A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)

II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]

a harctéren. Mint rokkant szerelt le. Neje : Gerencsér Vilma. Vratarics István kádármester, szül. 1882- ben és felszabadult Muraszombaton 1900- ban. Mint segéd Grácban és Guttenbergben dolgozott. Saját háza van. Önálló üzemé­ben. amely 1903 óta áll fenn, egy segédet és 1 tanoneot foglalkoztat. 1913-ban ipari elismerésben részesült. Az Iparos Kör al­elnöke. 1916—1918-ig a 82. gy.-ezrednél szolgált. 1906-ban vette nőül Schiftár Annát. Weltinger Jenő úri- és nőicipész- és felső- részkészítömester. Szül. 1889-ben és fel­szabadult 1906-ban. Mint segéd Béesben is dolgozott. 1914 óta önálló. Saját háza van. Az Iparos Kör ellenőre. Az izr. hitk. gondnoka, volt elnöke. 1915—1918-ig ka­tona volt. Kisezüst, brozn vit. érem és K. cs.-k. kitüntetése van. Neje: Steiner Juliánná. Wettinger Simon kékfestőmester. Wolf Károly sütőmester. Szül. Német- újváron 1890-ben és felszabadult Körmén ­XVolf Károly den 1906-ban. Jelenlegi önálló üzeme 1920 óta áll fenn. Saját háza van. Az Iparos Kör jegyzője. 1914—1918-ig a 18. h. gy.-ezred­nél szolgált. Neje : Maries Mária. ZALASZENTIVÁN Balázs János gépészkovács. 1868-ban született, 20 éves korában szabadult, mint segéd Budapesten dolgozott. 1898-ban ön­állósította magát. 1907-ben megnősült, neje Horváth Mária. Polgár János Kopilcz István bognármester. Nagy Károly cipészmester. Polgár János kőművesmester. Szül. 1886­ban, felszabadult 1905-ben. 1910-ben ön­állósította magát. Háború alatt a vasutas­ezrednél szolgált s mint 50%-os rokkant szerelt le. Neje : Csongrády Anna. ZALASZENTMIHÁLY Bajzik János úri- és nőieipészmester, felsörészkészítö. Hó- és sárcipők vulkani- zálásával is foglalkozik. Született Nagy- kapornakon 1896-ban. 1914-ben szabadult fel és 1919-ben nyitotta meg műhelyét. Az Ipartestület helyi megbízottja. 1 tanon- cot, 2 segédet alkalmaz. Részt vett a világ- háborúban. Ezüst érem kitüntetése van. Neje : Móra Ilona. Fekete Zsigmond férfiszabómester, kész- ruharaktártulajdonos. Szül. 1886-ban, fel­szabadult 1902-ben, mint segéd Pacsán, Szombathelyen és Pozsonyban dolgozott. 1918-ban lett önálló. Saját házában 2 se­géddel és 2 tanonccal dolgozik. Az Iparos­kor alelnöke. Neje : Keskeny Anna. Kovács Gyula kőművesmester. Szül. 1897-ben, felszabadult 1913-ban. Mint se­géd Fiúméban és Triestben is dolgozott. 6—8 segédje és 1—2 tanonca van. Az Iparoskor pénztárnoka, az Olvasókör el­nöke. A világháborúban nagyezüst, 3 bronz v. é.-t, seb. é.-t és K. cs.-k.-t ka­pott. Reich Géza mészáros- és hentesmester. Trozonyi István oki. méhész- és kertész- mester. Szül. 1893-ban, felszabadult 1908- ban. Gödöllőn végezte a méhészeti tan- folyamot. Az Iparoskor elnöke, a Kerté­szeti egyesület alelnöke. A világháborúban nagyezüst, bronz vit. é.-t, 4 seb. é.-t, K. cs. k.-t kapott. Neje Papp Mária. BUDAPEST Cement-, beton- és burkolóvállalkozók : „Andrea“ cement árúgyár és építőipari rt., V. Hold-u. 19. Vezérigazgató : Ascher Elemér oki. mérnök. A vállalat 150 mun­kást foglalkoztat. Nevezétes munkái : a Gellért hullámfürdő, Sátoraljaújhelyi p.-ü. palota, »Gyosz.« székház stb. Balogh Ferenc és Tsa falburkoló váll., VII., Munkás-u. 1. Telefon : 810—10, 439— 02, 461—21. A 80—120 munkással és 50 szakmunkással dolgozó vállalat 1921-ben bronzéremmel, 1923. és 1925-ben arany­éremmel tüntettetett ki. Barkóczy Péter Pál. IX., Ferenc-krt.41 .T.: J. 340—86—87, 451—72, 341—54. ABurk. és betoniparos szöv. és Kő- és rokonszak­mák egyletének alelnöke. Született 1898- ban. A Keleti Akadémia elvégzése után külföldi tanulmányútra ment, honnan visz- szatérve, 1920-ban a jelenlegi részvénytár­saság kötelékébe lépett, mint ügyv. igaz­32

Next

/
Thumbnails
Contents