A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)

II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]

264

nöke, a Pécsi Ip. és Kér. Bank vál. tagja, stb. Hasonlóképen Tillmann Ernő, ipt- jegyző, aki a m. kir. posta szolgálatában állott 1922-ig, mikor az Ip. Szöv. alkalmazásába lépett. Ennek megszűnésekor hivatott meg ipt. jegyzőnek, mely tisztségében nagy szakértelemmel működik. A Pécsi Tornaegylet pénztárnoka és' odaadó híve minden ipari mozgalomnak. A szerb megszállás alatt hazafias magatartásáért sok üldöztetésben volt része.

Asztalosmesterek:

Amreisz Ádám, Bálics-u. 11. Született

1885-ben Püspöknádasdon, 1903-ban szabadult fel, mint segéd Gráz, Bécs, Budapesten és Horvátországban járt, míg Pécsre visszatérve, nőül vette Szupper Erzsébetet és 1911-ben megalapította üzemét. A ta- noncvizsgáztató bizottság, az Iparos Olvasó Kör és a Nemzeti Kér. Liga tagja. 2 segédet és 1 tanoncot foglalkoztat. Különböző fronton volt a vüágháborúban. Bronz v. é. és K. cs.-k. kitüntetése van.

Auguszt Róbert, Klimó-u. 29. Szül. 1877-ben, szab. 1893-ban. Pécsen. Vándor- útja során hazánk, Ausztria, Németország és Sweiz elsőrendű mestereinél dolgozott.

1907-ben tért haza és városunkban telepedett meg. 1919-ben önállósította magát és mint a város egyedüli büliárdasztal- készítője, nevet szerzett magának. Ipt.

Auguszt Róbert

elöljáró és szakoszt. vál. tag, stb. 1900-ban Sweizban vette nőül Kurmann Josef át, leányai Josefa, Emma és Róza.

Auth István, Lánc-u. 15. Született

1882-ben, tanonc volt Pécsett, segéd Gráz, Bécs, Linz, St.-Pölten és Budapest vároAuth István

sokban. Előbb a MÁV szolgálatában volt,

1924-ben azonban megalapította üzemét. 1907 óta nős, neje Vörös Ilona. Mint tanonc dicsérő oklevelet nyert.

Balatonyi Testvérek (István és Iván) Makár-u. 70/1. István szül. 1897-ben, 1913-ban szabadult, 1924-ben nőül vette Varga Annát. 1915-ben az orosz fronton volt 7 hónapig, ott fogságba esett. Iván 1903-ban született, 1921-ben szabadult. Nőtlen. Üzemüket 1928-ban alapították.

Baumann Nándor

Baumann Nándor, Péter-u. 38. Szül. 1875. Lengyel. Szab. 1891-ben. Mint tanonc munkáiért arany érmével és dics. elismeréssel tüntettetett ki. 12 évet töltött külföldön elsőrendű szakembereknél. 1910- ben Kaposváron, 1913-ban Fiúméban és

1925-ben Pécsett alapított műhelyeket. Neje : Bisztovics Rozália, leányuk, Anna a bőriparban dolgozik.

Bévárdy János, Majláth-u. 19. Szül. : 1878-ban. 1905-ben nőül vette Kréfer Terézt. Öt gyermeke van : Valéria, Ilona, Angela, Vilmos és Teréz. Üzemét 1907-ben alapította. 1 segédet és 1 tanoncot tart. Az ipartestület volt alelnöke. A Tanonc- vizsg. bizottság, az Iparos Olvasókör, Kath. Legényegylet, Polg. Kaszinó és több jótékonysági egylet tagja. A kor. ezüst- és vas érdemkeresztek tulajdonosa.

Bruckner Béla, Kossuth Lajos-u. 19. Üzemét 1927-ben alapította. A pécsi orsz. kiállításon ezüstéremmel lett kitüntetve. Lengyelen 1891-ben született, 1908-ban szabadult, 1919-ben nőül vette Heinrich Katalint, régi iparoscsalád sarját. A világháborúban 34 hónapig volt a fronton, ahol súlyosan megsebesült. A koronás vas- érdemkereszt, K. cs.-k., seb. érem tulajdonosa.

Cziegler József, Otemetö-u. 52. Szül. : 1891-ben Óbányán, iskoláit Pécsett végezte 1908-ban szabadult, 1922-ben lett önálló, az ipartestület, kér. nemzeti liga tagja.

Dumity Ádám, György-u. 6. Ipartestületi tag. Szül. 1899-ben. Felszab. 1917-ben. Szabadulása után bevonult és a háború végéig az olasz fronton szolgált. 1928-ban