A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)

II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]

352

a fronton. Neje: Pranger Mária, esküvőjük 1890-ben volt.

Jankó Imre cipészmester, Rendeki-u. 5. 1890-ben szül., 1906-ban szabadult. Tudását Budapesten és Győrött tökéletesítette 1918-ig, mikor is önállósította magát. Ipartestület és Zalam. Ip. Szöv. elölj, tag, Polg. Önképzőkör vál. tag.

Kiss Zsigmond szálló- és vendéglős, Kos- sutli-u. 112.

Klaffl Ferenc asztalosmester, Kossuth-u. 108. Győrön, Budapesten, Sümegen szerzett gyakorlat után 1924-ben vette át az atyja által 1891-ben alapított vállalatot. Nevezetes munkái : a Polg. Önképzőkör székháza, főreál, áll. el. isk., ovodák stb. Ipartestület előügy. tag. 48 hó fr. sz. az olasz harctéren, egyszer sebesült.

Klein Sándor szabómester. Szül. 1881-ben, felszabadult 1896-ban, segédként 1914-ig dolgozott. 1 évig volt önálló, mikor a harctérre ment, hol 36 hóig volt. 1918 óta vezeti újra vállalatát. Neje : Goldstein Frida.

Kohlmann Miksa mészárosmester, Kossuth-u. 27. Városi képv., Ipar testület és Polgári Önképzőkör vál. tag. Született 1872-ben, felszabadult 1888-ban. 1893-ban alapította székét. Neje: Füst Adél.

Kovács József kőfaragómester, Árpád-u. 300. 1889-ben született. Végigküzdötte a háborút, egyszer seb. 1919-ben alapította vállalatát. Ipartestület elölj. tag. Neje: Hochschuld Róza.

Kovács Lajos cipészmester, Árpád-u. 294. 1908 óta önálló. Ipartestület elölj. tag. Orosz fogságban volt. 1909-ben vette nőül Kéri Rozáliát.

Kovács Zsigmond kőfaragómester. Szül. 1898-ban, felszabadult 1915-ben. Háborúból hazatérve — egyszer seb. — átvette nagyapja 1888 óta fennálló vállalatát. Számos hősi emléket készített. Az Önképzőkör vál. tagja és könyvtárosa.

Korbély Ferenc Árpád-u. 29. Sopron, Nagykanizsa, Keszthely és Ausztriában tanulta a pékséget. 1905-ben alapította üzletét. 1913-ban nőül vette Vecsei Terézt.

Körmendi Mihály ácsmester, Jókai M.-u. 94.

Krajczár György asztalosmester, Árpád-u. 146. Szül. 1876-ban, felszabadult 1892-ben, önálló 1892-ben lett. A szerb harctéren 30 hóig küzdött. Neje: Kozma Teréz.

Kuzsel István Kossuth-u. 465. 1908 óta önálló. Ipartestületi elölj. Az orosz és román fronton 22 hóig harcolt, kétszer seb. Leszerelése után nőül vette Marton Irmát. Egy fia van.

Liszli Károly csizmadiamester, Alsó-u. 216. 1868-ban született, 1882-ben szabadult. Budapesten és Esztergomban dolgozott mint segéd. 1894-ben alapította vállalatát, melyben egy tanulót foglalkoztat.

Ipartestület elölj, tag, stb. A háborút az orosz és román frontokon töltötte. Neje : Németh Erzsébet.

Lukács Ferenc vendéglős, Vasut-u. 96. Budapest, Győr, Pápa, Celldömölk voltak tanuló éveinek állomásai. 1922-ben nyitotta vendéglőjét, melyet nejével szül. Zsebehári Katalinnal közösen vezet. Részt- vett a háborúban.

Marton János asztalosmester, Rother- mere-u. 484. 1903-ban szül., 1922-ben

szab., tudását Budapest, Veszprém és Zalaegerszeg műhelyeiben tökéletesítette. 24 éves korában már önálló műhelye van. Szerepet visz az iparosok kultúrális életében.

Mekler Károly kalaposmester. 1905-ben született, 1922-ben szabadult. Gyakorló éveit a fővárosban töltötte. Alig 23 éves korában — 1928-ban — alapította üzemét.

Mózer Kálmán fényképész. Szombathelyen született, Keszthelyen szabadult. Zombor, Szabadka, Karcag és az ország számos városaiban dolgozott. 1917-ben alapította műtermét, mely a járás egyedüli ilyen irányú vállalata.

Németh Lajos szabómester, Deák F.-u. 119. Az Ipartestület és Dalárda alelnöke 1920 óta, a Polg. Kör vál. tagja, a Hitel- szöv. felügy. biz. tagja, a községi képv. test. tagja. Szül. 1883-ban, felszabadult 1898-ban. Vállalatát 1909-ben alapította. Résztvett a háborúban mint őrmester, több kitüntetés tulajdonosa. Neje: Szatmári Irén.

Olasz János kőmíves-, cserép- és palafedőmester, Petőfi-u. 618. Helyben 1874- ben szül., 1890-ben szabadult. Veszprém és Székesfehérvárott tökéletesítette szaktudását. 1902-ben alapította vállalatát. Városi képv., tanoncvizsg. biz. alelnök, Ipar- testületi elölj, tag, stb. 33 hónapig küzdött a fronton, hol 2 k. ez., br. v. é., ném. ék. és K. cs.-k.-tel tüntették ki. Neje : Németh Róza.

Sarlai Jenő nyomdatulajdonos, Deák F.-u. 121. 1883-ban született. 18 éves

korában szabadult, külföldön, Lipcsében tökéletesítette szaktudását. 1923-ban alapította üzemét. A helység zenei életében intenziv szerepet visz. A szerb és olasz frontokon 28 hónapig küzdött. Neje : Mátis Irén.

Schaffer Jenő cipészmester, Árpád-u. 650. Szül. 1858-ban, felszabadult 1874-ben. Budapesten, Nagykanizsán és Keszthelyen töltötte segéd éveit. 1884-ben alapította műhelyét. Ipartestületi elölj. tag. Neje: Fehér Anna, 4 leány- és 2 fiúgyermekük van.

Sövény János asztalosmester. Berzencén született, Budapest, Pécs és szülőhelyén gyarapította tudását, míg 1900-ban megalapította üzemét. 2 segéddel, 3 tanonccal