A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)
I. rész - Az iparosok adója
54 latnál adóköteles jövedelem megállapítása céljából különleges könyvelési rendszer szükséges, akkor a vállalkozó az esetről-esetre előírandó módon köteles a könyveket vezetni. Ha az illető vállalat adómentes üzeme veszteséggel, adóköteles üzeme pedig nyereséggel záródott, akkor az adóköteles üzemben elért adóalapul szolgáló jövedelemből ezt a veszteséget le kell vonni. Ha valamely vállalat egyes üzemágaira nézve ideiglenes adómentességet engedélyeztek, a vállalat köteles rendes kereskedelmi könyveket vezetni. Ha az ideiglenes adó- mentesség valamely üzemágra arányszám megállapítása mellett engedélyeztetett, úgy az össznyereségből a meghatározott arányos résznél többet még akkor sem lehet adózatlanul hagyni, ha vállalat az adómentes üzemágról külön könyveket is vezet. Mily elbánásban részesülnek a külföldi vállalatok, illetve a külföldi üzletek ? Ha az ország területén folytatott vállalat vagy haszonhajtó foglalkozás üzleti tevékenysége a külföldre is kiterjed, összes jövedelme után a belföldön adózik. Ezekből a külföldön folytatott vállalatokból, a külföldön felállított telepekből eredő jövedelem a belföldön csak akkor nem esik adó alá, ha az adóköteles igazolja, hogy abban az államban, amelyből a jövedelem származik, ezen jövedelem után — a jövedelemadón kívül — az általános kereseti adónak megfelelő adót már fizet és az illető állammal e tekintetben viszonosság áll fenn. A pénzügyminiszternek joga van az ilyen külföldről származó jövedelmek tekintetében, a viszonosság hiányában is, az általános szabályoktól eltérő és az adózóra nézve kedvezőbb rendelkezéseket tenni. A külföldön lakók, ha üzletüket az ország területén felállított telepek (fióküzlet, gyártási helyek, bevásárlási és eladási telepek, raktárak, irodák, stb.) útján, továbbá személyesen, vagy oly módon gyakorolják, hogy ez a haszonhajtó foglalkozás folytatását igazolja, ennek mérvéhez képest az ország területén is általános kereseti adó alá vonandók. Ennek alapján megadóztatandó az olyan külföldi gyáros, iparos vagy kereskedő, akinek árucikkeit az ország területén üzlethelyiségekben, vásárokon, stb. vagy házalás útján árúsítja, vagy a belföldön raktárt tart fenn, hogy abból a belföldi megrendeléseket kielégítse. Ha azonban a külföldi gyáros, iparos, vagy kereskedő személyesen vagy ügynökei útján belföldi iparosoknál vagy kereskedőknél az üzletkörükbe tartozó árukra nézve megrendeléseket gyűjt, akkor az eljárás nem szolgálhat alapul az adóztatásra. Megjegyzendő, hogy ilyen megrendeléseknek közvetlenül a fogyasztóknál való gyűjtését törvény tiltja. Ha azonban valamely külföldi vállalkozó e tilalom dacára közvetlenül a fogyasztóknál gyűjtene megrendeléseket, akkor az ebből származó jövedelme után adóztatásnak van helye. Mily időponttól kezdve kell fizetni kereseti adót és mily időpontig ? Az adókötelezettség az újonnan keletkezett kereskedelmi és ipari vállalatoknál az üzlet megkezdését követő hónap elsejével, ideiglenes adómentesség esetében az adómentesség megszűnését követő hónap elsejével, a többi jövedelemnél pedig az annak keletkezését követő hónap elsejével veszi kezdetét. Újonnan keletkezettnek tekinthető az üzlet, ha más községbe helyeztetik át és annak tulajdonosa változik. Az adókötelezettség annak a hónapnak a végével szűnik meg, amelyben az adóköteles üzlet (üzem) vagy foglalkozás, kereset-, illetőleg jövedelemforrás igazoltan megszűnt.
