A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
164 könyvkötőmester. Született 1884-ben és atyja üzemében tanult és szabadult fel 1904-ben. 1917-ben átvette atyja üzemét, melyet az 1880-ban alapított “és fiának saját házában adott át. A kapuvári 1928. évi kiállításon dicsérő oklevéllel tüntették ki. Az Ipartestület számvizsgálója. Csala Bálint fényképész. 1894-ben Badacsonyban született. 1914-ben szabadult fel. 1921-ben önálló lett Keszthelyen, ahonnan 1924-ben Kapuvárra tette át műtermét. A kapuvári 1928. évi kiállításon ezüstéremmel tüntették ki. Tagja az Ipartestületnek. 36 havi frontszolgálat alatt kétszer kapta meg a II. o. ezüst vitézségi érmet. Neje: Schlechta Anna. Davidovies László felsőrészkészítőmester. Szül. Sátoraljaújhelyen 1904-ben és ott szabadult fel 1923-ban. Önálló lett 1927-ben. Készítményeit helyi és vidéki mestereknek szállítja s résztvesz közszállításokban is. Az Ipartestület tagja.Neje: Grünfeld Eszter. Dezamics József kőművesmester. Szül. Kapuváron 1884-ben 1899-ben szabadult fel és 1906 óta önálló. Tagja az Ipartestületnek, a Polg. 01 v. Körnek és a Kát. Legényegyletnek. A háború kezdetétől a végéig volt oda és 43 hónapot töltött orosz fogságban. Neje: Herczeg Anna. Dukai Árpád géplakatosmester. Szül. 1896-ban. 1914-ben szabadult fel. Dolgozott mint segéd Budapesten és Kapuvárott. Önálló üzemet 1925-ben alapított. Két ta- nonccal dolgozik. Két éven át szolgált a világháborúban. $ Ehn Emil szálloda- és vendéglőtulajdonos. Mosonszolnokon született 1882-ben és Budapesten szabadult fel. Mint segéd volt Budapesten a Szikszaynál, a Hungária- és az Adria-szállóban, Londonban, Párizsban, Genfben. Kapuváron 1908-ban alapította az »Ehn-szálló-t«. A 14 szobás szállóhoz van vendéglő, kávéház, autógarage, kocsiszín és saját autója. Az Ipartestület tagja, a járási vendéglős szakcsoport elnöke, a képviselőtestület tagja és a Takarékpénztár igazgatósági tagja. A háborúban 1915— 1918-ig szolgált. Enzsöl Dénes csizmadiamester, ipartestületi elnök, iparkamarai tag. 1868-ban Nemeskéren született. 1883-ban szabadult fel. Üzemét 1891-ben alapította. Mint az Ipartestület elöljárója, tevékenyen működik iparostársai érdekében. Az ipartestület alelnöke volt, majd megválasztották elnökké. Községi képviselő 12 éve, tagja az Iparkamarának, az adófelsz. bizottságnak, a Polgári Körnek, a Kát. Legényegyletnek és megalapítója volt a Sopronmegyei Temetkezési Egyletnek. Az 1928. évi kapuvári kiállításon aranyérmet nyert. Két évet szolgált a háborúban. Nőül vette Varga Erzsébetet. Saját háza és földje van. Faragó János nyerges- és kárpitosmester. Fischer János úri- és nőicipészm. Kapuváron szül. 1894-ben és 1909-ben szabadult fel, majd 1920-ban átvette az atyja, Fischer Pál által 1877-ben alapított üzlet önálló Enzsöl Dénes ipart, elnök vezetését. A Faluszövetség 1928-ban ezüstéremmel tüntette ki. Tagja az Ipartestületnek, alelnöke a cipész-szakosztálynak, tagja a tanoncvizsg. bizottságnak. A háborúban 1914—1916-ig vett részt. Megkapta a kis ezüst érmet. 50% rokkant. Gilicz János ácsm. 1872-ben született és 1890-ben szabadult fel. Önálló üzletet 1900-ban alapított. Gartán a róm. kát. templom fedélszék- és toronymunkáit végezte, a herceg Eszterházy-uradalom gazdasági épületeinek ács- és rokonmunkáit stb. Három éven át szolgált a világháborúban. Neje : Ader Mária. Goldberger Lajos sütőm., háztulajdonos. Bősön született 1876-ban. Felszabadult 1894-ben és Bősön atyja üzemében dolgoGoldberger Lajos tb. elnök zott mint segéd. Győrben 1900-ban önálló mester lett, de csakhamar Kapuvárott alapította mai üzemét. A világháborúban 1915— 1918 novemberig szolgált. Neje: Lö'wi J ólán. Goldschmid József mészáros- és hentes- in. Gartán született 1897-ben s ugyanott
