A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)

I. rész - Az iparosok adója

Mily jogorvoslatokat ismer a törvény a kereseti adónál ? A kivetett általános kereseti adó ellen az adó fizetésére kötelezett fél a fizetési meghagyást követő 15 nap alatt az adófelszólamlási bizottsághoz, az adótörlés kérdésében hozott határozat ellen pedig a határozat kézbesítését követő 15 nap alatt a pénzügyigazgatósághoz fellebbezéssel élhet. Az adózó a rögzített adóalapot nem támadhatja meg fellebbezéssel, de ha az adóalap helytelen összegben hozatott át, avagy a helyesen áthozott adóalap után helytelen adótétel alkalmaztatott, helyesbítésért fordulhat am.kir. adóhiva­talhoz, amelynek határozata ellen a kézbesítést követő 15 nap alatt a pénz­ügyigazgatósághoz lehet fellebbezni. A m. kir. adóhivatalnak a soronkívüli kivetést és biztosítást elrendelő végzése ellen a kézbesítést követő 15 nap alatt a pénzügyigazgatósághoz lehet fellebbezni. A fellebbezésnek nincs halasztó hatálya. A fellebbezést minden esetben a m. kir. adóhivatalnál írásban kell benyúj­tani. Az általános kereseti adó jogossága és mérve ellen kellő időben beadott fellebbezésnek annyiban halasztó hatálya van, hogy ilyen esetben csak a meg­előző évre kivetett adónak megfelelő összeget, vagy ha a bevallásban, illetőleg a fellebbezésben foglaltaknak változatlan elfogadása esetében kivethető összeg ennél nagyobb, ezt az összeget lehet behajtani. Az adóköteles fél a fellebbezésbe foglalt állításait bizonyítani köteles, illetőleg az állításainak igazolására szóló bizonyítékokat már a fellebbezésben köteles megjelölni. Abizonyítékok csatolása, illetőleg megjelölése nélkül beadott fellebbezéseket az adófelszólamlási bizottság érdemi tárgyalás alá nem veheti. Ha az adózó az elsőfokú kivetési eljárás során nem ad számszerű bevallást, az elsőfokú kivetés mérve ellen beadott fellebbezést az adófelszólamlási bizott­ság csak abban az esetben veheti érdemi tárgyalás alá, ha az adózó fellebbezés­hez szabályszerű bevallást csatol. Sp Amennyiben az adózó fellebbezése érdemleges tárgyalás alá nem vehető, a m. kir. adóhivatal a fellebbezés beérkezése után a fellebbezőt haladéktalanul köteles felszólítani, hogy a fellebbezés hiányait 8 napon belül pótolja, mert ellenkező esetben fellebbezése érdemleges tárgyalás alá nem vehető. Ha az adózó a m. kir. adóhivatal felhívása dacára sem pótolja fellebbezésé­nek hiányait, a fellebbezést az adófelszólamlási bizottság érdemi tárgyalás mel­lőzésével visszautasítani köteles. A fellebbezéseket az adófelszólamlási bizottság a jövedelemadó ellen esetleg beadott fellebbezéssel egyszerre tárgyalja. Ha az adófelszólamlási bizottság úgy találja, hogy valamely észrevétellel meg nem támadott és meg nem fellebbezett adóköteles jövedelem az adózó valószínű jövedelménél kevesebb, az illető adózót beidézheti és az adót fel­emelheti. Az adófelszólamlási bizottságnak, illetőleg a pénzügyigazgatóságnak a ke­reseti adó jogossága és mérve kérdésében hozott másodfokú határozata ellen minden esetben panasszal a m. kir. közigazgatási bírósághoz lehet fordulni. A panasznak halasztó hatálya nincs. A pénzügyigazgatóságnak a soronkívüli kivetés és biztosítás elrendelése kérdésében hozott határozata ellen a pénzügyminiszterhez lehet fellebbezni. A fellebbezésnek halasztó hatálya nincs. 5

Next

/
Thumbnails
Contents