A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
192 Balog Dávid szűcsmester. Balog János asztalosmester. Biró Imre droguista, Piac-tér. Cegléden, Budapesten, Debrecenben szerzett szaktudását 1924-ben alapított üzemében értékesíti. Tagja a Kath. Gazda Körnek és a Kereskedelmi Kamarának. Bodor Jenő bognármester, vendéglős. Búza Mihály asztalosmester, Malom-u. 515. 1920-ban alapított üzemében 1 segédet és 2 tanoncot alkalmaz. Az Ipartestületnek választmányi tagja, az Otthonnak tagja. A világháborúban 1915—1918-ig vett részt. Csáby József szabómester, Szentháromság-tér. Kiskunmajsán tanulta iparát s mint segéd Budapesten több neves mesternél dolgozott. Jelenlegi üzemében, melyet 1923-ban alapított, 3 segédet és 3 tanoncot alkalmaz. Az Iparosotthon háznagya, stb. Csontos Lukács hentes- és mészárosmester, Kossuth-u. 613. Üzemét 1920-ban alapította. 1 segédet alkalmaz. Elöljárója az Ipartestületnek, az Otthonnak és a vizsgáztató bizottságnak tagja. Bevonult 1914- ben. Kétszeri súlyos sebesülése után 22 hónapot töltött orosz fogságban. A bronzéremmel és a K. cs.-k.-tel van kitüntetve. Felföldi László bognármester. Felföldi Ödön kovácsmester. Füstös Imre vendéglőtulajdonos. Garas Ernő kovácsmester. Hanga Márton cipészmester, Kossuth-u. 1922-ben Kiskunmajsán fejezte be tanulását. Mint segéd Budapesten dolgzott. 1928- ban alapított üzemét 1 segéddel folytatja. Az Ipartestületnek és az Otthonnak tagja. Hegedűs József kovácsmester. Juhász Benő temetkezési vállalkozó, asztalosmester, Iskola-u. 729. Iparának tanulását 1911-ben fejezte be. 1914-ben alapított vállalatában 1 segédet és 2 tanoncot foglalkoztat. Az Ipartestületnek és a képviselőtestületnek tagja, stb. A 44 havi frontszolgálata alatt kétszer súlyosan sebesült. Kakas István asztalosmester. Kartye József bádogosmester, Templom-u. 1902-ben alapította üzemét. Mint segéd nagyobb vidéki városokban tökéletesítette szaktudását. Tagja az Ipartestiilótnek és az Otthonnak. 1915—1918-ig küzdött a hazáért. Keresztes József borbélymester, Zöldfa-u. 822. 1906-ban alapított üzemében 1 segédet és 1 tanoncot alkalmaz. Az Ipartestületnek választmányi tagja és háznagya. A borbélyvizsgáztató bizottság és a szakosztály elnöke, stb. A vüágháború alatt egyszer súlyosan sebesült. 14 hónapig volt angol fogságban. A kisezüst, a bronz vitéz- ségi érmet, a sebesülési érmet és a K. cs.k.-et érdemelte ki. Koch Péter borbély mester. Kovács Antal cipőfelsőrészkészítőmester, Iskola-u. 734. Törökszentmiklóson, 1905- ben szabadult s mint segéd Budapesten, Aradon, Kolozsváron, stb. tökéletesítette tudását. 1924-ben alapította vállalatát. Az Ipartestület szakosztályának elnöke. A világháborúban megsebesült. Medgyesy Károly szabómester, vasút-u. 707. 1919-ben önállósította magát. Jelenleg 1 segédet és 1 tanoncot foglalkoztat. Mint segéd Budapesten 10 évig dolgozott. Tagja az Ipartestületnek és az Otthonnak. Merfelsz József kovácsmester, Nagy Ke- reszt-u. 910. 1913-ban lett önálló. Üzemében 1 segédet és 1 tanoncot foglalkoztat. A világháború alatt a kisezüst vitézségi éremmel a K. cs.-k.-lel és 2 szolgálati éremmel lett kitüntetve. Az Ipartestületnek és Otthonnak tagja. Molnár Jenő mázolómester, Zöldfa-u. 812. 1922-ben alapított üzemében 1 tanonccal dolgozik. Az Ipartestületnek és Otthonnak tagja. 1917-től vett részt a világháborúban. 1 y2 évig volt olasz fogoly. Mózer Gyula asztalosmester, Szegedi-út. 1927-ben önállósította magát. Iparát édesatyjától sajátította el. A felsőipariskolát végezte. Az Ipartestület és Otthon tagja, a kiskunmajsai Temetkezési Egylet elnöke. A világháborúban küzdött a hazáért. Mózer József asztalosmester, Vágóhíd-u. 39. 1924-ben alapított üzemében 4 segéddel és 1 tanonccal dolgozik. 1911-ben az Iparostanonciskola kiállításán első díjat és díszoklevelet nyert. Az Ipartestület és Otthon tagja, a kiskunmajsai Takarékpénztár főrészvényese és választmányi tagja, stb. 23 hónapot töltött az olasz és orosz fronton, hol a kisezüst vitézségi éremmel és a K. cs.-k.-tel lett kitüntetve. Petrás Lajos férfi- és nőiszabómester, Szt. János-tér 786. Tanulmányait 1906- ban fejezte be. Mint segéd iparát Budapes- ben, Zürichben, Hamburgban, Párisban és Genfben tökéletesítette. Mai vállalatát 1920- tan létesítette s azt 2 segéddel és 2 tanonccal folytatja. Az Ipartestület elnöke, a Dalosegyesület és m. rk. rokkantegyletének elnöke, a kecskeméti ipartestületi körzet társelnöke, stb. A hosszú orosz hadifogságából szökés útján tért haza. Rácz F. Sándor szabómester, Piac-tér, Bazár-épület. Szakmáját Kiskunfélegyházán tanulta, 1903-tól mint segéd Budapesten és nagyobb vidéki városokban gyakorolta. 1908-ban alapította mai vállalatát, melyben 1—2 segéddel és 1—2 inassal dolgozik. 4 évig volt elnöke, 8 évig volt jegyzője az Ipartestületnek, jelenleg elől- járósági tagja. Községi képviselő. A világháború alatt a kisezüst, a bronz vit.-érmet és a K. cs. k.-et szerezte.
