A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
33 vizsg. bizottság alelnöke, a szakcsoport jegyzője, Szül. 1890-ben, szabadult 1907- ben. Szaktanfolyamokat végzett 1908- ban és 1913-ban, amelyeken elismerést és aranyérmet szerzett. Neje született Kárzsem Margit. Bevonult 1911-ben Vitéz Zombola István és mint ténylegest érte a háború, a szerb, olasz és orosz harctéren szolgált. Sebesült. Nagy ezüst, kisezüst, bronz vitézségi érem, K. cs.-k. és emlékérem kitüntése van. 1924- ben avatták vitézzé. BAJÓT Dobis László, vegyeskereskedő. Üzletét 1928 óta vezeti önállóan. Az ipartestület tagja. A világháborúban fivérei : Vilmos, Géza és Árpád vettek részt. Utóbbi hősi halált halt. Gasparek János, cipészmester. Szakmájában 1882 óta működik, 1897-ben lett önálló. Az ipartestület elöljárósági tagja. A világháborúban 1916-tól kezdve a befe- jeíésig vett részt. Gách Mihály, bognármester. 1888 óta fejlesztett iparában 1895-ben önállósította magát. Az ipartestület elölj árósági tagja. A világháborúban 32 hónapot töltött a fronton. Egyszer megsebesült. Sümegi Lipót, bércséplő. Azelőtt 6 évig a mészégető iparban működött. 1927 óta önálló, azóta tagja az ipartestületnek. A világháborúban 17 hónapot töltött a fronton, megsebesült és mint 25%-os rokkant szerelt le. Ullmann Ármin, korcsmáros és vegyes- kereskedő. Üzletét 1894-ben alapította. Az ipartestület tagja. Fiai, Mihály és József részt vettek a világháborúban. Vigh Gyula, kovácsmester. 1916 óta fejlesztett iparában 1928 óta önálló. Ugyanaz óta az ipartestület tagja. A világháborúban a szászvári kőszénbánya által felmentetett. Visinger Gyula, szabómester. BAJNA Balogh István, kovácsmester, Rákóczi-út. Iparával 1914 óta foglalkozik, 1922 óta önálló. 1 tanoncot foglalkoztat. Az ipartestület, szakosztály tagja. Bula Ignác, szatócs és trafikos, Rákócziéit 2. Előzőleg géplakatos volt, ma is egy cséplőgép tulajdonosa. Üzletét 1922 óta folytatja. A világháborúban 11 hónapot töltött a hadszíntéren, ahol meg is sebesült. Mint 50%-os rokkant szerelt le. Farkas József, szabómester. Hauer János, cipész. Izsó Ferenc, szabómester, Kistabán-u. Iparát 1920 óta folytatja önállóan. Az ipartestület választmányi póttagja. A világháborúban részt vett az orosz fronton, 5 évig volt orosz fogságban. Józsa László, kocsigyártómester, Rákóczi-út 83. Iparában már 1918 óta szorgoskodik s azt 1927 óta folytatja önállóan. Ipartestületi, szakosztályi tag. Kinizsi János, molnármester. Malmát még atyja, János, 60 év előtt vette az uradalomtól, ő maga 30 éve folytatja önállóan 5 segéddel és 1 tanonccal. Üzemében 3 drb 16 lóerős szívógázmotor és 3 drb cséplőgéppel dolgozik. Morvay János, molnármester. Malmát, amely, eredetileg még a tatárjárás előtti időkben létesült és a bencés barátoké volt, 1886 óta vezeti. Az ipartestület, szakosztály tagja. Nagy István, bognár. Nagy Sándor, sütőmester, Rákóczi-út. Iparfejlesztése körül már 1903 óta ténykedik, 1924 óta önállóan. Az ipartestület tagja. A világháborúban hosszabb frontszolgálatot teljesített. A K. cs. k. tulajdonosa. Novák János, asztalos. Prohászka Rudolf, szabómester. Iparát 1923 óta folytatja önállóan. Az ipartestület, szakosztály tagja. Sztulik Ferenc, kovács. Tóth Károly, csizmadiamester, Gróf Sándor Móric-u. Iparát 1908 óta folytatja önállóan, 1 tanonc segédletével. A világháborúban az orosz fronton harcolt, 1 évig orosz fogságban volt. Váradi János, asztalosmester, 1897 óta folytatja iparát önállóan és 1 segédet foglalkoztat. Az ipartestület elölj árósági tagja. A világháborúban hosszabb ideig volt a fronton. A K. cs. kereszt tulajdonosa. Veiser Leopold, szíjgyártó. BAK Peszleg Károly épület- és bútorasztalos- mester. Szül. Hernyéken 1901-ben és Mikefán felszabadult 1923-ban. Mint segéd Budapesten és több helyen dolgozott. így került ide is, ahol 1927-ben megalapította jelenlegi önálló üzemét. Két évig a nemzeti hadseregben szolgált. 3
