A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
449 badult 1914-ben. Iparát mint segéd Budapesten, stb. gyakorolta. 1926-ban létesítette üzemét, melyet 1 tanonccal önállóan vezet. 3 évig teljesített harctéri szolgálatot, 2 évet olasz fogságban töltött. Bottyán Sándor cipőfelsőrészkészítő és bőrkereskedő. Iparát Budapesten tanulta, felszabadult 1923-ban. A Technológia szakvizsgáját sikeresen tette le. 1926 óta önállóan folytatja mesterségét. 2 éven át a nemzeti hadseregben szolgált. Busznyák József borbély- és fodrász- mester. Született 1887-ben, felszabadult 1905-ben. Mint segéd Szegeden, Cegléden, Szentesen, Szarvason és helyben dolgozott. 1909 óta önálló, 1 tanoncot alkalmaz. Az Ipartestület elölj, tagja és könyvtámoka, az Iparos Dalkör alap. tagja, a szakoszt. és a tanoncvizsg. bizottság elnöke. Résztvett a világháborúban, a K. cs.-k. tulajdonosa. Csenz Gyula kádármester. Született 1890- ben, felszabadult 1906-ban. Budapesten, Munkácson, Kőbányán, stb. volt segéd. 1920 óta önálló mester. Az Ipartestület elölj, tagja, a szakcsoport és tanoncvizsg. bizottság elnöke. Az Iparos Dalkör és Dalegylet alap. tagja, iskolaszéki tag. Csenz Lukács kádár, id. Fejér Kálmán asztalos, Páva-u. Gazdag Imre asztalosmester, Kossuth-u. 149. Született 1877-ben, felszabadult 1894- ben. Budapesten volt segéd. 24 éve önállóan, átlag 5 segéddel és 3 tanonccal vezeti üzemét. Az Ipartestület elölj, és szám- vizsg. tagja, közs. képv. és számos kultú- rális egyesület tagja. 43 hónapig résztvett a világháborúban. A vaskereszttel tüntették ki. Gombár István kovácsmester. Szül. 1894- ben. Felszab. 1910-ben. 1920 óta saját üzemében dolgozik 2 segéddel és 1 tanonccal. Ipartest, elölj, tagja, a szakcsoport és tanoncvizsg. bizottság alelnöke, közs. képviselő, az ág. ev. egyháztanács tagja, a Népkör elnöke. 3 évig szolgált a háborúban ; kitüntetései: K.cs.-k. ésII. oszt. vaskereszt. György József nyomdatul., könyvkötő, könyv- és papirkereskedő, Lukács Béla-u. 192. Szül. 1893-ban. Szaktanulmányait Budapesten, Marosvásárhelyt, Debrecenben, Kolozsvárt stb. végezte. 1927 óta saját üzemét vezeti 1 segéddel és 1 tanonccal. Az Ip. Dalkör v. jegyzője, jelenleg aktív tagja. Résztvett a világháborúban, ahol megsebesült. Holczknecht Ferenc hentes- és mészáros- mester. Szül. 1898-ban. 1913-ban szabadult fel. Budapesti nagy vágóknál volt segéd. 1922 óta 1 tanonccal önállóan dolgozik. A tanoncvizsg. bizotts. tagja, Ip. Dalkör alap. és működő tagja. 1915— 1918-as olasz fronton védte a hazát. Horváth László csizmadiamester. Szül. 1891-ben. Felszab. 1907-ben. Budapesten, Cegléden stb. volt segéd. 1919 óta önálló mester. Csizmáit 1927-ben a székesfehérvári és szentesi kiáll.-okon ezüst é.-mel tüntették ki. Tagja a tanoncvizsg. bizotts. - nak. A háborúban az orosz és szerb fronton teljesített szolgálatot. Högye Sándor csizmadiamester. Szül. 1883-ban. Felszab. 1900-ban. Mint segéd Szarvason, Esztergomban, Komáromban, Győrben dolgozott. 1910 óta vezeti 1 tanonccal műhelyét. Az Ipartest, elölj, tagja és alelnöke, a tanoncvizsg. bizotts. és Ifj. egy. elnöke, a közs. képv. test. póttagja, református Egyh. képv. tagja. 47 hónapig harcolt a hazáért ; kitüntetései : vasker., bronz vit. é. Katona Gábor hentes. Káldi Pál kötélgyártómester. Szül. 1895-ben. Felszab. 1912-ben. Segédként Budapesten, Cegléden, Érsekújváron stb. működött. 1921-ben alapította üzemét, 1 segédet és 1 tanoncot tart. Ipartestületi számvizsg. tag. A világháborúban több tengeri ütközetben vett részt. Király Lajos festőművész és fényképész. Szül. 1886-ban. Budapesten, Bécsben, müncheni és nagybányai festőiskolákban végezte szaktanulmányait. Segéddé avatásakor bronzéremmel tüntették ki. Alapító tagja az Ipartest.-nek. Résztvett a háborúban. A K. cs.-k. tulajdonosa. Harctéri festményei a Hadimúzeumban vannak. vitéz Kocsárd Gábor ácsmester. Szül. 1890-ben. Felszab. 1909-ben. Budapesten és Bécsben volt segéd. 1923 óta önálló ; 1 tanoncot alkalmaz. A tanoncvizsg. bizotts. tagja. 52 hónapig harcolt a hazáért ; kitüntetései : nagy ezüst, 2 bronz vit. é., K. cs.-k. 1926-ban vitézzé avatták. Sz. Kovács Ferenc kőművesmester. Szül. 1893-ban. Felszab. 1910-ben. A budapesti felsöip. iskolában 2 tanfolyamot végzett, 1923-ban önállósította magát. Az Ipartest- alap. tagja, a vigalmi bizotts. tagja. A háborúban a különböző frontokon 48 hónapot töltött, 7 ízben megsebesült ; kitüntetései : kisezüst, bronz vit. é., K. cs.-k., szóig. érem. Kovács Károly szabómester. Szül. 1881-ben. Segédként Budapesten és Debrecenben végezte tanulmányait. 1906-ban önálló lett. 1918-tól gazdálkodással foglalkozik. Az Ipart. v. alap. és elölj, tagja, közs. képv. és a ref. iskolaszék tagja. Résztvett a világháborúban. Kovács Lajos kádármester. Szül. 1897-ben. Felszab. 1898-ban. Segédkorában Newyorkban a győri szeszgyár megbízásából hordómunkákat készített. 1908 óta önállóan dolgozik 1 tanonccal. Az Ipartest. alap. tagja, volt elölj, tag ; a tanoncvizsg. bizotts. tagja. A háborút a szerb és orosz fronton küzdötte végig ; megsebesült. vitéz Kötél Albert cipészmester. Ószőllő. 29
