A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)

II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]

527 kör vál. tagja, a Turul asztaltársaság el­nöke, stb. Résztvett a háborúban. Molnár és Galambos férfi és katonai, magyar-, dísz-és libériaszabóság, Eötvös-tér 2. M. Károly és Gr. Károly a Rosenthal­H. egyenruházati cégnél közel 3 évtizeden keresztül dolgoztak, míg 1919-ben közösen alapították műhelyüket. Állandó állami szállításokat teljesítenek. G. 1914—18-ig telj. szóig., kit: arany érdemker., K. cs.-k. Palugyay Viktor szűcsmester, VII., Ka- zinczy-u. 14. Tel. : J. 426—55., Nagymező- utca 20. Tel. : L. 939—57. Szül. Budapesten 1895., szab. 109. Szaktudását Páris, Brüsszel és Köln elsőrendű vállalatainál nyerte. 1919- ben alapította vállalatát, mely a szakmába- vágó összes gépekkel fel van szerelve. 36 hónapig küzdött az orosz, olasz és román frontokon, egyszer seb. Kit. : K. cs.-k. és kor. érdemker. Neje : Héber Lenke. Paray Lajos vendéglős, Vasút-u. 86. (Pestszentlőrinc). 1923-ban alapította ven­déglőjét, melyet nejével, szül. Hodossy Ilonkával közösen vezet. Köztisztviselő volt Erdélyben, honnan hazafias maga­tartása miatt kiutasították. Potk Józset tetőfedőmester és építési vál­lalkozó, Kisdiófa-u. 5. Szül. : 1888-ban Érden. Mindkét szakmában 1908-ban sza­badult fel. 17 évig dolgozott mint pallér a fővárosban. 1920 óta űzi iparait önállóan. Ipt. ellenőr, a Bp. házfel. jót. ászt. társ. el­nöke stb. Résztvett a háborúban. Neje : Gulik Teréz. Sándor József órásmester, II., Fő-u. 77. 1886-ban szül., 1903-ban szab., mint segéd hosszabb külföldi tanulmányúton volt. 1911- ben önállósította magát. Ipt. elölj, tag, v. alelnök és elnök, segédvizsg. biz. alelnök, Tak. ászt. társ. elnök, stb. Schwab Gyula törv. bej. cég, túl. : Sch. Rezső pala- és cserépfedőmester, Magyar-u. 27. Cége 1829-ben alapíttatott. 1890 óta vezeti önállóan. Ő végezte a királyi vár, az Opera, a Votiv Kirche (Bécs), a Tud. akadémia, Tőzsdepalota és még számos kincstári és magánépület szakmábavágó munkáit. A milleniumi kiállításon mint juritag szerepelt. Több kitüntetés birto­kosa. V. Ipt. vál. tag. Schwarcsuk József pala- és cserépfedő­mester, IV., Szerb-u. 3. Tel. : Aut. 843— 90. Budapesten 1887-ben szül., atyjánál tanulta az ipart, aki 1882-ben alapította a vállalatot, mely 1914 óta van saját vezetésében. Munkái közül megemlítjük a Szt. István-Társulat palotáját, a József fhg. palotáját, az Orsz. Kaszinót, a Pénz­verdét stb. Az Ipartestület elölj, tagja, a mestervizsgáztató biz. alelnöke, stb. Részt­vett a háborúban. 3 gyermeke van. Simay Lajos lakberendező, iparművész, H • . Váci-u. 38. Tel. 836—96. 1874-ben szül., 1901-ben alapította vállalatát. Munkái az Astoria, Ritz, Mezőgazdasági múzeumban láthatók. Több aranyérem és elismerő ok­levél birtokosa. 12 éven át mint szaktanár működött a főv. iparrajziskolában. Több éven át a Gelb M. és Tsa bútorgyár vezér- igazgatója volt. Lajos fia Párisban töltött hosszabb időt a szakma tanulmányozásával. Singer Adolf órásmester, VI., Teréz-körut. 8. Tel. 205—80. 1866-ban szül., 1884-ben szab. 1912-ben önállósította magát s az­óta megszakítás nélkül űzi iparát. Az Ipar­testület elnöke, a Magyar Nemesfémip. és Órásip. Szöv. alelnöke, az ékszertőzsde ta­nácstagja, a segédvizsg. biz. elnöke. 1892- ben nőül vette Mayerovits Deborát. Gyer­mekei : Sándor és Margit. Spelter Henrik cukrászmester, VII., Er- zsébet-körút 42. Tel. 416—45. Regi cukrász­dinasztia sarja. Nagyatyjának már 1850- ben volt Budán cukrászdája. Ipartestületi elnök, Orsz. Ip. Egy. igazg., Ip. Kam. tag., stb. 2 arany éremmel kitüntetve. Hosszú külföldi tanulmányútja során Berlin, Kohl- burg, London, Páris, Csikágó, Kanada, Newyork, Pontresina, Kairó, stb. városok­ban 8 évet töltött, úti tapasztalatait mint a M. Cukr. és Mézeskalácsos c. lap társ­szerkesztője megírta és évkönyvükben ipa­rostársai okulására kiadta. Stádinger József tetőfedőmester, Nagy­diófám. 17. 1893-ban szül., 1911-ben szab. és 1922-ben önállósította magát. Cserép­tető szorító-kapocs találmánya feleslegessé teszi a malter és más kötőanyagok haszná­latát. Ipt. elölj. tag. Végigküzdötte a há­borút. Neje : Kür Zsófia, gyermekei: László, József, Huska és lrénke. Szemerédy Kálmán férfiszabómester, V., Erzsébet-tér 2. Tel. : 802—15. 1893-ban szabadult, mint segéd és szabász meg­szakítással 1909-ig dolgozott előkelő buda­pesti és londoni cégeknél. 1909-től társas alapon, a háborúból visszatérve pedig önállóan űzi az ipart. A szabó Ipt. és a szakosztály vál. tagja. Szemes János tetőfedőmester, VII.. Dem- binszky-u. 20. 1881-ben Pécsen született, ugyanott 1899-ben szabadult. 1913-ban önállósította magát, s a háborút leszá­mítva — mikor a szerb fronton harcolt — Spelter Henrik

Next

/
Thumbnails
Contents