A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
281 budapesti felső építő ipariskolát 1919-ben elvégezte, az ép. mesteri képesítését 1921- ben nyerte, 1923-ban önállósította magát ; 5 irodai és 250 külső alkalmazottat foglalkoztat. A háborúban 14 hónapig a fronton harcolt, egyszer megsebesült; II. o. ezüst, bronz vit. é., seb. é. és K. cs.-k. tulajdonosa. Neje : Hencz Erzsébet. Károlyi Emil, Ráth Mátyás-u. 27. Keresztes Mihály kőművesiparos, Megy eri-út 17. Kristóf Károly, Péter-u. 2. Tel. 13—34. Tagja az Ipartest, elöljáróságának, a szakoszt. ügyv. alelnöke, a Lapellenőrző Bizotts. tagja, a pécsi Épít. Ip. Szöv.-nek ügyv. aleínöke, a Pécsi Atl. Club atl. és tennisz- szakosztályának elnöke stb. Szül. 1888- ban. A budapesti felső építő iparisk. elvégzése után tervező irodában dolgozott ; majd 16 évig a Máv. osztálymérnökségénél és üzletvezetőségénél működött. 1924-ben mint műszaki útnéző nyugdíjba ment és ekkor alapította vállalatát, mely 50 alkalmazottat foglalkoztat. A háború alatt a Máv.-nál mint magasépítési referens működött ; III. o. polg. hadi é. kér.-tel tüntették ki. Neje : Auguszt Sarolta. Márovits Andor, Ráth-u. 2. Telefon : 204. Üzeme 1918 óta áll fenn. 15 irodai tisztviselőt alkalmaz. 15 HP villanymotorral és a szakmába vágó legmodernebb gépekkel van felszerelve. Az Olvasókör elnöke. Az Ipartestület elnöke egyhangú választás alapján. A Polg. Kaszinó örökös tiszteletbeli tagja. Városi képviselő és számos egylet és kör kiváló és tevékeny tagja. Az Ipari és Kereskedelmi Kamara beltagja. Született 1892-ben. Neje szül. Göbölyös Ilona. Nevezetesebb építkezései : a helyi kollégium, a bányakapitányság palotája, a szekszárdi kórház stb. Márovits Andor Nagy Szeder Vilmos, Tüzér-u. 6. Tel. 2-—17. Tagja az Ipartest, kontárellenőrző bizottságának, a t anoncvizsg. bizottságnak, a Magy. Mérnök- és Épít.-egyletnek, a Természettud. társulatnak, stb. Szül. 1889-ben. 1911-ben elvégezte a budapesti felső építő ipariskolát. 1926-ban önállósította magát. 1926-ban Mohácson, 1927- ben Székesfehérváron elism. oklevelet nyert. 1915-ben bevonult, 4 hónapi frontszolgálat után 1918 júniusban orosz fogságba került, ahonnan visszatérve, 1918- ban, mint tart. hadnagy szerelt le. Neje : Schuhmann Justinia. Tarján Benő, Bánffy-u. 12. Faesztergályosok: Gérber Ádám, Ferenciek-u. 22. Önálló üzeme 1898 óta áll fenn. (Másodszor 1918.) Egy segédet és egy tanoncot foglalkoztat, 1.4 HP villanymotorral felszerelve. Az Ipartestület, a tanoncvizsg. bizottság, az Iparos Olvasó Kör tagja. Szül. 1875-ben Baranyában. 1891-ben szabadult és 1898- ban megnősült, neje : szül. Springmann Teréz. A háborúban 1916-ig a harctéren szolgált. Herczegh János, Munkácsy-u. 3. Szül. 1870-ben Mágócson. 1888-ban felszabadult. Mint segéd 10 éves vándorútra indult hazánkban és mindenütt a legjobb mestereknél dolgozott. Tanonc korában kitüntetésben részesült. 1898-ban nőül vette Molnár Terézt. Üzeme 1898 óta áll fenn, 1.8 HP villanymotorral felszerelve. Az Ipartestület tagja. Leopold László Leopold László díszműesztergályos, Kossuth Lajos-u. 9. Szül. 1877-ben Vácon, felszabadult 1894-ben. Mint segéd Budapesten, Pozsonyban, Bécsben nagyhírű gyárakban dolgozott. Időközben kiváló hanganyagával a színipályán is kiképeztetve magát, a Theater an der Urei, Johann Strauss és Apollo-színházakban, valamint a magde- burgi operában működött a háború kitöréséig. A mozgósításkor bevonult, 13 hónapig volt az orosz fronton, ahol megsebesült, orosz fogságba esett. Háború után még egyideig színészkedett, mígnem 1924- ben megnyitotta mai üzemét. 1926-ban nőül vette Rechnitzer Bertát. Meckl István, Rákóczi-út 25. Molnár Ferenc, Zsolnay-u. 30. Schmidt Gusztáv, Király-u. 40.
