A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
156 gezte a szabászati technológiát, majd elsőrendű mestereknél dolgozott. 1910-ben nőül vette Balázs Katalint. Az olasz, orosz és szerb frontokon 36 hónapot töltött. Szakoszt. elnök és Ipartestületi társaskör vál. tag. Gerics Gyula 1890-ben szül., 1906-ban szabadult, tudását elsőrendű cégeknél fejlesztette. A Szakosztály és a Szósz, helyi csoportjának jegyzője. Bevonult 1914-ben, harcolt az orosz, olasz és román frontokon, kitüntetve bronz v. é., vas é. k. és seb.-é. Neje : Barcza Mária. Daucz István, Pécsi-u. 11. Egyike a város legrégibb sütőmestereinek. 1890-ben szabadult, 1900 óta önálló, 2 segéddel dolgozik. Szakosztályi elnök. Résztvett a világháborúban. 1900-ban vette nőül Sze- recsényi Lujzát, 8 gyermeke van. Dausek Géza lakatosmester, Korona- utca 5. Tel. : 694. 1885-ben született, 1901-ben szabadult, mint segéd Budapest, Grác, Bécs és Lembergben összesen 8 évig dolgozott. 1909-ben önállósította magát. Vállalata készítette a Korona,-szálló, a Gazd. Ipari Takp., a Dunánt. Bank, Városi mozi, Máv. palota stb. szakmájába vágó épületmunkáit. Városi képviselő, Ip. Társulat, Temetk. Segély Szöv., Turul-asztaltársaság elnöke, Szakosztály vál. tagja stb. Özvegy Dékány József né borbélymester, Pécsi-u. 31. A vállalatot néhai férje 1894- ben alapította és vezette 1914-ig, bevonulásáig. 1916 november 24-én az orosz fronton hősi halált halt. Azóta neje, szül. Budás Teréz vezeti a céget. A Külvárosi Nőegylet választmányi tagja. Dobó Mátyás sütőmester, Kontrászy-u. 5. 1860-ban született, 1867-ben szabadult, 1874-ben Dombóváron, 1929-ben Kaposváron önállósította magát. A dombóvári ipartestület életében fontos szerepet vitt. Működése alatt 56 tanoncot szabadított. Neje : Roth Sára. Dobrovszky Ferenc késes és köszörűs. Dolecsek Zsigmond férfiszabómester, Kanizsai-utca 17. Dómján Lajos oki. kőművesmester, Árpád-u. 28. Kaposváron 1868-ban született, Dómján Lajos 1885-ben szabadult, 1902-ben önállósította magát. Az Építőiparosok Orsz. Szöv. volt választmányi tagja, később alehiöke lett. A Rokkant és Munkásegyesület ellenőre. Ő vezette az Erzsébet-szálló és utána kővetkező épületek építését, építette a Szent Imre templomot, a Kaposkereszturi, Ka- posszentbenedeki templomot, Nemzeti Kaszinót stb. Neje : Magyar Emilia. Endrédy János borbély és fodrászmester, Kontrászy-u. 1. 1895-ben szabadult, 1909- ben önállósította magát. Ipartestületi vál. tag, Szakosztály vál. tag, volt Ipartestületi alelnök. 1909-ben nőül vette Peczely Terézt. Eőry Ede festőmester, Hunyady-u. Csák- váron 1888-ban született. Kaposváron 1904- ben szabadult és 4 év múlva önállósította magát. 1914—18-ig az orosz és olasz frontokon harcolt. Kitüntetései: k.-ez. és bronz vitézségi é. 1912-ben nősült. Erdős János borbély és fodrászm., Fő-u. 24. Ipartestületi elöljáró, Szakoszt. elnök, Iparos és Keresk. Kör v. igazg. tag stb., szül. 1867-ben, szabadult 1884-ben, önálló 1894-ben lett. Ugyanakkor nőül vette Guzmann Évát, 6 gyermeke van. Ehrenwald Jenő festőmester, Korona-u. 7 Újpesten 1880-ban született, 1896-ban szabadult, 1905 óta önálló. Ipartestületi Ehrenvald. Jenő elölj, tag, Sportegylet társelnöke. Hitk. vál. tag, Iparos Társaskör vál. tag, Iparos Dalárda elnök stb. Résztvett a világháború - ban. 1906-ban nősült. Erlenvein Emil borbély- és fodrászm., Berzsenyi-u. 45. Született 1868, szabadult 1885. Mint segéd Belgrád, Budapest, Bécs, Udine, Nis és Kaposváron dolgozott. 1922- ben nyitotta műhelyét. 1917—18-ig volt a háborúban. 1919-ben nősült, felesége Kis- visnyei Mária. Farkas Béla hangszerkészítő, Fő-u. 1. 1903-ban szül., 1921-ben szab. és 1925-ben önállósította magát, mint speciális hegedűkészítő. Kremonában a művésziskola ösztöndíjas növendéke volt. Amsterdamban a Zeneakadémia hegedűkészítője volt. Fazekas Jenő kékfestő, Berzsenyi-u. 15. Fazekas Sándor férfiszabómester, Som- sich Pál-u. 1. Feredics György harisnyakészítőmester. Flaskár Ferenc sütőmester, Arany-u. 63. 1885-ben szül., 1904-ben szab., mint segéd Bpesten dolgozott. 1913-ban, majd 1919-
