A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)
I. rész - Az iparosok adója
57 is ad alkalmazottainak és munkásainak, az ezzel járó és illetménykiegészítésül szolgáló kiadások, valamint a bérfizetés nélkül átengedett lakásoknak házadó alapjául vett haszonértékei szintén levonhatók. Üzletbér alatt csakis az üzlet (üzem) céljaira szolgáló, valamint az adózó által alkalmazottainak és munkásainak bérfizetés nélkül lakásul átengedett épületekért vagy épületrészekért fizetett bért kell érteni. Ellenben az adózónak hozzátartozóinak lakásul szolgáló épületekért vagy helyiségekért fizetett lakbér nem tartozik ide. Ha az adózó az üzlet vagy foglalkozás folytatására használt helyiséget egyben lakásul is használja, akkor üzletbér címén semmit sem lehet levonni. A házadó alá eső üzleti helyiségek üzletbére címén levonásnak van helye akkor is, ha az üzlet az adózónak saját vagy hozzátartozóinak épületében van és a házadó alá eső üzleti helyiségért vagy helyiségekért tényleg nem fizet házbért, mert a házadó alá eső bér jőve delem beleolvadt az üzleti jövedelembe. Ilyen esetben levonásnak van helye még akkor is, ha az üzleti helyiségek ideiglenesen mentesek a házadó alól és erre való tekintettel az üzleti helyiségek után házadót tényleg nem kellett fizetni. Ezen a címen nemvorható le azonban nagyobb összeg annál, mint amennyit az adózó a házadó kivetése céljára bevallott, illetőleg mint amennyit a házadó alapjául megállapítottak arra az évre, amelyre az általános kereseti adót ki kell vetni. Az állandóan házadómentes üzemi épületek vagy helyiségek eszményi haszonértéke címén nincs levonásnak helye. Az üzemi kiadások közé számítandók az üzleti követelések behajtása körül felmerült perköltségek is. 2. A házadó alá nem eső épületek, gépek, valamint az egyéb leltári tárgyak elhasználása fejében eszközölt évi tartalékolások vagy leírások, ameny- nyiben ezek az üzleti kiadások között — karbantartás vagy pótlás címén — már elszámolva nincsenek. Ezen a címen levonásnak csak akkor van helye, ha az adózó jövedelmét hiteles mérleggel és nyereség veszteségszámlával bizonyítja és ha ezek a tartalékolások vagy leírások a mérlegben, illetőleg nyereség veszteségszámlában szerepelnek. Ha a tartalékolás vagy a leírás nagysága ellen aggály merül fel, a m. kir. adóhivatalnak jogában áll az összeget a kivetés során könyvvizsgálat vagy helyszíni vizsgálat útján — esetleg szakértők meghallgatásával — megállapítani. Ezen eljárás költségét helytelen könyvelés esetében az adózó viseli. A leltári tárgyak elhasználása címén adómentesen nem tartalékolható vagy nem írható le nagyobb összeg annál, mint amilyen becsértékkel az említett tárgyak a vállalat vagyonmérlegében szerepelnek. Ha az adózó az adómentesen tartalékolt vagy leírt összegeket később más olyan célra fordítja amely címen levonásnak nincsen helye, akkor az ily összegek hozzászámí- tandók a felhasználás évében elért üzleti jövedelemhez. 3. Az adóévet közvetlenül megelőző üzleti évben szenvedett üzleti (üzemi) veszteségek és a behajthatatlan követelések abban az esetben, ha az adózó jövedelmét hiteles mérleggel és nyereség veszteségszámlával bizonyítja. A behajthatatlan követelések azonban nyilvántartandók és amint utólag egészben vagy részben mégis befolynak, az adózó által külön kimutatandók és azokat annak az évnek jövedelméhez kell hozzászámítani, amelyben befolytak. Üzleti veszteség alatt csakis az adóévet megelőző és az adóalapot szolgáltató üzleti évben tényleg beállott olyan veszteséget lehet érteni, amely az üzlet jövedelmet apasztja, ellenben a korábbi évből vagy évekből áthozott veszteség, valamint a vagyont és nem üzleti jövedelmet apasztó veszteség
