A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
357 Orbán Sándor csizmadiamester. Rozman Endre fodrászmester, Egyházutca 26. Szentes Ferenc asztalosmester, Szil-u. 17. Szentes István asztalosmester, Szil-u. 19. Szentes József asztalosmester, Egyház-u. 119. Szül. helyben 1890-ben, felszab. 1907.- ben. 1922-ben alapította meg önálló üzemét. Az Ipartestület és az Iparos Kör rendes tagja. 1914—1918-ig szolgált, 45 hónapig volt a fronton. Sebesült. Neje : Horváth Erzsébet. Szíjgyártó Imre asztalosmester, Győr- utca 24. Szíjgyártó István asztalosmester, Rákóczim. 23. Schnettner Antal kötélgyártómester, Rákóczim. 10. Szül. helyben 1891-ben, felszab. 1906-ban Csornán. Háza, földje van és önálló üzeme 1919 óta. Az Ipartestület jegyzője és az Iparos Kör tagja. 1914—1918-ig katona volt. 48 hónapot töltött a fronton. Egyszer sebesült. Neje : Borbély Erzsébet. Takács Antal kéményseprőmester. And- rássy-u. 11. Csornán 1904-ben szül., ugyanott 1925-ben szab. 1928 óta önálló, 14 községe van. Varga Antal hentes- és mészárosmester, Templom-tér 85. Szül. helyben 1887-ben felszab. 1905-ben Kismartonban. Önálló üzeme, amelyben 1 segédet és 2 tanulót tart, 1910 óta áll fenn. Az Ipartestület elöljárósági tagja, az Iparos Kör tagja. 1916—1918-ig a francia és román fronton harcolt. Neje : Pető Irén. Varga István cipészmester, Rákóczi-u. 20. Szül. Csornán 1881-ben, felszab. 1896- ban. Mint segéd került ide, ahol 1910-ben megalapította önállóságát, saját háza van. Az Ipartestület és Iparos Kör tagja. 1915 —1918-ig szolgált, 25 hónapig volt a fronton. Neje : Németh Ilona. Varga József bognármester, Szil-u. 16. Vörös Gyula szobafestő és mázolómester, Egyház-u. Született Beleden 1896-ban, feíszab. 1912-ben. Mint segéd került ide, ahol 1926-ban megalapította önálló üzemét, amelyben 2 segédet foglalkoztat. Az Ipartestület pénztárnoka, az Iparos Kör vezető tagja. 1926-ban nőülvette Makrai Klárát. SZEKSZÁRD A szekszárdi általános Ipartestület alakult 1889-ben. Jelenlegi tagjainak létszáma: 430. A tagok által alkalmazott segédek száma: 117, a szerződtetett tanoncok száma : 306. A testületnek immár 32 év óta elnöke André István kormánytanácsos férfiszabó, jegyzője Ozanics Viktor kir. törvényszéki irodafőtiszt, akik minden tudásukat és energiájukat az iparosság érdekében fejtik ki. Az ő működésükhöz fűződik a modern székház létesítése is. ® A Tolnamegyei Iparosszövetség Az 1924. évi pünkösdi Iparoskongresszus elhatározta a Tolnamegyei Iparosszövetség megalakítását. Kiküldött e célból egy előkészítő-bizottságot, melynek elnöke : András István, a szekszárdi ipt. elnöke, tagjai: Mutsenbacher Lajos, Heidecker Károly v. főmérnök, Debulay Imre, Szabó Kálmán, Müller Albert, Törő József és Tóth János voltak. A megalakulás 1925 pünkösd vasárnapján .Bony hádon történt. Ideiglenes elnök: Mut- schenbacher Lajos, alelnök : Müller Albert, főtitkár : Ozanics Viktor lett. 1925 december 13-án alakult meg a központi szaktanács, melynek elnöke: Uglár János, alelnöke : Marth Sándor és Törő József, pénztárosa : Sápszky Andor, főtitkára : Molnár Lajos lett A szervezési munka csakhamar jelentős eredményeket ért el, amit hatékonyan előmozdított a Molnár Lajos szerkesztésében megjelent Tolnamegyei Iparos Hírlap. Molnár 1926 júliusában lapjával Budapestre költözött s helyébe Kecskécs Győző lépett. 1927 augusztusban megalakult a Szövetség társládája, amely a tagok elhalálozásakor hozzátartozóinak 2000 P. segélyt folyósít. Ez is nagy lendületet teremtett a Szövetségnek. A Szövetség minden évben más és más Ipartestület székhelyén vármegyei iparos kongresszust rendez, amelyen a vármegye iparossága imponáló számban vesz részt. Határozatainak sokszor országosfontosságú jelentőséget tulajdonítanak. Igyekszik a szövetség az iparosok hiteligényeinek kielégítésére bankokat, szövetkezeteket létesíteni, a legkisebb község iparosságát is testületi egységbe tömöríteni és végeredmónykép az országos kézműipari egység létesítésén fáradozik. A Szövetség ezidő szerint ügyvezetője, Kecskés főtitkár lemondása óta, Törő József alelnök, aki lankadatlanul szolgálja az iparos érdekeket. Altinger Károly harisnyakötő, Lajos király-u. 1. Felszabadult 1884-ben, önállósította magát 1892-ben. Neje : Reinspach Anna szintén részt vesz iparában. Andlics Gyula kőművesmester, Mátyás király-u. 40. Iparát 1912 óta folytatja önállóan. Az ipartestület tagja. Résztvett a világháborúban és szolgálati érmet kapott.
