A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)

II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]

20

Felgyógyulása után 100—120 emberrel dolgozó tiszti szabóüzemet vezetett. Neje szül. Horváth Margit.

Hauser István

Hauzler György épület- és bútorasztalos- mester, Szarka-u. 13. Önálló üzeme, amelyben átlag 2 segédet és 2 tanulót tart, 1910 óta áll fenn. A városnak és a Máv.-nák szállítója. Az Orsz. Asztalosmesterek Szöv. tagja. 1914-ben az orosz fronton súlyosan sebesült, 1916-ban orosz fogságba került. Neje szül. Heinrich Anna.

Hecht Géza vendéglős és szódagyáros, Pandursziget és Szt. István-tér 3, telefon : 312 és 190. Szül. Baján 1882-ben. Mint gyermek a könyvkötőipart tanulta és mint ilyen 1906-ban önálló nyomda- és könyvkötőüzemet alapított. Majd lapot is, amelynek felelős szerkesztője is volt. 1910-ben tért át a vendéglősiparra. Jelenlegi két vendéglője 1925, illetve 1927 óta áll fenn. Neje szül. Läufer Mária.

Hegedűs János cipész és orthopéd specialista. Szent Antal-u. 57. Jelenlegi önálló üzeme 1913 óta áll fenn és benne 2 tanon- cot foglalkoztat. Az Ipartestület elöljárója, a szakosztály elnöke. A Kath. népszövetség csoportvezetője volt 1908—1914-ig. Több kiállításon kitüntették munkáját. Mint segéd az Önképzö Egylet szakiskolájának 2 éves tanfolyamát jelesen végezte. A háború alatt nagy tiszti cipőüzemet vezetett. Szül. 1872-ben* és 1887-ben szabadult. A keresHegedüs János

kedelmi minisztérium több kiállításra hivatalból kiküldötte. Második felesége szül. Varga Karolin.

Heilmann János esztergályosmester, Szeremlei-u. 36. Háza van és 1908 óta önálló üzeme. A Levente-egyesületek részére szállít. 11/2HP vili. motorral van felszerelve- Szül. 1874-ben és felszabadult 1893-ban.

1901-ben nöülvette Schissler Margitot. A háború alatt hadimunkákon dolgozott.

Heinrich József hentesmester, Szarka-u. 11. Üzeme, amely 1860 óta áll fenn és 1920 óta van saját kezelésben. Az Ipartestület elöljárója. Szül. 1888-ban és 1906-ban szabadult fel. 1914-ben nőülvette Stahl Máriát, hentescsalád leányát. A háborút végigharcolta. Nagyezüst, kisezüst, szolgálati ezüstkoronás érdemkereszt, K. cs.-k. és II. oszt. német vaskereszt kitüntetése van.

Hekinger Lajos kefekötőmester, Bat- thyány-u. 25.

Hinterreiter István kőmíves- és eserepező mester, Sas-u. 4. Háza van és 1906 óta önálló üzeme, amelyben egy segédet és 1 ta- noncot foglalkoztat. Szül. 1872-ben Baján, felszabadult 1892-ben. Mint segéd és alvállalkozó sokfelé dolgozott, de mindig nagyobb vállalatoknál. 1907-ben nőülvette Eberling Margitot. 1916—1918-ig szolgált és egyszer sebesült.

Hintesszer János könyvkötő és papíriparos, Posta-u. 2. Önálló üzeme 1927 óta áll fenn. 1 segédet és 2 tanoncot foglalkoztat. 5 modern géppel van felszerelve. Az Ipartestület tagja, a szakcsoport elnöke. Tanonckorában aranyéremmel tüntették ki. Bevonult 1916-ban és nagy ezüst, kisezüst, bronz vitézségi érem, K. cs.-k. és sebesülési érem kitüntetésben részesült. Szül. 1895 ; felszabadult 1911-ben. Neje szül. Kriskovits Rozália.

Hoffmann János borbélymester, Zri- nyi-u. 2.

Hornyik Pál kefekötőmester, Mészáros L.-u. 7. Önálló üzeme 1926 óta áll fenn. Született 1897-ben és felszabadult 1916-ban. Mint segéd Szegeden és Budapesten dolgozott, 1914—1918-ig szolgált és 24 havi harc téri szolgálata van az orosz és olasz frontokon. Neje szül. Khmitkó Mária.

Horváth Béla csizmadiám., Szeremlei-u.

Özv. Horváth Jánosné vendéglős, Bethlen Gábor-u. 1. Háza van. Az üzemet özvegyi jogon vezeti férjének 1923-ban történt halála óta. Férje harctéren szerzett betegségben halt meg. Az Ipartestület és Olvasó- Kör tagja, Mansz tagja stb.

Honig Ferenc vendéglős és szállodás.

Huber Mihály képesített kömívesmester, Rókus-u. 27. Önálló üzeme 1913 óta áll fenn. Az Ipartestület és a tanoncvizsgáz- tató-bizottság tagja stb. Háza van. Szül. 1886-ban, felszabadult 1904-ben. 1926ban mesteri vizsgát tett. Nősült 1923- ban ; felesége szül. Scheilinger Teréz. A háború alatt az utászoknál szolgált ; az orosz, olasz és szerb frontokon volt. Rokkant, bronz vitézségi érem és tűzkereszt kitüntetése van.