A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
141 Tajti István cipészmester, Dobó-tér. A ta- noncvizsgáztató bizottság tagja. Önálló lett 1921-ben. 2 tanoncot alkalmaz. A világháború orosz frontján harcolt, ott esett fogságba, melyben 42 hónapig sínylődött. Tóth József szabómester. Túri János szabómester. Vanicsek Jenő asztalosmester, Horváth Mihály-út 863. Üzemét 1919 óta vezeti 5 segéd és 2 tanonc foglalkoztatásával. Az iparoskor számvevőségi bizottsági tagja, az ipartestület volt elölj, tagja. Hosszabb harctéri szolgálat után 22 hónapig fogságban volt. A kisezüst, bronz v. é. K. cs.-k., szóig, érdemkereszt, német vaskereszt tulajdonosa. Vig Ferenc órás, ékszerész, Báró Hatvani Deutsch-u. Iparát 1910 óta folytatja önállóan, 1 segéd és 1 tanonc közreműködésével. A világháborúban résztvett az olasz fronton. Vörös János mészáros- és hentesmester, Báró Hatvani-utca. Telefon: 59. Üzletét apja, János, aki az ipartestület egyik alapítója és hosszú időn át alelnöke volt, 1892-ben alapította. Ugyancsak ő a tkptár igazgatósági tagja és községi képviselő is volt. Atyja üzletét Vörös 1921-ben vette, át és azt 1 tanonccal és 2 segéddel folytatja. Vrabecz Károly sütőmester, Petőfi-u 341. Az üzletet atyja, Mátyás, 1910-ben alapította s tőle 1920-ban vette azt át. Az ipartestület volt vál. tagja, az asztaltársaság, iparoskor vál. tagja, a tanoncvizs- gáztató bizottság tagja. Weiszpek Béla nyerges és szíjgyártó. Üzletét 1896-ban alapította, a háború alatt a hadsereg szállítója volt. Az ipartestület volt vál. tagja, az iparoskor alapitó, jelenleg vál. tagja. A temetk. egylet tagja. Az 1920. évi faluszöv. kiállításon aranyérem és oklevél kitüntetést nyert. HÉVIZSZENTANNDRÁS Pintér Gábor cipészm. Szül. 1891-ben, felszab. 1917-ben. 1918-ig a harctéren volt. 1919-ben önállósította magát. 1 segéddel dolgozik. 1920-ban vette nőül Pompor Máriát. Saját háza van. Pintér Imre cipészm., Vörösmarty-u. 4. 1907-ben szül., 1923-ban felszab. Budapest, Sárbogárd és Keszthelyen töltötte segédéveit. 1926-ban alapította műhelyét* ugyanakkor megházasodott. Neje : Csár Gizi, kislánya: Erzsébet. Ráth Károly asztalosm. Uhr Pál mészáros- és hentesm., Andrássy- út 1. HOMOKBÖDÖGE Cziráky Aladár szabómester. Horváth Antal csizmadiamester. Neff Gyula bognármester. Önálló üzeme 1923 óta van, de 1916-ban lépett a pályára. Mint segéd Pápán és Győrött nagyobb üzemekben fejlesztette szaktudását. 1917-ben vonult be, a harctéren a 19. h. gy.-ezredben volt. Károly cs.-keresztje van. Németh Ferenc épület- és bútorasztalos mester, 1919 óta működik a szakmában. Mint segéd Budapesten a Lángel-gyárban, Döbröntön, Tevelen és Pápán szerzett hasznos tapasztalatokat. Egy tanoncot foglalkoztat. Több község leventegyakorló fegyvereit készítette. HORPÁCS Hetzer Gyula úri és női cipészmester.. Szül. Völcsejen 1875-ben és ott felszabadult 1898-ban. Mint segéd került ide, ahol 1901-ben megalapította önálló üzemét. Saját háza van. Az Ipartestület elöljárója. 1914-ben bevonult, a 18. h. gy.-ezrednél szolgált. 1920-ig orosz fogságban szenvedett. Bronz vit. érme van. Neje szül. Horváth Franciska. Nyitrai Antal férfiszabómester. JÁNOSHÁZA A jánosházai Ipartestület az 1885 január hó 5-én tartott közgyűlésen alakult meg. E közgyűlésen ideiglenes elnökké Vály Elek, alelnökké Gálos István, jegyzővé Benyó Ferenc, pénztámokká Kristóf József választatott. Az ideiglenes tisztikar június 17-én általános gyűlést hívott egybe, amelyen elnökké Szép Flórián csizmadiamestert és alelnökké- Plekli Mihályt választották. Jegyző Benyó Ferenc lett. A szervezkedés alig történt meg 1886 januárban, a közgyűlés Plekli Mihályt ültette az elnöki székbe, aki erélyes kézzel kezdett az ügyek intézéséhez. 1887-ben Benyó lemondott jegyzői állásáról, helyébe Zöllner Samu választatott. Ugyanekkor Goldmann Sándor lett az alelnök. 1888-ban Burger Ferenc lett az elnök és Prózsa Lajos az alelnök. Ugyanekkor megalakult a békéltető- bizottság s javaslatba tétetett egy temetkezési egylet megalakítása. 1891-ben Rauch Lajos foglalta el az elnöki széket. Rauch 5 évig vezette a testület ügyeit. Gondot fordított a tanoncok oktatására és segélyezésére, az iparosok műhelyeinek száraz és egészséges állapotára és eredményeket ért el a testület fejlesztése körül. Utódja 1896-ban Poller Ferenc lett. míg ugyanakkor jegyző a volt elnök, Rauch Lajos lett. Poller négy éven keresztül odaadó buzgalommal töltötte be tisztét. Utódja 1900-ban Goldmann Sándor lett, aki 11 évi elnöksége alatt a testület anyagi és erkölcsi nívóját jelentékenyen emelte. Puritán jelleme nemcsak az iparosság, hanem Jánosháza egész társadalma körében nagv
