A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
305 1912-ben alapította szülőfalujában, onnan helyezte át 1916-ban Pécsre, 20 munkást foglalkoztat, 5 drb, összesen 42 HP motorral felszerelve. A gyár posztót, lódent és egyéb gyapjúszövetet készít. Végzi a fonást, szövést, appreturát. Felter Károly székkészítőmester, Kossuth Lajos-u. 30. Gerber József harisnyakötőmester, Kata- lin-u. 28. Hatos Antal harisnyakötő, Kaszárnya- utca 11. Lakásművészeti műhely, Sarkadi és Kóbor, Apáca-u. 7. Tel. 5—22. A vállalat 1923- ban alakúit, modern villanyerőre berendezett gépekkel felszerelve készít terveket, lakásberendezéseket, bútor-, épület- és faszobrász munkákat. 1923-ban Pécsett oklevéllel, 1926-ban Mohácson nagy ezüstéremmel lettek kitüntetve. Kóbor János szül. 1888-ban. Felszab. 1904-ben, mint asztalos ; a bpesti Iparművészeti iskolán mint belső ép. iparmüv. oklevelet nyert 1909-ben ; ezután asztalos mesteri szaktanfolyamot végzett ; majd ösztöndíjjal Németországba ment tanulmányútra. A tanoncisk. szakoktatója, a Szakoszt. ellenőre. Sarkadi Gyula szül. 1887-ben, 1904-ben felszabadult, mint faszobrász, a budapesti felső ip.-isk. elvégzése után külföldi tanulmányútra ment. 1911-ben önálló lett. A szakoszt. jegyzője. Részt- vett a világháborúban. Lenhardt János hangszerkészítő. Szül. Mollyfalván. A hangszerkészítést Szegeden, Braun Jánosnál tanulta. Ő készítette Pécsett 1924- ben az első magyar hárfát, anélkül, hogy a hárfagyárak speciális gépei rendelkezésére állhatták volna. Kiváló hangversenyhárfáin kívül kezdőhárfákat is készít és bérbe ad. Hárfáit Pécsett ezüst-, Szabadkán és Mohácson aranyéremmel tüntették ki és úgy külföldön, mint itthon teljes elismerést vívott ki, mint egy új iparművészeti szakma megteremtője. A Hárfa Daloskor alapítója és elnöke, a Polgári Casino, Kath. Kör, Pécsi dalárda stb. tagja. Milaszin Testvérek kefekötők, Ferenciek - utca 6. Molnár Arthur műszerész, Irgalmasok- u. 20. Novákovits István oki. hangszerkészítő, Kossuth Lajos-u. 4. Az Ipartest., a Polg. Casino, a Budai Külv. Kath. Kör tagja. Szül. 1879-ben. Felszab. 1911-ben. Üzemét 1913-ban alapította és csakhamar a jobbak közé emelte. Résztvett a világháborúban. Neje : Molvay Irma. Palaics János, a Nemzeti Kávéház tulajdonosa, Majorossy Imre-u. 3. Szül. Pogá- nyon 1885-ben. 18 éves korában lépett a kávés- és vendéglős pályára, 21 évig volt pincér, majd Pécsett az Orfeumban és Pannóniában, Hét fejedelemben főpincér. 1927-ben lett önálló. 1919-ben nősült meg, nőül véve Wagenbach Aima Máriát. Résztvett a világháborúban, ahol megsebesült. Két bronz v. é.-e és K. cs.-k.-je van. Stark Zsigmond cementárukészítő, Alsó- malom-u. Telefon: 11—51. Szül. 1876-ban Veszprémben. Üzemét 1912-ben alapította. Cementáru készítéssel és műkőgyártással foglalkozik. Schützer Gyula szappangyáros, Szigeti országút 14. Schützer S. és fiai szappangyáros, Szigeti országút. Schweiger Lajos malomszerelő. Önálló üzem 1914 óta áll fenn. Nevezetesebb szerelései : a gróf Károlyi-hengermalom Szat- márban, a helybeli Anna-malom, gróf Andrássy letenyei malma, stb. Az Ipartestület tagja. Szül. Pécsett 1863-ban és 1881-ben szabadult fel. Mint segéd Budapest nagyobb üzemeiben szerezte tapasztalatait. Somogyi István paplankészítőmester, Munkácsy-u. 3. Tibrischek Henrik gyapjúfonó, Zsolnay utca 2. »Turul« Keztyűgyár, v.Majorlaky J. és tsai. Légszeszgyár-u. 32. Tel. 13—16. Az üzem 1919-ben létesült ; villanyerőre van berendezve és kb. 90 alkalmazottat foglalkoztat. Azelőtt külföldre, jelenleg kb. 500 magyar cégnek szállít, viki Majorlaky József szül. 1888-ban, felszab. 1905-ben. Önállósága előtt hosszabb külföldi tanulmányutat tett. Az Ip. tagja, a bpesti Keztyűs és Kötszer szakoszt. elölj, tagja stb. Harctéri érdemeiért vitézzé avattatott. A nagyezüst, kis- ezüst, bronz vit. é., K. cs.-k., vas szóig. é. kér. tulajdonosa. Neje : Freitag Natália. Wawruch Gábor szül. 1874-ben ; felszab. 1892-ben. A háborúban az olasz fronton harcolt; kitüntetései: bronz vit. é. és K. cs.-k. Neje : Fischer Margit ; fia Alajos érettségit tett, jelenleg a szakmában dolgozik. PÉCSVÁRAD Ipartestülete alakult 1896-ban. Tagjainak száma 115. Elnöke Albrecht János szabómester, alelnöke Brusch János mézeskalácsos, pénztárnoka Bayer kőfaragómester, jegyzője Hal Viktor ny. tanító, ipariskolai vezető tanító. A községben különállóan létezik az Iparos Olvasókör és ennek kebelében a műkedvelő társulat, valamint ugyancsak külön szervezetben a temetkezési egylet. Most van folyamatban egy járási testület megszervezése. 20
