A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)

II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]

434

pesten, Szegeden, Karlsbadban stb. működött, mint segéd. 1908 óta mint önálló mester 2 segédet és 1 tanoncot oktat. Szaktudását 1903-ban a bécsi kiállításon ezüstéremmel, 1928-ban a helyi kiállításon elismerő oklevéllel jutalmazták. Az Ipartestület és a szakosztály tagja. Neje : Horváth Mária ; fia, László, szintén a szakmában működik.

Wittreich Nándor vendéglős, Rumi-út 6. 1892 óta folytatja iparát. Önállósítása előtt az ország nagyobb vállalatainál működött mint pincér és főpincér. 1926-ban létesítette üzemét, ahol 1 tanoncot alkalmaz. Tagja az Ipartestületnek és a szakosztálynak. Neje : Vizkelety Teréz.

Wolf István vendéglős, Arany János-u. 8. sz. Az Ipartestület, a szakosztály és az Iparos Kör tagja. 40 éve működik a szakmában. Magyarország és külföld előkelő üzemeiben volt segéd, 1913 óta önálló; kb. 2 segédet alkalmaz. 1915—1918-ig szolgált a hazáért. Neje : Lohr Anna.

ifj. Wolf István kávéháztulajdonos, Erzsébet királyné-u. 49.

Wollin Károly sütőmester, Wesselényi- u. 25.

Zöhrer Kálmán aranyműves és ékszerész- mester. Kossuth Lajos-u. 25. Szül. 1903-ban. Ipari kiképzését a helybeli nagy üzemekben nyerte. Budapesten és Bécsben szaktanulmányokat végzett. 1928 óta önállóan dolgozik 1 tanonccal. Az Ipartestület, az Iparos Kör és a Kult úr-egylet tagja.

Zsankó József asztalosmester, Komá- romi-u. 18.

Zsiray Lajos tetőfedőmester, Plébánia- utca 16. Az Ipartestület és Iparos Kör tagja, a szakosztály megalapítója és titkára. 1910 óta működik ipara terén; 1921 óta önálló mester. Üzemében 2 segédet foglalkoztat. A világháborúban 7 hónapig a fronton volt, majd 3 évet orosz fogságban töltött. Neje : Weber Emilia.

Zsoldos Ferenc hentes és mészáros, Ke- reszt-u. 12.

SZOMÓD

Sallay Sándor villanyszerelő. Iparában 1888 óta működik, 1898-ban Budapesten önállósította magát. Egy 5 HP cséplőgép tulajdonosa. Az Ipartestület tagja, a kér. szoc. párt alelnöke. Résztvett a világháborúban.

SOMLÓJENŐ

Ifj. Antal Géza asztalosmester.

Horváth Ferenc malomtulajdonos.

Kovács József bércséplő.

Mejdli József molnármester.

Nemes Gyula kovácsmester.

Németh Sándor molnármester. Az 1895 óta gyakorolt iparában 1907. évben önálló sította magát. Ugyanez idő óta tagja az Ipartestületnek. A világháborúban 36 hónapig volt a fronton, ahol megsebesült.

TAPOLCA

A testülethez Tapolca, Kapolcs, Badacsonytomaj, Balatonederics, Balatonhenye, Gyulakeszi, Hegyesd, Hegymaga, Kékkút, Káptalantötő, Köveskál, Kővágóörs, Kisapáti, Lesenceistvánd, Lesencetomaj, Nemesvita, Raposka, Rendes, Sáska, Salföld, Szepesd, Szigliget, Vigánt, Zalapetend és Zalahaláp községek tartoznak. A tapolcai Ipar- testület 1888-ban, a járási 1926-ban alakult. Tagjainak száma 720, a segédeké 450, a ta- noncoké 180. Az Ipartestület elnöke Keszler Aladár építőmester, jegyzője Somogyi László. Az Ipartestület kebelében Iparoskor és dalárda is működik.

Vitéz Anda Gyula asztalosmester, Tapolcán 1890-ben született, 1906-ban felszabadult, majd Bpest, Bécs és Münchenben tökéletesítette szaktudását. 1920-ban alapította üzemét. Az Ipartestület elöljárója, a tanonvizsg. biz. elnöke, az Iparos Kör vál. tagja. 20 hónapot volt orosz fogságban. Kit. : 2-szer nagyez., kisez., br. v. é.,

K. cs.-k. és seb. é.

Anda Lajos asztalosmester, Kossuth

L. -u. 31.

Árvay Dezső szabómester, szül. Sümegen, 1884-ben, felszab. 1900-ban, Szombathelyen, Bécsben és Sümegen volt segéd. Önálló' 1918-ban lett. 1909-ben volt esküvője Sebestyén Annával.

Barabás Lajos cipészmester, Toldi-u. 6. Helyben született, 25 éves korában szabadult, 28 éves korában önállósította magát. Tagja az Ipt. és a Kath. Legényegylet nek. Neje : Zugmon Erzsébet.

Barcsa Géza szabómester, Kossuth L.-u. 21. Dabronyon 1878-ban j szül., felszab. Celldömölkön 1893-ban. A fővárosban volt segéd. 1905-ben önállósította magát. Ipartest. és Iparos Kör elülj. tag. 5 évig orosz fogságban volt. Neje : Búzás Gizella, 3 gyermeke van.

Basnetz Károlyné (szül. Farkas Róza) nőiszabó, Miklós-u. Szalonját 1928-ban létesítette. 6 alkalmazottal dolgozik, a helyi és vidéki intelligencia számára. Tudását elsőrendű szalonokban szerezte.

Bőczy Antal szíj gyártómester. Szül. Tapolcán 1870-ben, felszab. 1889-ben és 1897-ben önállósította magát. A millenniumi kiállításon arany, a váci kiállításon