A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
45 pította üzemét. Közs. elöljáró és az Iparos Olvasó Kör vál. tagja. A szerb fronton küzdötte végig a háborút. Kitüntetései : koronás vaskereszt, K. cs.-k. Neje : Schwartz Paula. Steigerwald Ádám cipészmester, Fő-u. Szül. 1903-ban. Felszab. 1920-ban. Budapest nagyobb vállalatainál tanulmányozta iparát, mint segéd. 1928-tól önállóan űzi mesterségét 2 tanonccal. Tagja az Iparos Olvasó Körnek, az Ipartestületnek és az Orsz. Lábbelikészítő Szövetségnek. Weiler Ferenc kőmíves, Fő-u. Zorn Antal kötélgyártó, Fő-u. BÉKÉSCSABA Tíz év'előtt alakult Békéscsaba r. t. várossá és ez idő alatt példátlan iramban fejlődött az Alföld égjük jelentős városává. Virágzó ipara, fejlett kereskedelme, idegen- forgalma, élénk társadalmi és művészeti élete kultúrközponttá varázsolta. A városnak mintegy 1200 képzett, törekvő iparosa van, akik a legutóbbi kézműipari tárlaton számos kitüntetést nj-ertek, sőt egyikük aranykoszorús mester is lett. Az Ipartestület élén mint elnök : Kovács Mihály gőzmalomtulajdonos áll, jegyzője : dr. Romváry Iván titkár. A szakosztáljmk elnökei Leelőssy Albert, Molnár János, Jenev Endre, Hrabovszky János, Vliskó Lajos, Lajben Pál, Frolyó Miklós, Ellmann Adolf, Orosz Endre, Gerő Lajos és Vitaszek Ernő. Kovács Mihály elnök és lelkes munkatársainak nevéhez fűződik a Futura r.-t.-tói megvett 574 négyszögöl terjedelmű egyemeletes épület átalakításával a Székház létesítése. Könyves T. Kálmán ügyvezető al- elnők, fLipták János alelnök j és az elöljáróság tagjai is Az Ipartestület székháza hervadhatatlan érdemeket szereztek a Székház megalkotása körül. 1927- ben készült el a díszes épület, melyben a testület helyiségei, irodái, az Iparos Otthon, olvasó , társalgó, hang- versenyterem stb. nyertek elhelyezést. Az Ipartestület vezetősége élénk részt vesz az iparosérdekek egyetemes szolgálatában. Ábrahám Béla fényképész, Andrássy?-út 17. Az 1923-ban általa és Ä. István által alapított üzletet 1926 óta vezeti önállóan. Szül. 1900-ban Nagjwáradon. Az 1924. és 1926. évi kiállításon díszoklevéllel és bronz éremmel lett kitüntetve. Az Ipartestület és több társ. egylet tagja. Neje : Redvay Margit. Babinszky János aranykoszorús mű- esztergái yosmester. (Lásd az arany kőszórás mesterek fejezetében.) Balogh Mihály cipész, Baross-u. 1. Barát István asztalos, Dobay-u. 5/a. Benyaska Mihály cipész, Baross-u. 7. Biró Albert szabó, Tisza-u. 11. Bodis Pál szövőmester, Straka-u. 1. Szül. 1894-ben, szabadult 1912-ben, önálló 1927- ben lett. 24 hónapig volt a harctéren és 1917-ben mint rokkant jött haza. Neje: Kolacz Zsuzsanna a helyi jótékonysági 5 gyesületek tagja. Özv. Boskó Jánosné kovácsmester, Wesse- lényi-u. 21. Boskó Lajos cipészmester, Damjanich-u. 7. Szül. 1892-ben, felszabdult 1916-ban, mint segéd Csabán és Budapesten dolgozott. 1919-ben önállósította magát. Az 1924. és 1926. évi csabai kiállításon oklevél- kitüntetésben részesült. A világháborúban 10 hónapig harcolt a fronton, megsebesült. Botyik György asztalosmester, Berényi- út 6. sz. 1924-ben alapított műhelyében 1 segédet és 1 tanoncot foglalkoztat. 1895- ben született, 1912-ben szabadult fel. Neje : Csabjanszky Ilona. Bujtás József kovácsmester, cséplőgép- tulajdonos, Gróf Tisza-u. 48. Az Ipartestület elölj, tagja, városi kópv., számos egyesület tagja. Szül Csornán 1875-ben, felszab. 1892-ben, önálló lett 1904-ben. Neje : Foly Lujza. Csányi János szobafestő és mázolómester, Földvári-u. 22. Ipartest, elöljáró, volt Iparos Olvasóköri elnök, több társ. egyesület tagja. Szül. Szegeden 1881-ben, 1896-ban szabadult. 1901-ben lett önálló. A postapalota szakmunkáival általános elismerésben részesült. Résztvett, meg is sebesült a világháborúban. Neje : Kovács Anna. Cseke Mihály úri divatszabó, Baross-u. 5. Telefon 392. 1924-ben alapított és fővárosi nívón vezetett üzletében 4 segédet és 1 tanoncot foglalkoztat. Szül. Gyulán 1898-ban,
