A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)
I. rész - Az iparosok adója
73 dóságok kifizetése ezzel a megállapítással szemben esetleg rövidebb vagy hosszabb időközökben történik. Ehhez képest az évi összegben megállapított és havi részletekben esedékes járandóságok után a havi összegekre vonatkozó adótételek szerint kell a kereseti adót fizetni. Ha valamely munkás a hétnek nem minden napján, hanem pl. csak 3 vagy 4 napig dolgozik és a hétnek csak erre a 3 vagy 4 napjára kap munkabért, akkor ez a munkabér egész heti munkabérnek veendő és az adótétel ennek megfelelően állapítandó meg. A munkabért azonban egész hétre kiegészíteni semmiesetre sem szabad. A nevelési járulékot az özvegynél mint természetes törvényes gyámnál az özvegyi nyugdíjjal össze kell vonni és az együttes összeg után kell az adótételt megállapítani, más gyámnál azonban a gyám nyugdíja és az árva nevelési járuléka nem vonható össze. Ha az adózó több helyről és pedig több szolgálatadótól vagy több munkaadótól kap szolgálati illetményt vagy munkabért, akkor ezeket az illetményeket (munkabéreket) megadóztatás céljából nem lehet összevonni, hanem azokat az egyes munkaadóknál külön-külön a megfelelő adótétellel kell megadóztatni, illetőleg minden egyes munkaadó a többi illetményekre való tekintet nélkül köteles az általa kifizetett illetményből az annak megfelelő adótétel szerint járó adóösszeget levonni. Az ugyanattól a munkaadótól ugyanarra a hónapra járó különböző elnevezésű és különböző jogcímen alapuló illetményeket össze kell vonni. Ha valaki az illetményét naponként kapja meg, vagy az illetménye napokra van megállapítva s azt hetenként kapja meg, az adót az egy hétre járó illetmény után megállapított tétel szerint, ha pedig félhavonkint kapja meg, az adót az egy hónapra járó illetmény után megállapított tétel felével kell kiszámítani és levonni. Ha valamely munkás ugyanattól a munkaadótól ugyanarra a hétre kétféle munkabért, nevezetesen órabért vagy napibért és akkordmunkabért, vagy darabszám szerint megállapított munkabért kap, akkor ezt a kétféle munkabért össze kell vonni és a heti adóskála szerint kell az adótételt megállapítani. Ha valamely munkás a hetenként pénzben fizetett munkabéren felül bizonyos időközökben (pl. három naponként, hetenként, havonként) élelmiszereket vagy tüzelőanyagot is kap, akkor a természetbeni járandóságok egy hétre eső mennyiségének helyi forgalmi értékét hozzá kell adni a pénzben kifizetett hetibérhez és az együttes összeg után a heti munkabérekre vonatkozó adóskála szerint kell az adótételt megállapítani. Ha a heti vagy havi illetmények több hétre, illetőleg több hónapra együttesen fizettetnek ki, az adót az egy hétre, illetőleg egy hónapra eső illetmény után járó adótétel megfelelő sorozata szerint kell kiszámítani és levonni. Ezt a rendelkezést olyan esetekben kell alkalmazni, amikor az illetmény szabály vagy megállapodás szerint heti vagy havi részletekben esedékes, azt azonban bármilyen okból egyszerre hosszabb időtartamra fizetik ki. A végkielégítések és nyugdíj megváltások az adótétel alkalmazása szempontjából szintén havi összegekre bontandók fel, kiszámítva azt, hogy a kifizetett összeg hányszorosa annak a havi illetménynek, amely az illető alkalmazottat, vagy nyugdíjast legutoljára megillette és ezen összeg után kell az adót megállapítani. Viszont ha a havi illetmények félhavonként fizettetnek ki, az egy hóra eső illetmény után járó adótétel szerint kiszámított adóösszegnek felét kell levonni.
