A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)

I. rész - Az iparosok adója

80

A Magyarország területén székhellyel bíró vállalatok csak a magyar állam területéről származó jövedelmük után adóznak, feltéve, ha e tekintetben azzal az állammal, amelyen külföldi telepe van, viszonosság áll fenn, vagy a pénzügy- miniszter az adómentességet elrendeli (elszakított területen teleppel biró vállalatok.)

Mely társaságok mentesek a társulati adó alól?

A fennálló törvények többek közt a következő társaságok állandó adó mentességét állapítják meg : az ipartestületek által létesített — előlegező és hitelügyletekkel nem foglalkozó — szövetkezetek, feltéve, hogy a szövetkezet tagjai közé mások, mint a testület tagjai fel nem vétetnek ; továbbá az Országos Központi Hitelszövetkezet, valamint az ennek kötelékébe rendes tagul belépett gazdasági és ipari hitelszövetkezetek ; azok a külföldi vállalatok, amelyeknek adómentességét államszerződések biztosítják ; a törvényhatósági és a községi (városi) közkórbázak, vásárcsarnokok, közvágóhídak, vízvezetéki, csatornázási, szemétfuvarozási és közvilágítási vállalatok. Ideiglenesen mentesek többek közt az iparfejlesztési törvény értelmében (1907. évi III. t.-c. 1. §.) az országban újonnan keletkező, a technika fejlődése szerint berendezett gyári vállalatok, ha olyan cikkeket állítanak elő, amelyek a Magyar Szent Korona Országaiban egyáltalán nem, vagy nem olyan mértékben állíttatnak elő, hogy a fogyasztás jelentékeny részét fedezné, vagy általában oly iparcikkeket állítanak elő, amelyek gyártásának fokozását, általános közgazdasági érdekek teszik kívánatossá.

A kedvezményt a kereskedelemügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértve engedélyezi. Ha a vállalat részben adómentes és az adómentes rész nyereséget eredményezett, a társulati adót csakis az adóköteles rész után kell kivetni. Az adómentesség a társulati adón nyugvó összes adópótlékokra is kiterjed.

Mikortól fogva köteles a társaság adót fizetni?

Az adókötelezettség kezdődik az újonnan keletkezett vállalatnál, ha működését nem a hó első napján kezdi, az üzletműködés megkezdését, — ideiglenesen adómentes vállalatoknál pedig az adómentesség megszűnését követő hónap első napján. Az adókötelezettség annak a hónapnak utolsó napjával szűnik meg, amelyben a vállalat üzletműködését végleg megszüntette. Ha a vállalat felszámol, vagy csődbe kerül, a terhére előírt társulati adót a felszámolás megkezdését, vagy a csőd megnyitását követő hónap első napjától kezdve törölni kell. A felszámolás vagy csőd tartama alatt az adókivetés szünetel és csak a felszámolás befejezése, vagy a csőd megszüntetése után kell a társulati adót a felszámolás, vagy a csőd tartamára egyszerre fizetni. A felszámolt vállalat vagyonát addig felosztani nem szabad, amíg adója megállapítva és összes adótartozása befizetve teljesen nincs. Ennek elmulasztásából eredhető károkért a felszámolókat és a felügyelő-bizottság tagjait egyetemleges kártérítési kötelezettség terheli.

A társulati adó kivetéséhez való jog elévül, ha az adót, az adóbevallás beadását, vagy pedig az adócsalás, illetőleg a jövedéki kihágás felderítésének napját követő ötödik naptári év végéig nem vetették ki.