A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)

II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]

525 segéddel folytatja. Ipartest, elölj. tag. Az olasz fronton harcolt. Hamvas Magda művészi porcellánfesté- szet, VI., Bajnok-u. 2/b. Művészetét Mün­chenben tanulta, hol nemcsak technikai, hanem teoretikus képesítést is nyert. Szá­mos kiállításon vett részt, mikor is mun­káit a legnagyobb elismeréssel fogadták. Held és Máthé szabóm., Wekerle Sándor­éit ca 4. Tel. 806—32. A céget H. Albert 1908-ban alapította. 14 segéddel és 1 ta- nonccal dolgozik. Máthé 1914—18-ig volt a háborúban. Ifj. Hercegfy Károly órásm., II., Lánc- híd-u. 4. Budapesten 1885-ben szül., 1903- ban felszab., 1910-ben önállósította ma­gát. Saját konstrukciójú órákkal kísérlete­zett. Ipt. elölj. tag. Résztvett a háborúban. Neje : Föcze Irén. Hoser Victor órakészítő, I., Árpád-u. 1. Tel. 531—39. Budapesten 1872-ben szül., ugyanitt 20 éves korában felszab. Szak­tudását a svájci, német és francia órásipar tanulmányozásával tökéletesítette. Válla­latát nagyatyja 1820-ban alapította, saját vezetésében 1908 óta van. Arany érmekkel kitüntetve. Az Ipt. alelnöke, a mester- vizsg. biz. elnöke. Horváth Ferenc ny. szív. számtanácsos, a droguista, kozmetikus és bádogos stb. Ipt. jegyzője, IX., Üllői-út 119. Az Ipar Ügyek c. lap v. munkatársa. 1918 óta visz szerepet az ipari életben. Egyik alapítója az MSSz- nek. Az FTC-nek v. titkára, csapatkapi­tánya stb. Hragyél János borbély- és fodrászm., Kispest,Vörösmarty-u. 26, Budapest, Üllői- út 68. 1926-ban alapította szalonját, mely­ben 1 segéddel és 1 tanonccal dolgozik. Az Ipt. tagja, a borbély- és fodrászmesterek helyicsoportjának elnöke. Az albán fronton harcolt. Kit. : bronz v. é., K. cs.-k. Szül. 1894-ben, felszab. 1910-ben. Kályha- és agyagárugyár rt. (ezelőtt Hartmuth L. és C.). Magyarországi kép­viselője : Jacksch Gyula cégvezető. Közp. iroda Bécs, Budapesti telephely: Andrássy- út 6. Gyártelep: Podersam. Alakult 1790- ben. A belügyminisztérium, a székesfőváros szállítója. Legújabb speciális gyártmánya a Reform fafütésü kályha, mely óriási tüzelőanyagmegtakaritást e redményez. Gyártmányai az egész világon elismertek. Technikai üzemvezető : Peterlik Rezső igazgató. Hucskó Mihály, a Bp. Száll, és Vend. Ipt. főtitkára, lakik Stáhly-u. 1. Tel. 811— 52. Szül. 1878-ban, Szepes m.-ben vm. al­jegyző, Lőcsén főkapitány volt, honnan a cseh megszálláskor jött Budapestre. A fő- kapitányságon később Hegyeshalmon mű­ködött 1928 júliusig, id. nyugdíjba vonu­lásáig, mikor is elfoglalta a testület meg­hívását a főtitkári állásra, mely tisztségét nagy szakavatottsággal tölti be. Keppich József tetőfedő vállalat, Bem-u. 11. Tel. : J. 372-19. Szül. : 1883-ban Buda­pesten. A zürichi műegyetemen kultúrmér­nöki oklevelet nyert. A háború alatt mint gyári főmérnök telj. szóig. 1920-ban társas alapon önállósította magát, 8 10 ember­rel dolgozik. Vállalata kincstári munkákat végző közismert vállalat. Klein István cipészm., Üllői-u. 145. 1922- ben saját erejéből megalapította műhelyét s még ugyanaz évben díszoklevelet nyert tökéletes munkáival. Résztvett a háború­ban, harcolva a szerb és olasz frontokom Mint tizedes szerelt le. Knapovics Árpád tetőfedőm., Bem-u. 5. Tel. 330—13. Budapesten 1884-ben szül.,. 1907-ben felszab., 1920-ban alapította vál­lalatát, mely a nagy munkák egész sorát teljesítette. Ipt. elölj., tanonc- és mester - vizsg. biz. tag, adófelszólamlási biz. tag stb. Przemy sínél orosz fogságba esett. Neje : Ferenczi Jusztina. Knesz Antal kályhásm., VI., Szinyey Merse-u. 24. Szül. Budapesten 1881-ben, felszab. 1907-ben. Bécs, Berlin és Buka­restben dolgozott a háború kitöréséig. Az orosz fronton fogságba esett. 1919-ben ala­pította vállalatát. Kollár Gézáné nőiszabószalón, IV., Türr István-u. 8. Tel. 810—38. 1918-ban alapí­totta szalonját, mely egyike az elismerten elsőrendű — a legkényesebb ízlést is kielé­gítő — fővárosi cégeknek. Tulajdonosa évente kétszer utazik Páris és Berlin divat- bemutatóira. 20—25 alkalmazottal dol­gozik. Kolovits Sándor férfiszabóm., Krisztina- körút 167. 1926-ban alapította jelenlegi üzemét, bár már 1911-ben önálló volt. A tanoncnevelés terén elért eredményei elismeréséül ezüst oklevéllel tüntettetett ki. A világháborúban mint altiszt vett részt. Komlosi Kristóf szabóm., VII., Dohány­utca 58. Szül. 1886-ban, felszab. 1904-ben.. Mint segéd Berlin, Páris és London első­rendű cégeinél dolgozott. 1910-ben önálló­sította magát. Üzemében 8 segéddel dol­gozik. Két arany éremmel kitüntetve. Ipt. elölj., orsz. szöv. igazg. vál. tag stb. Részt­vett a háborúban. Neje : Aranyossy Vilma. Kostenszky Kálmán oki. gyógyszerész, gyógy árú, illatszer és kozmetikai cikkek gyára, V., Br. Acél-u. 1. Tel. : L. 906—11. 1872, majd 1905-ben alapíttatott a vállalat. Számos magyar és külföldi kitüntetés iga­zolja produktumai kiválóságát. Fodrász- kellék és hajnagykereskedése a szakkörök­ben kedvelt. Kőrössy Károly vendéglős, Liliom-u. 94 (Pestszentlőrinc). Szül. 1885-ben. Gyári üzemvezető volt 1925-ig, mikor elvégezte a budafoki pineemesteri tanfolyamot s

Next

/
Thumbnails
Contents