A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)

II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]

272 iskolát végezte és utána bevonult katoná­nak. A Doberdón több ütközetben vett részt és ott olasz fogságba került. Mint hadnagy szerelt le. A Julián-üzemet meg­alakulása óta vezeti. A »Munkásifjú« c. lapot szerkeszti. 6 segédet és 6 tanoncot foglalkoztatnak. 41/, HP különféle gépek hajtására berendezett motorral vannak fel­szerelve. Ipari kiállításon díszoklevéllel vannak kitüntetve. Käufer Pál, Boltívköz 5. Telefon : 1007. Született 1903-ban és 20 éves korában lé­tesítette villanyszerelő- és müszerészüze- mét. Ő végezte a városi bérház villanj szere­lési munkálatait és a Delka-portál világí­tási munkálatokat. 2 segéddel és 2 tanonc- cal dolgozik. Tagja az Ipartestületnek. Kiss Jenő, Rákóczi-u. 39. Első pécsi re­dőny- és kerti vasbútorgyár. Telefon : 4—■ 62. Született 1884-ben, neje szül. Mautner Zseni. Üzeme 1908 óta áll fenn, 3 segédet foglalkoztat, 3 HP villanymotorral van fel­szerelve. A szerb fronton 1914 dec. 8-án fogságba esett, a szerbek olasz fogságba helyezték át, ahonnan mint csererokkant tért vissza. Mint tart. főhadnagy szerelt le. Kiss M., Siklósi-út 3. Kisasszondy Lajos, Mária-u. 32. Tel. 279. Szül. 1876-ban, felszab. 1892-ben; 1900-ban lett önálló. Már tanonckorá- ban kitüntető oklevelet kapott. 1906-ban nőül vette Mihálovics Emí­liát. 1 segédet és 4 ta­noncot foglalkoztat. Az Ipartestület elölj, tagja, a Polgári Daloskor tagja, volt igazgatója, és alelnöke a Polgári Kaszinó, Budai Kath. Kör, Mecsekegylet, Tüzoltóegylet stb. tagja. Kolbert György, Zsolna-u. 1. Kolter József, Munkácsy-u. 27. Kopics Imre, Siklósi-út 8. Telefon : 14— 60. Társas lakatosüzemét Oszwalddal 1926- ban alapították, 1 tanoncot tartanak, 1.3 HP fúró- és akkumulátorral felszerelve. Az Ipartestület és a Kath. Legényegylet tagja. 1916—1918-ig szolgált az olasz fronton. Szóig, vaskereszt kitüntetést kapott. Szüle­tett 1898-ban Pécsett és itt szabadult 1915- ben. Neje szül. Fritz Erzsébet. Kosztolányi Ferenc, Makár-u. 27. Kováts Albert, Rákóczi-u. 18. Kovács György, Szigeti országút 86. Ön­álló üzeme 1920 óta van. Egy segédet fog­lalkoztat, 12 HP gépekkel van felszerelve. Született 1882-ben Toponáron, felszabadult 1900-ban Pécsett. Mint segéd Pozsonyban dolgozott és 18 évig a Máv.-nál. 1914-ben a haditengerészethez vonult be és 1915-ben leszerelt. Neje szül. Henczmann Teréz. Kozma József gépgyár, vas- és fémön­tődé, malomépítészet, Ferenc József-u. 46. Telefon : 10—-75. Üzeme 1909 óta. A háború alatt gránátgyártásra volt berendezve, két segédet tart, 6x/2 HP motorral van felsze­relve. Az Ipartestület tagja, a szakosztály elnöke. A legtöbb kör és egyesület vezető­tagja. Született Pécsett 1877-ben és felsza­badult 1894-ben. 1897-ben Németország­ban technológiát végzett, onnan Brémába ment és hajógépen dolgozott, amelyen be­járta a világot. 1900-ban visszakerült Pécsre és 1902-ben nőül vette Horváth Juliannát. Köhler Gyula, Siklósi-út 14. König és Társa, Siklósi-út 25. Telefon 72. Kreisler Andor, Siklósi-út 34. Tel. 4—31. Kresz Ferenc, Katalin-u. 5. Künszter Gábor, Citrom-u. 18. Láng István, Rákóczi-út 47. Telefon : 15—-66. Született Pécsen 1884-ben. Felsza­badult 1902-ben. Mint segéd és mint fősze­relő 15 évig dolgozott a Romeiser-gyárban. Azután uradalmakban volt főgépész. 1906- ban nősült először, özvegyen maradván, 1921-ben nőül vette Szabadella Erzsit. Üzemét 1928-ban alapította és átlag két segédet tart. 1914-ben bevonult és mint 27%-os rokkant szerelt le 1918-ban. Az Ipartestület tagja. Lévai Miklós, Ferenciek-u. 34. Telefon : 14—-54. Pécsett született 1898-ban. Műsze­rész és villamossági vállalatát 1924-ben alapította, melyben jelenleg 1 segédet és 4 tanoncot foglalkoztat. Sok jelentős munká­latot végzett, így nevezetesen a Hadapród­iskola, az ítélőtábla villanyfelszerelését, azonkívül több községet villamosított. Neje : Tillmann Emma. Makay János, Erzsébet-u. 20. Mestrits Jenő gép- és lakatosárúgyár, Munkácsy-u. 35. Telefon : 6—44. Üzemét apja alapította 1897-ben, 30 segédet és 15 tanoncot foglalkoztat, összesen 7HP. A vas­ipari szakosztály volt elnöke. Milánóban 1907-ben a kiállításon munkáját díszokle­véllel tüntették ki. Született 1872-ben, fel­szabadult 1889-ben atyjánál. 1901-ben nőül vette Major Annát. Minker János, Boltív-köz 2. Szül. : 1871., szab. 1888. 1911-ben önállósította magát. Már 15 segéddel dolgozott, mikor hadba- vonult. Háború alatt a katonai építési osz­tálynál teljesített szolgálatot. 1918-ban jó­hírű vállalatát újraélesztette, mely ma is vezetőszerepet visz a szakmában. Az Ipar- testület elölj, tagja, a szakosztály elnöke, kamarai beltag és számos egyesület vezető­tagja. Neje : Schirer Mária. Molnár József, Perczel-u. 10. Született 1859-ben, felszabadult 1884-ben Pécsett. Mint segéd dolgozott Bécsben, Párisban, Münchenben, Innsbruckban, Linzben, Zü­richben. Majd visszakerült Pécsre, ahol 1903-ban megnősült és 1906-ban megala­Kisasszondy Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents