A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
511 Németh Vilmos oki. kőművesmester, Gyarmat-u. 85. Tel. : Aut. 229—11. A bpesti Köműv. és Kőfaragók Ipartest.- nek alelnöke, a M. O. K. Sz. tiszteletbeli elnöke, a tanoncvizsg. biz. elnöke, a békélNémeth Vilmos tető biz., a K. É.. K. O. Sz., a Lakásépítő miniszteri bizottság tagja, a Kőműv. Mesterek Lapjának főmunkatársa és még számos tisztséget visel. Szül. 1879-ben. Felszabadult 1895-ben. 1908-ban önállósította magát. Monumentális bérházak és gyárak építése fűződik nevéhez. Részt- vett a világháborúban. Neje : Bindasz Veronika. Neuhauser Miksa és társa padlás- és falburkolómester, V., Hollán-u. 3. A bpesti Kőműv. és Kőfaragók Ipartest, és a bpesti Burkoló Szöv. tagja. Az üzem, mely 6 szakmunkást foglalkoztat, számos nagyszabású épület építését eszközölte. Pálfi Pál kőművesmester, a szentendrei Ártézi-fürdő ügyv. igazgatója VIII., Üllői- u. 34. Tel.: J. 438—01. A bpesti Kőműv. és Kőfaragók Ipartest, elölj.-nak tagja, a M. K. O. Sz. felügy, biz.-nak tagja, a Magy. Ip. Szöv. igazg. tagja stb. Szül. 1887-ben ; felszabadult 1907-ben. 1910 óta önálló mester. Jelentős állami és városi építkezéseket végzett. A háborúban a fronton volt. Neje : Valentin Ilona. Pint Ferenc kőművesmester, VI., Paulay Ede-u. 19. Szül. : Pécsett 1888-ban, szab. : Nagykanizsán 1905-ben. Segédként a fővárosban dolgozott a háború kitöréséig, mikor is bevonult. A harctéren k. ezüst, br. v. é., K. cs.-k. és seb. é.-mel tüntették ki. 1920- ban önállósította magát 1921-ben nőül vette Szikora Rozáliát. Pintér József kép. kőműves- és ácsmester, Nagyfuvaros-u. 14. Szegeden 1873-ban született, ugyanott 1896-ban szabadult, 1904 óta van saját vállalata, melyet Szegeden alapított és 1928-ban helyezett át Budapestre. A háborúban mint tiszth. vett részt, olasz fogságban volt. Purkay Károly kőművesmester, IV., Királyi Pál-u. 20. Tel. : 864—61. A bpesti Kőműv. és Kőfaragók Ipartest.-nek, a bpesti Épít. Ipartest. Szöv.-nek tagja. Szül. 1872-ben. Kiss István egyetemi tanárnál, Meyning műépítésznél és a Máv.-nál fejlesztette szaktudását. 1906-ban önállósította magát. Résztvett a világháborúban. Reiner Dezső terv. építész, VII., Akácfautca 4. Tel.: J. 362—94. Szül. 1882-ben. Elvégezvén a felsőipariskolát, Vidor Emil építész irodájában praktizált 10 éven át. 1910 óta önálló mester ; az Emke-, Hun- gária-kávéház, mozgók, nagyszabású bérpaloták építése fűződik nevéhez. Résztvett a világháborúban. Schubert János kőművesmester, Futó-u. 28. 1876-ban szül., 1893-ban szabadult, 9 évig dolgozott mint alkalmazott, ezen idő felét külföldön töltötte. A háború alatt mint súlyos sebesült orosz fogságba esett s mint 75%-os őrmesterrokkant tért haza. Neje : Sztupa Anna. Stefanovits Béla kőművesmester, VII., Pillangó-u. 11/b. Szül. Budapesten 1866- ban. (Apja kőművesmester volt). Felszabadult 1881-ben. 1895-ben önállósította magát, több nagyobb építkezés tervező építésze és vállalkozója volt és cca 100 embernek ad munkát. A bpesti Kőműv. és Kőfaragók Ipartest, és az Épít. Mesterek Ipartest.-nek, az Épít. vezetők vizsg. bi- zotts.-nak tagja. Neje : Janku Mária, régi iparos család sarja. Stefkovics Sándor kőművesmester, VI., Izabella-u. 44/b. Stendl Nándor kőművesmester, VII., Izabella-u. 27/b. Szül. 1884-ben. Mint ta- nonc a fővárosban szerezte szakképzettségét. Felszabadult 1917-ben. 1918-ban önállósította magát. Résztvett a világháborúban. Neje : Puchy Zsuzsánna. Stulcz Ferenc kőművesmester, lakás Né- met-u. 22. Telep : Nap-u. 35. Telefon : J. 465—51. A Budapesti Építő, Kőműves, Ipartest, elnöke, az _Orsz. Kőműv. MesteStulcz Ferenc rek Szöv.-nek elnöke, Kőműves, Kőfaragó és Ácsmesterek vizsg. biz. tagja, Iparkamarai póttag és még számos kulturális és hazafias egylet tisztségét viseli. Szül. «
