A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)

I. rész - Az iparosok adója

70 B) AZ ALKALMAZOTTAK KERESETI ADÓJA Mily jövedelmek után kell fizetni az alkalmazottak kereseti adóját? Az alkalmazottak kereseti adója alá tartozik az ország területén lakó egyénnek, akár belföldön, akár külföldön élő munkaadóval szemben fennálló szolgálati vagy munkabérviszonyból származó jövedelme. Az adókötelezettség szempontjából közömbös az a körülmény, hogy a szerződő felek a szolgálati vagy munkabérviszonyból kifolyólag járó illetmé­nyeket előre meghatározott állandó vagy változó összegben kötötték-e ki, hogy az illetményt készpénzben, vagy egyéb javakban kapják e, vagy hogy a szolgálati illetmény ingatlannak, vagy testi dolgoknak vagy jogoknak hasz­nálatából áll-e. Úgyszintén az is közömbös, hogy az adózó közszolgálatban vagy pedig magánszolgálatban áll-e. Változó természetű szolgálati illetmény például az óradíj, órabér, akkord munkabér, a pincéreknek, a szálloda-, fürdő­vagy más vállalat alkalmazottainak a szokásos borravalókból származó jöve­delme, vagy a községi és körjegyzőknek a magánmunkálatokból származó jö­vedelme, a gazdatiszteknek vagy egyéb gazdasági alkalmazottaknak az illet­mény-kiegészítésképpen átengedett földterület használatából vagy az állat­tartásból származó jövedelme, vagy a házfelügyelőknek a kapupénzekből szár­mazó jövedelme stb. Ha valamely ipari alkalmazott a saját számlájára otthon végzendő munkát vállal a felektől, akkor az ebből eredő jövedelme nem tekint­hető szolgálati illetménynek, hanem ezután mint önálló ipari jövedelem után külön általános kereseti adót kell fizetnie. Az elsőfokú iparhatóság előtt vagy ahol iparhatóság nincsen, a községi elöljáróság előtt az ipartörvény rendelkezései szerint szerződtetett tanone után a tanviszony tartama alatt kereseti adót fizetni nem kell. Nem tekinthető alkalmazottnak az, aki oly munkát vállal, amelynek elvégzésére egy vagy több segéderőt alkalmaz, pl. egy konfekciós részére segéddel dolgozó szabó. Ha azonban a külföldi munkaadótól élvezett illetményt nem valamely itteni pénztár, illetőleg a külföldinek itteni állandó megbízottja fizeti, az illet­mény után általános kereseti adót kell fizetni. Állandóan mentes az alkalmazottak kereseti adója alól az az alkalmazotti jövedelem, amelynek évi összege nem haladja meg a 960 pengőt. Ennek meg felelően mentes az adó alól a heti 20 pengőt, illetőleg a havi 80 pengőt meg nem haladó járandóság. Az alkalmazottak kereseti adójának alapja az adóévben élvezett fizetés, bér, zsold, díj, napidíj, lakpénz, személyi pótlék, korpótlék, működési, drága­sági és bármi más pótlék és jutalom fejében vagy más egyéb címen járó, állandó természetű illetmény, továbbá a jutalék, részesedési jutalék, egyezmény vagy adrabszám szerint járó díj, napidíj, más egyéb a szolgálati viszonyból, illetőleg a hivatásszerű foglalkozásból eredő változó természetű járandóság ; végül a nyug- és kegydíjak, nevelési járulékok, vagy más ilyen természetű nyug­ellátások, végkielégítések és nyugdíjmegváltások, amelyeket a szolgálatadó, nyug- és kegyellátási intézet, alap vagy alapítvány ad. A természetben (ellátás­ban, földhasználatban stb.) járó illetmények pénzbeli értéke a helyi viszonyok­nak megfelelően számítandó ki. A szolgálati vagy munkabérjárandóságoknak adókötelezettsége szem­pontjából közömbös az a körülmény, hogy vájjon a munkaadó előzetes kikötés alapján vagy pedig önként fizette-e ki a járandóságot. Eszerint pl. az önként adott beszerzési segély, jutalom stb. szintén adóköteles járandóság.

Next

/
Thumbnails
Contents