A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
456 sát. Önállóan szerelte Tolnán a Szabó Testvérek malmát, továbbá dolgozott még Nagykállón, Kerekegyházán, Balatonbog- láron, Putnokon, stb. stb. Tagja az Ipar- testületnek és az Iparos Olvasókörnek. Szimcsik Lajos szabómester. Szerafin Ernő cipészmester. Szabó Testvérek malomtulajdonosok. Szevin Ágoston épületbádogosmester. Szilágyi József fodrászmester és vendéglős. Deák Ferenc-u. 52. Fodrászüzemét már 1919-ben alapította Faddon. Szorgalma jutalmául 1927-ben, mikor is székhelyét Tolnára helyezte át, már vendéglőt is-nyitott s most kettőzött ügybuzgalommal vezeti mindkét üzemét. Az Ipartestületnek tagja. Katonai front szolgálata 10 hónap. A vendéglőt nejével, szül. Vida Magdolnával közösen vezeti. Szily János mészáros- és hentesmester. Szohner Márton bádogosmester. Tunczinger András asztalosmester. Szed- resi-út 71. 1912-ben alapította üzemét. Szaktudása tökéletesítése végett Budapesten, Bécsben, Grácban s több magyar városban dolgozott mint segéd. Tagja az Ipartestületnek, a Kath. Olvasókörnek és a Közm. egyesületnek. Egyik alapító tagja és pénztárosa az Ászt. Örsz. Szöv. helyi- csoportjának. A világháborúban egyszer sebesült; a bronz vit. érem, a K. cs.-k. és seb. érem tulajdonosa. Varga István asztalosmester. Szekszárdi- utca 12. Üzemét, melyben egy 4 és fél HP villanymotor van, 1910-ben alapította. 1 segédet és 1 tanoncot foglalkoztat. Szaktudása, melyet Budapesten, Bécsben és Schweizban tökéletesített, üzemét itt az elsők közé emelte. Az Ipartestület tagja. 12 hónapot töltött az orosz harctéren. Eredetileg Szabadkán önállósította magát, de a szerbek ellenséges magatartása miatt ott nem boldogult. Vitéz Verényi Ferenc mészáros- és hentesmester. Vass József asztalosmester. Deák Ferenc-u. 17. 1923-ban önállósította magát. 1 Vass József 1 tanoncot foglalkoztat. Tanulmányait Budapesten végezte 1916-ban. Tagja volt a Nemzeti hadseregnek. Az Tpartestöletnek, az Iparos Olvasókörnek, stb. tagja. Régi iparoscsalád sarja. Neje : Scháb Teréz. Weltmann Ignác nyomdatulajdonos. Werling Ádám vizsg. mézeskalácsos és viaszgyertyaöntő, Árpád-u. Iparát már 1892 óta folytatja. Dolgozott Budapest, Rozsnyó, Bécs, Grác, Line, München, Salzburg, Villach, New-York, stb. városokban. Önállósította magát Tolnán 1919-ben. Az Ipartestület tagja. Katonai szolgálatot 1916—1918-ig teljesített. Werling Ágoston mézeskalácsos. Werling Géza fogtechnikus. Werling György cukrász. Wéber József sütőmester, Kossuth La- jos-u. 22. 1919-ben önállósította magát. Üzemében 2 segédet és 1 mást foglalkoztat. Wéber József A világháború elején az élelmezési osztálynál dolgozott mint pékmester, utána a harctéri pékségnél volt a háború végéig. A K. cs.-k. tulajdonosa. Az Ipartestület volt előljárósági tagja. A Kath. Körnek választmányi- tagja, volt előljárósági tagja még az Iparos Olvasóegyletnek. Zimmermann József borbélymester. Zsiga János kovácsmester, Rákóczi-u. 29. Üzemét 1923-ban alapította. Mint segéd, a budapesti Máv. gépgyárban és báró Fiáth gazdaságában dolgozott. 1921- ben tette le a lokomobil kezelői vizsgát. Jelenleg 1 segédet alkalmaz. Előljárósági tagja az Ipartestületnek, választmányi tagja]az Iparos Olvasóegyletnek, tagja továbbá a békéltető bizottságnak. Résztvett a világháborúban 1915—1918-ig. Zsigmond Ferenc szabómester. TOLNAMÓ'ZS Bien János szabómester. Gertner Tamás mészáros- és hentesmester, vendéglős, Iskola-u. Székesfehérváron, Sárbogárdon és Tolnán szerzett szaktudásával 1921-ben önállósitotta magát. A Községig Körnek alapítványi tagja és a Tolnai Ált. Iparos Egyesületnek tagja. A világháborúban résztvett. Kbó István bognármester. Schopper Ferenc sütőmester. Szül. 1896- ban. Üzemét apja 1888-ban alapította. El-
