A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
1901-ben alapította ; tőle vette át a vezetést 1920-ban. 1925 óta saját neve alatt. A villanymotorral felszerelt műhelyben 2 segédnek és 5 tanoncnak ad munkát. Neje : Stotz Mária. Stadler Mór mészárosmester, Rózsa-u. id. Stark Gusztáv mészáros- és hentesmester, Magyar-u. 12. Tel. 267. Szül. 1859- ben. Felszabadult 1878-ban. 1884 óta önálló id. Stark Gusztáv mester. 10 HP-es pumpával felszerelt műhelyében 3 segédet és 3 tanulót alkalmaz. Az Ipartestület és számos kulturális és hazafias egylet tagja. Fia, Gusztáv, részt- vett a világháborúban. Steiner Ferenc ácsmester, Szentgyörgy- utca 3. 1907 óta önállóan dolgozik és jelenleg 2 segédet foglalkoztat. Számos dicséretes munkát végzett, így jelesen a Róth- féle cukrászpavillonban az ácsmunkákat készítette. Tagja az Ipartestületnek, a soproni Dalfüzér dalárdának, a Város- egyesületnek stb. stb. Stejerevics János cipészmester, Balfi-u. 4. Az Ipartestület és a Szakosztály tagja. Szül. 1890-ben. 1926 óta önállóan űzi iparát. Több közszállításban vett részt. Részt vett a háborúban, 6 évet orosz fogságban töltött ; K. cs.-k. tulajdonosa. Neje : Szabó Ilona. Sterbenz Károly cím-, templom- és szobafestőmester, Magyar-u. 14. Tel. 574. Az Ipartestület elölj, tagja, a tanoncvizsg. biz. alelnöke, Kath. iskolaszéki gondnok, a Hangya igazgatósági tagja. Szül. 1874- ben. Felszabadult 1889-ben. Mint segéd a budapesti Országházon dolgozott. 1897 óta önálló. Munkáját 1904-ben bronzéremmel tüntették ki ; 1925-ben a kiállításon mint bíráló biz. tag bronzérmet nyert. Résztvett a világháborúban. Neje : Lei Teréz. Károly fia elvégezte az Iparművészeti iskolát, Ferenc fia Bécsben szakiskolát végzett ; mindkettő az üzemben működik. Stoy Tivadar fodrászmester, Domonkos- utca 15. Storno Miksa épít. váll., kéményseprő- mester, Bécsi-út 5. A vizsg. biz. elnöke, a Képzőműv. Kör alelnöke, az Ipartestület, a kőműves tanoncvizsg. biz. stb. tagja. 1 Szül. 1887-ben. Felszabadult 1906-ban. I 1908-ban önálló lett. Építési, tervezési és I iparművészeti munkákat készít. A háborúban 30 havi frontszolgálat után olasz fog- I ságba esett. Mint tüzérfőhadnagy és a Sig- num-Laudis, bronz vit. é., K. cs.-k. tulajdonosa szerelt le. Neje : Szlama Eleonora. Stuhl Antal asztalosmester, Balfi-u. 24. Az Ipartestület, a Szakosztály és a Credo- egylet tagja. Szül. 1888-ban. Felszabadult 1902-ben. 1916-ban alapította műhelyét, ahol 2 segédnek és 1 tanoncnak ad munkát. A Holzer-cég berendezését, a Zrinyi-intézet parkettázását stb. végezte. Neje : Sziesz Mária. Supper Irma nöikalapszalontul., Várkerület 119. Helyben és Wiener-Neustadt- ban tanulta iparát. 1924 óta önállóan ve- } zéti üzemét, melyet anyja 1865-ben léte- . sített. A tanoncvizsg. bizotts. elnöke, az Ipartestület vál. tagja, Ev. Nőegylet tagja. Szabó Ferenc cipészmester, Várkerület 85. Szül. 1891-ben. Felszabadult 1911-ben. Vöslauban, Berndorfban, Lisingben stb. ■ működött segédként. 1927 óta mint önálló ■ mester több közszállításban vett részt. Az Ipartestület, Mária kongregáció, Credo- : egylet tagja. Neje: Csonka Mária. Szabó Vendel cipószmester, Várkerület j 66. Az Ipartestület, a Szakosztály és a ! Haclastyánegylet tagja. 1887-ben született, j Felszabadult 1905-ben. 1912-ben létesítette üzemét. Gyermekeivel : Lajossal, Erzsivel és Rózsival együtt dolgozik. 1914-ben 9 hó- I napi frontszolgálat után Szibériába került fogságba. Neje: Káposztás Ágnes. Szedlacsek István cipész, Ujteleki-u. 2. Székely Géza, az Iparkamara alelnöke, I az Ip. Szöv. elnöke, nyomdatulajdonos, I Várkerület 66. Szül. 1885-ben. 1911 óta önálló mester, villanymotorokkal felszerelt üzemében 37 alkalmazottat foglalkoztat. Az 1925. évi kiállításon aranyéremmel tüntették ki. A városi képviselőtestület tagja, Székely Géza
