A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)

II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]

35 A csornai Ipartestület tagja. 1916—1918-ig résztvett a háborúban. 1896-ban nőülvette Vecsei Erzsébetet. Felber Károly kovácsmester. Született 1877-ben M.-Keresztáron, felszabadult Csor­nán 1894-ben. Önállósítása saját erejéből 1912-ben történt. Az Ipartestület tagja. 1914—1916-ig szolgált a háború alatt. 1919-ben nőülvette Molnár Máriát. Kajtár Gyula vendéglős. Kustor Mihály cipész- és csizmadiames­ter. Született 1895-ben helyben és felsza­badult 1912-ben. Önálló üzemét 1919-ben alapította. A csornai kiállításon ezüst dísz­oklevelet nyert. Az Ipartestület r. tagja. 1915—1918-ig szolgált, 12 hónapig volt a harctéren. Neje szül. Dombi Margit. Simon Bella mészáros és vendéglős. Tóth Ferenc vendéglős. Született hely­ben 1867-ben és 1890-ben alapította jelen­legi önálló vendéglőjét. Házat, földet szer­zett. Az Ipartestület rendes tagja. Ugyan­csak 1890-ben nőülvette Szalay Annát. Véldi Géza gépészkovács. BÁCSALMÁS A bácsalmási ipartársulat, amelynek ezidőszerint 297 tagja van, 1898-ban alakult. Elnöke 1908. év óta Wachtler Pál bádogosmester, szakosztály elnöke : Hippich Péter asz­talosmester, jegyzője : Zillits Pál ny. csendőr tiszthelyettes. Az elöljáróság tagjai : Klingler József alelnök, Mendler Mátyás pénztáros, Lórencz Péter könyvtáros, Franz József, Haf- fenscher Ádám, Heining József, Koch József, Mayer Jakab, Morschauser Rezső, Schütz József, Szilvási Pál és Zabraha Károly. Számvizsgálók : Beck Mátyás, Dörner János és Rasztik Bálint. A testületnek saját könyvtára van, műkedvelői társulata pedig most van alakulóban. Ambrill Ernő vendéglős. Saját házában, Fő-tér 3 alatt nyitotta 1925-ben üzletét. Számos egyesület pártoló és a helyi dalkör működő tagja. Szakképzett vendéglős, ki Budapesten és Zomborban volt pincér. 1916-tól 1918-ig vett részt a világháborúban s mint rokkant szerelt le a kisezüst, bronz vitézségi érem és K. cs.-k.-el kitüntetve. Üzletét nejével közösen vezeti. Becker Mátyás hentesmester, Kórház-u. Bohner János mechanikus, Fő-tér. 1901- ben született; 1919-ben szabadult. Buda­pesten dolgozott mint segéd, 1923-ban ala­pította Bácsalmáson üzemét, melynek ott ő e szakma egyedüli képviselője. A Hofherr és Schrantz gépgyár bizományosa. Brand István kalaposmester, Széchényi- utca. Burger Aurél fényképész, Korona-u. 22. 19 éves korában szabadult, mint segéd az ország nagyobb városaiban dolgozott. 1912- ben önállósította magát. Művészi munkáival díszoklevelet nyert. Működő tagja a dal­körnek, pártolója számos egyesületnek. A háborúból 50 százalékos rokkantként szerelt le. Neje : Lunics Jolán. Dám Pál épület- és bútorasztalosmester. Dimitrijevity Milos órás és ékszerész, Kézmüves-u. 62. 'Szül. 1897-ben, szab. 1912-ben. A harctérről hazatérve, — hol mint altiszt két vitézségi érmet szerzett — 1919-ben alapította órás- és ékszerüzletét. Tagja az összes iparos- és kereskedőegyesü­leteknek, alapító tagja a B. S. C.-nek. Neje : Linnert Rozália, gyermekük : Miklós és Tihamér. Evetovics Antal szíjgyártómester, Szé- chenyi-u. 63. Bácsalmáson 1903-ban szüle­tett, ugyanott 1918-ban szabadult és 1928- ban önállósította magát, átvéve édesapja által alapított üzemét. Lószerszámkészítés­sel foglalkozik, egy segéddel dolgozik. Fleckenstein András szücsmester, Rá- kóczi-u. 38. Baján szabadult, majd Buda­pest, Bécs, Páris és Brüsszelben szerezte szaktudását, melynek birtokában 1909-ben önállósította magát. Szorgalmával szép családiházat szerzett. Intenziv részt vesz az Ipartestület vezetésében és helyi egyesüle­tek életében. A háborúban mint frontharcos vett részt. 1908-ban nősült, 4 gyermeke van. Arany ipari éremmel kitüntetve. Folcz Tóbiás szabómester, Kórház-u. 6. Föglein Antal szíjgyártómester. Üzeme Rákóczi-u. 38. sz. alatt van, melyet 1923- ban saját erejéből alapított. Bevonult 1915- ben, s mint lángszórós vett részt a háború­ban. Szül. 1897-ben, felszab. 1913-ban. Megnősült 1924-ben. Francz József cipészmester, Magas-u. 107. Vitéz Gallay József cipészmester, Rá­kóczi-u. 10. Geiger Mihály szabómester, Kézmüves-u. Harton Pál úri- és női-cipészmester, Szé- chenyi-u. 46. Szül. 1898-ban, szab. 1914- ben. Tíz évig dolgozott mint segéd Buda­pesten. 1924-ben alapította cipészüzemét, melyet nagy szakértelemmel vezet. Neje : Beck Rózsi. Heining József hentes- és mészárosmes­ter, Sas-u. 417. Heka Pál esztergályos, Kézműves-u. 29. Szül. 1908-ban, szab. 1925-ben. Kalocsa, Kiskőrös, Halas és bácsalmási gyakorlatok után vette át apja, Koch István ezüstérem­mel kitüntetett üzemét, melyet nagy szor­galommal és odaadással vezet. Apja részt- vett a világháborúban, édesanyja leánykori neve : Darvas Rózsa. 3*

Next

/
Thumbnails
Contents