A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
359 következett halála óta özvegye és Borov - szky Lajos vezeti. Borovszky az Ipartestület, tolnamegyei vendéglősök részvénytársaságának, a szociális misszió rendes tagja. Borovszky Lajos Bors Imre kályhásmester, Szluha-u. 21. Üzletét 1919-ben alapította, 1 segédet foglalkoztat és esetenként több segédmunkást. Az 1909. évi tanonckiállításon oklevél- és bronzérem kitüntetést kapott. A világháború olasz és orosz frontjain harcolt, Károly-csapatkeresztet kapott. Bőrösök István késes, Rákóczi-út 43. Bőrösök József és fia késes, Szent István- tér 1. Brzoboháty Janka fűzőkészítőmester, Széchenyi-u. 69. Oszlányban született, Budapesten tanult, 1918-ban szabadult és 1927-ben lett önálló. Budai Ferenc mechanikus, Széchenvi- u. 12. Csehi Ferenc csizmadiamester, Rákóczi- út 45. Szekszárdon született, 1911-ben szabadult fel. Az Ipartestület, Újvárosi és Polgári Kör tagja. A világháborúban az orosz fronton harcolt, megsebesült és rokkanttá lett. Neje : Steinbach Anna. Ifj. Csötönyi Antal ács, Remete-u. 66. Csötönyi Antal ács, Remete-u. 66. Czinner Andor csizmadiamester, Báró Augusz-u. 29. Üzemét 1890-ben alapította, az Ipartestület tagja. Szekszárdon született és 1874-ben szabadult fel. Debulay Imre lakatosmester, Szent István tér 22. Telefon 135. Üzemét mintegy Debulay Imre Frei István 100 év előtt nagyatyja, Ferenc, alapította. Az fi drb. 3 HP motorral, fúró, csiszoló, lemezhajtogató és kihasító gépekkel van felszerelve és 10—12 segéd és 4—5 tanone közreműködésével vezettetik. Debulay az Ipartestület alelnöke, iparkamarai tag, városi képviselő, a Hangya igazgatósági tagja, a Hitelszövetkezet feliigyelőb. tagja, a Nemzeti bank biráló biz. tagja és még sok egyesület tagja és funkcionáriusa. Az 1892. évi méhészeti kiállításon és az 1904. évi veszprémi kiállításon elismerő oklevelet, az 1907. évi pécsi kiállításon bronz érmet és díszoklevelet, az 1906. évi fémipari kiállításon érmet és oklevelet, az ipar egyesülettől ezüst- és bronzérmet és több más kiállításon számos érmet és kitüntetést kapott. Édes atyjától a technológia elvégzése és hosszabb külföldi tanulmányi út után 1891-ben vette át az üzemet. Gyermekei közül János, Béla és Lajos apja üzemében dolgozik. Dicenty László oki. építőmester, Kölcsey - u. 20. Az Ipartestület, Szekszárdi Kaszinó, Polgári Olvasókör tagja. Tolna vármegye számos középületét tervezte és építette. 1904-ben lett önálló. A háborúban az építkezésekhez volt vezényelve. Dósa Lajos sütőmester, Alkotmány-u. 16. Emődi Benő szabómester, Széchenyi-u. Erdős Nándor sütőmester, Rákóczi-u. 10. Falussy István asztalosmester, Rákóczi- u. 28. Iparát atyjánál Józsefnél, aki 37 éven át volt önálló, tanulta. Az üzletet atyja 1888-ban alapította, tőle vette át 1925-ben. 1 segédet és 1 tanoncot foglalkoztat. Az Ipartestület, Polg. Olvasókör tagja. A világháborúban az orosz, szerb és román fronton harcolt. Vaskereszt kitüntetése van. Fábián Sándor, mechanikus, Szt István- tér 1. Fischl Lajos asztalosm., Széchenyi-u. 61. Foris János bádogosm., Augusz-u. 20. Frank Miksa droguista, a Garay-drogéria tulajdonosa, Széchenyi-u. 32. Telefon : 64. A Ferenc közkórház szállítója. Az Omke pénztárnoka, a Keresk. Kaszinó, Törekvés egyesület vál. tagja, több kultúr- és egyéb egyesület tagja. Üzletét 1907 óta folytatja. Résztvett a világháborúban a 23. gy. e. kötelékében. Frázon József asztalosm., Széchenyi- utca 68. Frei István vendéglős, Csokonay-u. 5. Eredetileg gazdálkodott, 1927-ben lett vendéglős, 6 szobás szállót, földalatti kugiizó- helyiséget és egyesületi helyiséget építtetett. Sajáttermésü híres szekszárdi borait méri. Az Ipartestület, a Kath. Kör tagja, utóbbinak 8 évig könyvtárnoka volt. Résztvett a világháborúban. Fuchs Ferenc fodrász, Rákóczi-út 57. Fuss Lajos bádogosm., Arany János-u. Futó József kőművesm., Árpád-u. 26/a. Gerencsér János fodrászmester, Széchenyi-u. 26. 1897-ben szabadult fel és 1907- ben alapította jelenlegi üzletét, egy segédet
