A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
459 Szíttá László asztalos, Petőfi-u. 159. Tillik József kőműves. Turkovics Ferenc pék. Varga Dezső és Fiai bognármesterek. Kossuth Lajos-u. 189. Az üzemet atyjuk alapította 1876-ban. 1920-ban vették át a vezetést fiai : Dezső és Jenő. Dezső szül. 1887-ben. Felszab. 1907-ben ; Jenő szül. 1891-ben. Felszab. 1908-ban. Tagjai az Iparos Olvasó Körnek, az Ipartestületnek, Tüzoltóegyletnek és még számos egyesületnek. Résztvettek a világháborúban, Dezső a K. cs.-k., Jenő a K. cs.-k. és vasker. tulajdonosa. Jenő neje : Simon Juliánná. Vass Lajos cipész. Váczi Lajos asztalosmester. Az Iparos Olvasó Kör tagja. Szül. 1887-ben. 1907-ben felszabadult. Műhelyét 1919-ben saját házában alapította s azóta önállóan folytatja mesterségét ; 1 segédet foglalkoztat. A világháborúban 8 hónapig az orosz, olasz és szerb frontokon harcolt, megkapta a K. cs.-k. és bronz vit. érmet. Lehöcz Erzsébetet vette nőül. VASVÁR Egy lelkes, akkor még fiatal és tevékeny gárda 1896-ban alakította meg az Ipartestületet. Elnökké Vásárhelyi János lakatosmestert, alelnökké Deutsch Simon szappangyárost, jegyzővé Tretter Győző körjegyzőt választották, 340 iparos közül 142-en léptek be ekkor az Ipartestületbe. Az elnöki tisztet Vásárhelyi 1903 április 5-ig viselte, ekkor leköszönvén, helyébe Király Ferenc választatott. Az ő elnöksége alatt 1904 január havában vették meg a gróf Festetich Tasziló tulajdonát képező ú. n. sörházat testületi székház céljára. Ugyancsak az’ő Elnöksége alatt alakult meg 1911 január 27-én az Iparos Kör, melynek szintén elnökévé választatott. A kör alelnöke Szili József, pénztárosa Sik József, jegyzője Singer Zsigmond, könyvtárosa Lukács Sándor lett. 1913 március 30-án Király Ferenc helyébe Fekete Sándor választatott meg elnöknek- Viharos élet zajlott ekkortájt a testületben, a fiatalok utat akartak maguknak törni a testület vezetésében. És csak a bekövetkezett háború vetett ennek véget, mert ekkor az Ipartestület elnéptelenedett, tagjai a harctérre kerültek. A háború után pedig a devalváció tette a helyzetet teljesen sivárrá. Tretter Győző jegyző is elkedvetlenedett, tisztéről lemondott, helyébe Pintér Sándor választatott, akit 1919 szeptemberben Fenyvesi Ignác, majd 1920 március 28-án Magyar József követett. Magyar József 1921 márciusban elnökké választatván, Nagy István lett a jegyző. Magyar 1921 június 30-án bekövetkezett halálával Nagy József alelnök lépett helyébe. Nagy István jegyző pedig 1921 okt. 8-án lemondott és Pintér Sándor iett újból a testület jegyzője. Nagy József 1922-ben Budapestre költözvén, Benczik Kálmán választatott elnökké. 1921 augusztus 21-én megünnepelte a testület fennállásának 25 éves jubileumát. 1924-ben megalakult a testület kebelében a temetkezési segély egyesület. 1926 márciustól 1927 márciusig Horváth Ferenc volt az elnök, akit újból Benczik Kálmán követett. Az 1928 január 22-iki közgyűlés elhatározta egy új székház építését, amit tett is követett, mert 1928 július 15-én az befejezést nyert. Céljának megfelelően áll ma már a székház, amelyben egy nyomdahelyiség, küldönclakás, egy pince, két üzlet- helyiség, kétszobás lakás, egy nagy terem, egy várószoba és egy irodahelyiség foglaltatik. A testület tagjainak száma : 601. Benczik Kálmán kötélgyártóm., Szent- rnihályfalvi-u. Az atyja, János által mintegy 60 év előtt alapított üzemet Benczik, aki 1883-ban Vasváron született és 1899-ben szabadult fel, 1908 óta vezeti önállóan és abban Kálmán fia is részt vesz. Az Ipar- testület elnöke, akinek oroszlánrésze van a székház létesítésében. Azelőtt hosszú ideig elöljáró, majd alelnök volt. Az Iparos Kör vál. tagja, volt alelnöke, több éven át világi elnöke volt a Katii. Legényegyletnek. A világháború szerb frontján harcolt. Neje : Ambrus Erzsébet. Dobday József kép. kőművesmester. Az Ipartestület, az Iparos Kör, Katii. Legény- egylet és Dalegylet tagja. Szül. 1900-ban. Felszab. 1916-ban. 1928-ban képesítést nyert és önállósította magát, 8 segédet és 2 tanoncot alkalmaz. A világháborúban 3 hónapig a fronton volt, K. cs.-k. tulajdonosa. A nemzeti hadseregben is szolgált. Dómján István cipészmester, Temető-u. Az Ipartestület székháza
