A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)

II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]

58

Gasparevics Béla, VIII., Körösi-út 20.

Giepszel János, Kölcsey-tér 18. és Rákóczi-út 15. Üzeme 25 éve áll fenn. A ceglédi víztorony, a kondorosi templom- torony, a jánoshidai ártézi kút, a budafoki reáliskola, a ceglédi Népbank stb. bádogosmunkálatait végezte. 1 segéddel dolgozik. Ipartestületi tag. Részt vett a világháborúban, 50%-os rokkant. Van ezüst és bronz vitézségi érme.

Jakab István, Bocskay-út 37.

Riha Ferenc, III., Szeli-u. 9.

Rónay János, ipartestületi elnök, Árpád- tér 9. Üzemét atyja, János 1844-ben alapította, ő maga azt 1881-ben, atyja halálakor vette át, s külföldön szerzett tapasztalataival országos hírűvé fejlesztette. Alkotásainak legnevezet esebbike az újonnan

Rónaij János

épült kultúrház. Résztvesz a város bel- ügyeiben, volt tanácsos, képviselőtestületi tag, számos bizottság elnöke, illetve tagja. Az 1885-iki budapesti országos kiállításon mint juri-tag szerepelt. A millenniumi, ceglédi, kecskeméti kiállításon aranyezüst-, és bronzérem-kitüntetést nyert. Fia, János, a világháborúban hősihalált halt.

Zana József, IX., Hollós-u. 17.

Bognármesterek :

Bán László, III., Puskaporos-út 26.

Bogdán István, V., Sas-u. 21.

Csendes István, II., Malom-tér 3.

Dávid Mihály, IV.. Alszegi-u. 27.

Ecsery István, VIII., Défi-út 84. Üzeme 1911 óta áll fenn. Gazdasági eszközöket és kocsik bognármunkálatait végzi rendelésre. Családjának él. A mozgósításkor bevonult és végigszolgált a 4-dik train-had- osztálynál. Van millenniumi érdemkeresztje és vas érdemkeresztje.

Farkas István, III., Széchényi-út 81.

Geszten József, IX., Zrínyi-u. 15.

Hettich Ferenc, IX., Hollós-u. 19. Kezdeményezője és megalapítója a ceglédi koY.ács- és kerékgyártók szövetkezetének. Üzemét 1904-ben alapította és 1906 óta saját telkén. Ipartestületi tag, a kath. kör, a Gazdasági Egyesület és az Egyenlöségi kör tagja. Ä háborúban őrmester volt, kis- ezüsttel és bronz vitézségi éremmel kitüntetve. A kultúrpalota felépítéséhez nagyban hozzájárult.

Kecskeméthy István, Kinizsi-u. 36.

Nagy Ferenc, VIII., Kút-u. 12. Egy segédet foglalkoztat. Ipartelepét 1904-ben alapította maga. Ausztriában is dolgozott mint segéd. 1894-ben a Cegléden tartott tanonckiállításon az első díjat nyerte. A háború alatt a vasútnál szolgált. Neje: Tan- hoffer Mária. Öt gyermekük van.

Osgyáni László, Déli-út 16. Édesatyjától vette át üzemét 1894-ben. Egy segéddel dolgozik. Ipartestületi tag. Főtüzér volt a háborúban, kétszer sebesült. Kiváló iparos. Neje : Dávid Lidia. Öt gyermekük van, mind az öt az iparban tevékenykedik.

Pákozdy Árpád, VII., Bálvány-u. 33.

Pethold Kristóf, IV., Alszegi-út 31.

Rigó Pál, III., Szép-u. 17.

Szunyogh Dániel, IV., Szolnoki-út 31. Országos jármű- és luxuskocsik gyártásával is foglalkozik. Üzeme 1900 óta áll fönn, két segéd és két tanonccal dolgozik, 5 HP villanygéperővel rendelkezik Az ipartestület elöljáróságának tagja. A bognárszakcsoport elnöke, a tanoncvizsg. bizottság elnöke, városi képviselő.

Virág Mihály, Mizsei-u. 18.

Vojtek János, VIII., Óra-u. 11.

Borbélyok és fodrászok :

Barnay Béla, II., Temető-u. 18.

Bálint Pál, II., Magyar-u. 10.

Beliczay Imre, X., Pesti-út 3. és II., Széchenyi-út 31. Üzletét 1913-ban alapította, 1907-ben szabadult, mint segéd Budapesten, Miskolcon, Székesfehérváron és Marosvásárhelyen dolgozott. Az ipartestületben a borbélyszakosztály elnöke, a mestervizsgáztató bizottság tagja. A világháborúban 46 hónapig volt a fronton és angol fogságba esett. Üzletében 1 segédet és 1 ta- noncot foglalkoztat.

Borsányi István, I., Árpád-u. 22.

Czindler Gyula, II., Csörgő-u. 27. Üzlete a Külső-Jászberényi-úton van. Üzletét 1927-ben nyitotta meg. Ipartestületi tag. 1907-ben szabadult fel. A háborút végigharcolta mint altiszt. Sebesült. A nemzeti hadseregben is szolgált. Egy tanonccal dolgozik.

Csáki László, I., Iskola-u. 2.

Demény Béla, III.. Rákóczi-út 20.

Farkas Lajos, I., Rákóczi-út 1.

Halmi Imre, Jászberényi-út 1. Két segéd-