A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
153 mérésben részesült. 28 hónapot töltött a világháborúban, mint rokkant tért vissza. Hepp Géza bádogosmester, Eperfőtö-u. 25. Felszabadult 1892-ben. Kalocsán, mint segéd Szabadka, Szeged, Budapest és több nagy vidéki városban bővítette szaktudását. 1901-ben alapította üzemét. A világháborúban mint a 30. honv. gy.-e. katonája harcolt. Herczoszky András fodrászmester. Horváth Antal szabómester. Jámbor Sándor ipartestületi jegyző, könyvkötőmester, Haynald-u. 48. Üzemét 1894-ben alapította atyja, János. 1925-ben betegség következtében abbahagyta iparát és azóta a város betegsegélyző hivatalában mint tisztviselő tevékenykedik. Az ipartestületnek 20 éve jegyzője, volt városi másodbíró 10 éven keresztül, jelenleg városi képviselő, Munkásbiztosító helyi megbízottja és vásárbíró. Józsa Gábor üveges és képkeretező. Kalapos Dezső hentes- és mészárosmester, Zsák-u. 22. Üzemét, amelyet 1921-ben alapított, Zsák-u. 2 alatt van. 1 segédet és 1 tanoncot foglalkoztat. A világháborúban az orosz fronton harcolt. Kalocsay Károly sütőmester, Szt. István- u. 11. Üzemét 1912-ben alapította s ma már 2 segédet és 2 tanoncot foglalkoztat. A helybeli fogház szállítója. Ipartestületi elöljáró, a sütőszakosztály elnöke és az összes helybeli egyesületeknek tagja. A világháború összes harctereit végigharcolta, a nagy ezüst, kisezüst, szóig, érem és a K. cs.-k. tulajdonosa. Katona Károly, elöljáró, géplakatosmester, Vajas-sor 15. Felszabadulása után Budapesten dolgozott 10 évig, majd Kalocsán önállósította magát 1920rban. Ipar- testületi elöljáró és még számos ipari és társadalmi egyesület tagja. A világháborút, mint az 1. honv. gy.-e. katonája küzdötte végig. Kazi József, lakatos- és szerelőmester. Kákonyi Ferenc, műüveges, üvegfestő és képkeretezőmester, Haynald-u. 50. Üzemét 1919-ben alapította, 2 segédet és 1 tanoncot foglalkoztat. Munkáját számos középületben láthatjuk. Az Ipartestület volt választm. tagja, a Levente egyesület és még 6zámos egyesület tagja. Budapesti Kézmü Ipari Tárlaton 1926-ban díszemlékkel jutalmazva. A világháborút az orosz fronton küzdötte végig. Kisezüst és a nagy ezüst v. é. tulajdonosa. Kákonyi Lajos lábbelikészítőmester. Kákonyi Sándor szabómester. Kegler Sándor asztalosmester. Kerekes László kosárfonómester. Klein Lajos kádármester. Korsós Péter úri- és női cipészmester, Katona István-út 39. Kupferschmidt Vencel kádármester. Lakatos Ferenc papi- és. férfiszabómester, Malom-u. 33. Üzemét 1926-ban alapította, 1 tanoncot foglalkoztat. A Kath. Legényegylet választmányi tagja. A világháborúban az orosz fronton küzdött. Bronz v. é. és a K. cs.-k. tulajdonosa. Lavics József kefekötőmester. Liptai Vince fényképész. Markó István szűcs- és sapkásmester, Zsák-u. 12. A kalocsai Levente Egyesületnek és a Move-nek tagja. Segédkorában Budapesten, Nagyváradon, Debrecenben, Kőrösön és Acsádon dolgozott. 1925-ben Kalocsán üzemet alapított. A világháborút a szerb és orosz fronton küzdötte végig. Markó S. József szabómester. Mácsay Albert műbútor- és épületasztalosmester, Szőllő-u. 43. Üzemét 1924-ben alapította, 1 tanoncot foglalkoztat. A világháborúban az orosz fronton harcolt, ahol fogságba esett, s ahonnan 1918-ban tért vissza. Mácsai Gergely lábbelikészítőmester. Mácsai Sándor szabómester. Mácsik János sütőmester, Tamay-u. 56. Felszabadult 1921-ben Szekszárdon, szaktudásának gyarapítására Decsen, majd Kalocsán dolgozott, ahol 1926-ban önállósította magát. 2—3 segédet foglalkoztat. Meszes Mihály úri- és női szabómester. Molnár István fazekasmester, Katona István-u. 138. Üzemét 1908-ban alapította, a szezonban 3 segédet, ezidőszerint 1 segédet foglalkoztat, 2 tanoncot felszabadított. Volt Ipartestületi választmányi tag, a Fazekas- és korsós-szakosztálynak elnöke volt, a Rokkant-egyesület választmányi tagja és a Betegsegélyző-egyesület volt ellenőre. A világháborúban a szerb és orosz fronton harcolt. Morvay Antal sütőmester. Müller Jánosné sütőmester, Tomori-u. 50. Üzemét 1926-ban alapította, 1 segédet és 1 tanoncot foglalkoztat. Peák Antal férfi- és női szabómester, Haynald-u. 74. Felszabadult 1882-ben, Magyarország több városában, majd külföldön Bécs, München és Londonban dolgozott, ez utóbbi városban szabászati akadémiát végzett. 1891-ben alapította üzemét, ezelőtt 7—8 segédet foglalkoztatott, 1 tanoncot felszabadított. Pikál Nándor órásmester, Korona-u. 35- Üzemét 1903-ban alapította, 3 segédet foglalkoztat, 7 tanoncot felszabadított. Mint segéd, több nagy városban, majd Amerikában dolgozott. Az Ipartestület pénztárnoka, Városi képviselő, Kath. Körnek választmányi tagja, Iskolaszéki tag, a helybeli gimnázium zeneoktatója. A közéletben élénk tevékenységet fejt ki. A világháborúban az orosz, szerb és olasz frontokon 24 hónapig harcolt. Rigler Károly kocsigyártómester.
