A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
363 Kör vál. tagja, stb. A Tolnamegyei Iparoskor megalapítója, volt elnöke. Üzletét néhai atyja, Lipót, 1878-ban alapította. A vármegye és a város állandó szállítója. 1927-ben Székesfehérváron ezüstéremmel, 1919-ben Szekszárdon díszoklevéllel, 1928- ban ezüstéremmel és díszoklevelekkel lett kitüntetve. Ipara mellett kiváló galamb- tenyésztő, e téren is I. díjat, aranyérmet, díszoklevelet nyert. A világháborúban a szerb és orosz frontokon harcolt. Mutschenbacher Ödön és Fia bej. cég. Cégtulajdonos M. Jenő cementárukészítö, tudását budapesti több nagy cégnél tökéletesítve, üzemét 1921-ben alapította s azt 2 kőfaragóval és 6 munkással folytatja. Az Ipartest., Iparosszövetség, Kath. Kör, Kereskedelmi Kaszinó stb. tagja. A szekszárdi gazd. kiállításon kitüntetésben részesült. Özv. Müller Imréné vendéglős. Müller Konrád szállótulajdonos, Szé- chenyi-u. 62. Régi vendéglőscsalád sarja, aki iparát atyjánál, Alsónánán tanulta, 1922-ben vette meg mai üzletét, amelyet 4 évig vezetett, azóta bérbeadta. Az Ipartestület, Háztulajdonosok Orsz. Szövetsége stb. tagja. A világháborúban a szerb és olasz fronton harcolt, itt fogságba esett. Fiai, Jakab és Konrád, szintén vendéglősipart űznek. Müller Testvérek gépjavítóműhely. Nagy Sándor vendéglős, Remete-u. 54. Az Ipartestület, Polgári, Ref. Kcr tagja, a Tolnamegyei Vendéglősök Rt. igazgató - sági tagja. Fia, Sándor, és veje, Csötönyi Dániel, a harctéren hősi halált haltak. Narer Lajos férfiszabómester, Széchenyiül ca 19. Az Amerikai Egyesült Államok st.-louisi 1906. évi kiállításán dicsérő oklevelet nyert. Önálló lett 1910-ben. A világháború orosz és olasz frontján harcolt, kétszer súlyosan megsebesült. Ötször bronz vitézségi érmet és K. cs.-k. kitüntetést kapott. Nepp Dezső kádármester, Báró Augusz- utca 18a. Nepp Gyula szíjgyártómester, Báró Au- gusz Imre-u. 39. 1906-ban önállósította magát, jelenlegi üzletét 1910 óta vezeti, 1 segédet foglalkoztat. Az Ipartestület, Folg. Olvasókör stb. tagja. 1923-ban a falu- szöv. kiállításon kitüntetésben részesült. A világháború orosz, szerb és román frontján harcolt. Megsebesült. Két bronz v. é. és a K. cs.-k.-tulajdonosa. Németh István kőművesmester. 0bemig Henrik vendéglős, Garay-tér 4. A Mozi-vendéglőt 1926 óta vezeti önállóan 2 pincér alkalmazottal. Iparát atyjánál, aki régi vendéglősfamilia sarja, tanulta. Az Ipartestület, Olvasókör, vendéglős r. t. tagja. 16 hónapig volt a világháború harcterein. A nemzeti hadseregben is szolgált. Obernig Károly vendéglős, a Polgári Olvasókör bérlője, Rákóczi-u. 14. Atyja és nagybátyja üzletében tanult. Eredetileg 1914-ben, atyja halálakor annak üzletét vette át, mai üzletét 1923 óta vezeti. Régi vendéglősfamilia tagja. A vendéglős r. t. igazgatósági tagja, az Ipartestület, Keresk. Casino, Turul és Törekvés S. C. tagja. A világháborúban 26 hónapig volt a fronton, egyszer súlyosan sebesült. A kisezüst és bronz vitézségi érem és Károly csapat- kereszt tulajdonosa. Obernig Henrik Orbán István hentes- és mészárosmester, Rákóczi-u. 59. Iparát Budapesten tanulta, 1896-ban szabadult fel és 1903-ban lett önálló. Az Ipartestület, Újvárosi és a Polgári Olvasókör tagja. A világháborúban a 7. tüzérezredben szolgált. Neje : Stir Rozália 1922-ben elhúnyt. Ozanics Viktor ipartestületi jegyző 1921 óta. Intenzív résztvett a tolnamegyei iparosszövetség megalapításában. Annak első titkára volt. Ugyancsak intenzív részt vett a testületi székházzal kapcsolatos munkák jogi és szellemi részének intézésében. A tolnamegyei vendéglősök egyesületének jegyzője. Tagja az Olvasókörnek és Kath. Körnek, a Ref. Olvasókörnek. Jegyzője az építési és pénzügyi bizottságnak. Lankadatlan és odaadó munkájával eredményesen szolgálja az iparos érdekeket. Ötvös Lajos cipészmester, Szent István - tér 1—3. Szakmáját Szekszárdon tanulta, itt is szabadult fel és 1900-ban önállósította magát. 1904-től 1908-ig Amerikában tanulta a tömeggyártást. 2 segédet és 1 tanoncot foglalkoztat. Az Ipartestület választmányi Ozanics Viktor, Ipt. jegyző Ötvös Lajos
