A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
261 36. Az Ipartestület elöljárósági tagja, ta- noncvizsgáztató bizottság és több egyesület tagja. A világháborúban az összes frontokat végigjárta. Egyszer megsebesült, vaskereszt, bronz vitézségi érem és Károly csapatkereszt kitüntetést kapott. Üzletét 1921 óta vezeti. 3 segédet és 3 tanoncot foglalkoztat. Neje : Puch Katalin, régi iparos familiából szármzik. Heiczmann Márton kép. kőművesmester, Petőfi-u. 11. Üzletét 1921-ben alapította. Azt 3 segéddel és 3 tanonccal folytatja. Az Ipartestület építőbizottsági tagja, a Törekvés S. C. tagja. A világháború szerb, orosz és olasz frontján harcolt. A kisezüst, bronz vitézségi érem és Károly-csapat- kereszt birtokosa. Herner Imre sütömester. Hevesi Pál szabómester. Hirschfeld-testvérek, József és Miksa, hentes és mészárosmesterek. Az üzlet nagyatyjuk, Sámuel 1840. évbeli alapítása. Atyjuk, Mór mintegy 60 éven át vezette, ők 1902 óta folytatják. A fogház állandó szállítói, József résztvett a világháborúban, mégis sebesült. A Károly-csapatkereszt tulajdonosa. Hirth Ferenc asztalosmester. Id. Horváth János kőművesmester. Horváth Márton szabómester. Hradek K. Lajos bádogosmester. Hradek Vilmos fodrászmester. Huber Ferenc vendéglős, B. Augusz-u. 11. A Ferenc József kantin tulajdonosa. Üzemét 1920-ban alapította. Az Ipartestület tagja. A világháborúban 1915 febr. 29- től háború végéig szolgált. Tagja volt a nemzeti hadseregnek is. Neje : Kapováry Sarolta. Jung György szabómester. Karamér Ferenc bognármester, Percer Mór-u. 15. 1889-ben alapított üzeme az ármentesítő bizottság és az államépítészeti hivatal szakmábavágó munkáit végezte. Előzőleg 1875-től kezdve Pakson volt üzeme. Neje : Paul Anna régi iparos család sarja. Az Ipartestület, Katolikus Olvasókör tagja. Karászi Ferenc szabómester, Széchenyi- u. 43. 1921 óta önálló, 2—6 segédet és 2 tanoncot foglalkoztat. Az Ipartestület tagja. 1924-ben szabadult fel, Budapesten, Bel- grádban és Zágrábban segédeskedett. 1921 - ben lett önálló mester. Kárpáthy Nándor címfestőmester, Rá- kóczi-út 1. Életének javát a színészpályán töltötte, majd Kaposváron címfestőmesteri ipart kezdett 1924-ben. Azután több városban volt önálló vállalata, míg végre 1924- ben Szekszárdon telepedett le. Szép sikerei voltak a festőművészet terén is, egyik képét a bajor király, másikat József főherceg vette meg. Az Ipartestület előljárósági tagja s a Törekvés S. C. és más egyesületek tagja. Katz István asztalosmester, Árpád-u. 10. Önálló lett 1912-ben, 2 segédet, 1 tanoncot foglalkoztat. Az Ipartestület előljárósági tagja, a tanonvizsgáló bizottság, Iparos szövetség, a Zeneegyesület, Polg. Ölvasókör Katz István tagja. 1923-ban a faluszövetségi kiállításon aranyérmet és oklevelet, az 1926. évi mező- gazdasági kiállításon ezüstérmet nyert. Már tanuló korában is nagy aranyérem kitüntetést kapott. Klein Hugó órás, ékszerész. Kolbach József vendéglős, Széchenyi-u. 62. Először a kereskedelmi pályán működött, 1912-ben önállósította magát. Üzlete 1919-ig állott fenn, amikor is a szerbek teljesen kifosztották. 1919-ben lett vendéglős Bátaszéken, majd 1926-ban átvette a Szekszárdi Magyar Király Szállót, amelyet azóta nejével, szül. : Schmidt Erzsébettel és a családtagok közreműködésével vezet. A világháborúban az olasz, montenegrói és dal- mát frontokon harcolt. Egyszer megsebesült A kisezüst, II. o. vaskereszt, 3 bronz vitézségi érem, a Károly-csapatkereszt, egy német kitüntetés, sebesülési érem, rohamérem kitüntetések tulajdonosa. Konrád József kőfaragó-szobrászmester, Rákóczi-út 3. Önálló lett Kaposváron 1903- ban. Jelenlegi vállalata 1909 óta áll fenn. Konrád. József A legtöbb nevezetesebb épület szakmunkáját ö végezte. Művészi síremlékeket készít. A Polgári Olvasókör, Ipartestület tagja. A világháborúban mint altiszt harcolt s a kisezüst, bronz v. érmet és K. cs.-keresztet kapta. Kossy Lajos gőzmosodatulajdonos. Koszorú János bognármester.
