A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
40 Takács József, szobafestő és mázolómester, Fő-u. 244. Budapesten és Tatán működött mint segéd és 1925-ben lett önálló, 2 tanoncot alkalmaz. Az ipartestület tagja. A világháborúban az olasz fronton harcolt. A bronz v. é. és K. cs.-k. birtokosa. Tóth János, fodrászmester. Szakmája fejlesztése körül 1919 óta működik. Önálló mester 1927 óta. 1 segédje és 2 tanonca van. Az ipartestület tagja. Ifj. Trebichovszky Gyula, kalaposmester. Fő-u. 373. Az üzemet még nagyatyja, Lajos 1858-ban alapította, ő maga azt édesatyjánál tanulva, 1928 óta vezeti. Az ipartestület tagja. A világháborúban atyja 12 hónapig harcolt a fronton. A K. cs.-k. tulajdonosa. Vándor Mihály, cipészmester és felsőrészkészítő, Újtelep. Üzemét 1914-ben alapította és jelenleg 3 segéddel és 4 tanonccal folytatja. 5 tanoncot már felszabadított. Az ipartestület, tatabányai altisztikor, futball klub tagja. Végh József, fodrász- és borbélymester, Fő-u. 1899 óta folytatott iparában 1907 óta önálló. 1 tanoncot foglalkoztat. Az ipartestület tagja. A világháborúban az orosz, olasz, román fronton szolgált. K. cs.-k. tulajdonosa. Weisz Pál, férfiszabómester. Zsajnovits János, asztalosmester. BATASZÉK Ipartestülete 1891. évben 161 taggal alakult meg. Eddigi elnökei voltak : Szaniel János, Rudolf Pál, Hofmeister János, Jahn János, Tafner János, Bajomi Vilmos, Bitter Bálint, Mayer Ignác, Jakab György, Pécsi Mihály, Birkenbach István, Gemer Mátyás, Schroth János, Kóbor István, Zeumann Lajos, Szonner Lajos és Czégényi János. Eddigi jegyzői voltak : Engel Mór, Fülöp József, Rudolf Pál, Pápay Géza Béni, Bajomi Vilmos, Wiesner Rezső, Szaniel Gyula, Simon Ferenc és Kóbor István. Az 1900. évben alapították meg Hofmeister János elnöksége és Pápay Géza Béni jegyzősége alatt az Iparos Olvasókört, 1904-ben pedig Ritter Bálint elnöksége alatt helyi iparkiállítást rendeztek. Albrecht Jakab, sütőmester. Bauer Péter, szabómester. Beck Ádám, kádármester. Birkenbach István, borbélymester, Ki- rály-u. 268. 1897-ben alapított üzemét családja két tagjával és egy tanonccal folytatja. Mintegy 40 éve már, hogy agilis egyéniségét az iparosérdekek szolgálatába állította. Ismételten volt elnöke az Ipartestületnek és Iparoskörnek. A testületi székház cseppfolyós gázzal való ellátása, könyvtár létesítése is az ő kezdeményezésére történt. Megalapítója a Kath. Legényegyletnek, a műkedvelő gárdának, előbbinek éveken keresztül pénztárnoka és elnöke volt. A pécsi Iparosszövetség helyi csoportjának volt elnöke. Bozsolik Antal, kapcakötőmester. Bozsolik Mihály, szíjgyártó- és nyergesmester, Árpád-u. 291. Üzemét 1928-ban alapította. Tanulóéveit Bátaszéken töltötte. Mint segéd Budapesten és Baján dolgozott. A Kath. Legényegylet tagja. Breitenbach Mihály, asztalosmester, Kossuth Lajos-u. 619. 1927-ben alapított üzemét 1 tanonccal folytatja. Tudása gyarapítására Pécsen és Bátaszéken dolgozott. Az Ipartestületnek rendes tagja, tagja még a Kath. Legényegyletnek, a Tűzoltótestületnek, valamint az Iparos Olvasókörnek is. Brunbauer János, cipészmester, Király-u. 28. 1921-ben alapított üzemét az elsők közé emelte. Egy tanoncot alkalmaz. A világháborút 1915-től végigküzdötte. 1918ban francia fogságba esett. A nagyezüst, a kis ezüst, a bronz vit. érem, a K. cs.-k. és a koronás arany érdemkereszt tulajdonosa. Az Ipartestület és a Tolnamegyei Ip. Szövetség tagja. Pártoló tagja a Tüz- oltótestületnek, az Olvasókörnek, a dalárdának, stb. A tanoncvizsgáztató bizottságnak 3 évig volt vál. tagja. Czégényi János, agyagiparosmester, Ba- ross-u. 414. Üzemét 1904-ben vette át édesatyjától, Józseftől. 1 segédet és 1 kisegítőt foglalkoztat. Eredetileg borbély szakmára készült, Bátaszéken tanult, itt is szabadult. Az agyagáruipart édesatyjától sajátította el. 1912-ig vezette az üzemet, amidőn tudásszomját csillapítani Budapestre ment és ottmaradt a háború kitöréséig. A háborút végigküzdötte. Utána a Bp. Industria gyárat szerelte fel, s itt mint üzemvezető 2 és fél évig dolgozott. Később Szátok községben egy újabb gyárat szerelt fel. 1922-ben tért vissza Báta- székre, felelevenítette régi jóhírü vállalatát, s tekintve, hogy felsőipariskolát végzett, üzemét művészi nívóra emelte. Elnöke az Ipartestületnek már 1926 óta. Az ő elnöksége alatt történt a székház kibővítése. Jórészt az ő érdeme a 800 kötetes könyvtár létesítése. A Bátaszéki Alt. Ipt. volt előljárósági tagja; 1912 óta jegyzője. Az Iparos Olvasókör igazgatója volt 3 évig, most elnöke. Tagja a képviselőtestületnek, a Tüzoltótestületnek stb. Cziner Ferenc, asztalosmester, Zrínyi-u. 481. Üzemét édesatyja alapította 1893-ban,
