknál, valamint a részben adómentes és részben adóköteles vállalatoknál a saját tőkét a nyersbevételek arányában kell megosztani.

Hogy állapítják meg a társulati adó összegét?

A vállalatok az adóköteles nyereséget, valamint a tantiémadó alá eső javadalmazásokat évenkint köteles bevallani.

Az adóbevallásra a vállalat felelőssége mellett köteles az az egyén, akit a vállalat törvényes képviselete a cégjegyzésre jogosítottak közül megbíz, a zárszámadás jóváhagyását követő 30 nap alatt, de legkésőbb az üzletév lejártát követő négy hónapon belül az illetékes m. kir. adóhivatalhoz benyújtani.

Az adóbevallás benyújtására kitűzött határidőt a pénzügyigazgatóság indokolt esetben meghosszabbíthatja.

Felszámolás vagy csőd esetében köteles a vállalat számadásait évenként egyszer a m. kir. adóhivatal által esetről-esetre meghatározandó időben az illetékes m. kir. adóhivatalhoz benyújtani és ez alkalommal a tantiémadó alá eső javadalmazásokat is bevallani.

A bevalláshoz csatolni kell a mérleget és a nyereség-veszteségszámlát' hiteles alakban, továbbá az üzleti jelentést, a mérlegszerű nyereség felosztására vonatkozó határozatot és általában mindazokat az adatokat, amelyek a társulati adó helyes kivetéséhez szükségesek. Ez a kötelezettség azokra a vállalatokra is kiterjed, amelyek a kereskedelmi törvény szerint egyébként nyilvános számadsára nincsenek kötelezve.

Amennyiben a mérlegben vagy a nyereség-veszteség-számlában külön kifejezetten feltüntetve nincs, ki kell mutatni s a vonatkozó üzleti számla kivonatával vagy másolatával igazolni kell a következő tételeket:

1. a vállalat vágyónváltsága fejében kiadott összegeket ; 2. az üzemet nem terhelő illetékeket; 3. az ajándékokat és a kötelezettség nélkül teljesített ingyenes szolgáltatásokat még akkor is, ha a vállalat azokat jogosult levonni ; 4. az első szervezés és alapítás költségeit, amennyiben ilyen címen a vállalat leírást eszközölt; 5. az új beszerzésekre fordított kiadásokat, s amennyiben az új beszerzések értéke a mérlegben vagyonként ki van tüntetve, ezeknek az összegét; 6. a törzsvagyon gyarapítására fordított összegeket; 7. a törzsvagyon visszafizetésére vagy kölcsönök törlesztésére fordított összegeket ;

8. a külföldi teleptől felvett előlegek törlesztésére és kamataira fordított ösz- szegeket és a külföldi telep költségeiből a beföldi telepre áthárított részt ;

9. az alapítók számára nyújtott előnyöket, ha azokat valamely, a nyereség- veszteség-számlán csak egyenleg útján kifizetésre jutó számlán számolta el;