A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)

II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]

no

dúlt fel 1882-ben. Üzemét atyja alapította 1852-ben, tőle vette át a vezetést. Neje: Richter Mária ; fia, Ferenc, a szakmában működik.

Suhányi Ferenc műasztalosmester, Fő-u. Szül. 1886-ban. Felszabadult 1906-ban. 1910-ben elvégezvén a technológiát, mű- aSztalosi képesítést szerzett. 1920 óta önállóan foglalkozik épület- és bútormunkák készítésével. Résztvett a háborúban, kétszer megsebesült, mint 70%-os rokkant, szerelt le. Neje: Horváth Katalin.

Takács Pál kőművesmester, Temető-u. 137. Az Ipartestület elöljárója, a tanonc- vizsg. biz. tagja és az összes helyi kulturális egyletek támogatója. Szül. 1879-ben. 1896. évben történt felszabadulása után külföldi vándorútra ment. 1907-ben önállósította magát. Számos életrevaló és közhasznú szabadalma van, nemcsak hazai, hanem külföldi forgalomban is. Neje: Barabás Mária.

Tézly Nándor kéményseprőmester, 261. sz. Ipartestületi elöljáró, a közs. képv. test., a Kontár ellenőrző biz., a Polg. Kör stb. tagja, a hegyközség elnöke, a Tűzoltó- test. pénztárnoka. Szül. 1877-ben. AtyjáTézly Nándor

nál szabadult fel 1893-ban. Iparát személy - jogon folytatja. 1914-től a fronton védte a hazát, mint 70% rokkant szerelt le. A K. cs.-k. tulajdonosa.

Varga László órás- és ékszerész.

Vámosy József róm. kath. tanító. Az Ipartestület egyik alapítója és jegyzője, a Betegsegélyző helyi kezelője, a Hangya igazgatója, Levente főoktató, a Kaszinó titkárja stb. Szül. 1889-ben. Gimnázium és „képző elvégzése után 1908-ban tanítói oklevelet nyert. 1919-ig Nyitramegyében működött, ekkor a csehek kiutasították. 1919 óta Ercsiben oktat. Résztvett a háborúban, mint t. hadnagy, a kisezüst, bronz vit. é. és K. cs.-k. tulajdonosa szerelt le.

ESZTERGÁLY

Kovács János asztalosmester. Szül. 1872- ben, felszabadult 1894-ben. 1903-ban lett önálló. Fia mint segéd dolgozik nála. 1915 —1918-ig vett, részt a háborúban. Neje:

Farkas Mária. Gyermekei : Sarolta, Árpád, Géza, Mária.

Koszorús József cipészmester. 1874-ben született, 1895-ben szabadult fel és 1898- ban önállósította magát. Műhelyében Dezső és Nándor fiával együtt dolgozik. A világháborúban a 20. honvéd gy.-ezredben szolgált. Neje Varga Anna.

Magasi Kálmán molnármester. Szül. 1891-ben, felszabadult 1914-ben. Üzeme 16 HP lóerős motorral felszerelve vámőrléssel foglalkozik. Résztvett a világháborúban.

Varga István vendéglős. Szül. 1876-ban Esztergályon. Önálló lett Esztergályon 1925-ben, vendéglős- és vegyeskereskedői ipart folytat. Ipartestületi tag, a községi képviselőtestület tagja és megyei választott képviselő. A háborúban 1914—18-ig szolgált. Neje : Menjünk Rozália.

Varga József vegyeskereskedő. 1902-ben Esztergályon szül. Atyjánál tanult és szabadult fel. 1929 óta önálló. Saját háza van. Ipartestületi tag.

Vörös János bognármester. Szül. 1883- ban, önálló lett 1918-ban. Saját háza van. 1911-ben nőül vette Mészáros Máriát, akitől Gyula, Irén és József gyermekei származtak.

ESZTERHÁZA

Horváth Jenő férfiszabóm., Fő-u. 21. Ipartest, tag. 1882-ben született Észter- házán és 1911-ben felszabadult ugyanott. Mint segéd Budapesten, Sopronban stb. dolgozott, míg 1926-ban önállósította magát. 1915—1918-ig szolgálta a hazát. Kitüntetései : bronz v. é., K. cs.-k. Neje : Szvoboda Jolán.

Horváth Károly cipészm., Fő-u. 2. Ipartest. tag. Szül. 1885-ben Eszterházán és felszabadult 1902-ben ugyanott. Mint segéd Győrben, Budapesten, Sopronban dolgozott és 1912-ben önállósította magát. 1 ta- noncot szabadított fel. 1928-ban a Faluszövetség elismerő oklevéllel tüntette ki. 1914—1918-ig harcolt a hazáért. Neje : Hikli Erzsébet.

Kalmár Ferenc cipészm., Fő-út 13. Ipartest. tag. 1899-ben született Eszterházán és 1916-ban Fertőszentmiklóson felszabadult. Mint segéd Sopronban, Szécsényben stb. dolgozott. 1926-ban Eszterházán önállósította magát. 4 tanoncot szabadított fel és jelenleg 1 tanonca van.

Nagy Gyula szabóm., Fő-u. 12. Községi h. bíró, Ipartest., Kath. népszövetség és a Tűzoltó Egylet tagja. Szül. 1894-ben Mosonban és Sopronban szabadult fel. Mint segéd Sopronban, Nyitrán, Pozsonyban, Bécsben stb. dolgozott, míg 1923- ban önállósította magát. 2 tanoncot sza-