A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
18 lónyavölgyi vasút építésénél. Ennek befejezése után Budapesten a államépítészeti hivatalba került. Innen az Erzsébet-híd építéséhez lett kirendelve. 1913-ban került a bajai városi mérnöki hivatalba, ahonnan mint műszaki főtanácsos ment nyugdíjba 1923-ban és azóta önálló építési vállalkozó. Fehér Lajos fazekasmester, Mátéházi-u. Fehérváry István cipész- és csizmadia- mester, Flórián-u. 50. Önálló üzeme, amelyben 1 segédet foglalkoztat, 1920 óta áll férni. Szül. 1895, felszabadult 1911-ben. Mint segéd Boszniában dolgozott. 1915—1918-ig szolgált, az olasz, orosz és francia frontokon harcolt. Sebesült, kis ezüst, bronz és K. cs.-k. kitüntetése van. Neje szül. Guber- nyák Ilonka. Feigenbaum Simon kárpitos- és díszítőmester, Szent István tér 11. Jelenlegi üzemét 1919 óta vezeti önállóan. Az Ipartestület és Olvasó Kör tagja. Szül. 1890-ben és 1908-ban szabadult fel. 1914—1918-ig szolgált, háromszor sebesült. Öccse hősihalált halt. Neje szül. Németh Erzsébet. Fekete Ignátz férfi- és női- szabómester és készruhakereskedő, Erzsébet királyné- út 2. Háza van. Jelenlegi önálló üzeme 1910 óta áll fenn. Az Ipartestület és a Kereskedők Kaszinójának tagja. Szül. 1877-ben és szabadult 1892-ben. Mint segéd Budapesten és Kaposváron dolgozott. A háború alatt a tábori csendörségnél szolgált nagyobbára. Neje szül. Schwartz Irén. Fekete Jánosné kocsmáros, Szent György - utca 1. Ferró Mihály hentes- és mészárosmester, Damjanich-u. 19. Háza, tekintélyes szőlője, ésföldvagyona van. Ifj.F. Mihály apjánál szabadult és mint segéd Budapesten fejlesztette szaktudását. Szül. 1878-ban és 1905-ben nőülvette Wankovits Rozáliát. A háborúban a 30. honv. gy.-ezrednél és a csendőrségnél szolgált. Fischer István cipészmester, Hunyadv-u. 50. Háza van és önálló üzeme 1919 óta. Az Ipartestület tagja. Szül. Dárdán 1878- ban és 1895-ben szabadult fel. Mint segéd Budapesten fejlesztette szaktudását. 1914—- 1918-ig a katonaságnál dolgozott a szakmában a Ludovikában mint műhelyfőnök. Neje szül. Ackermann Katalin. Fischer Károly vendéglős, Szerencsi-u. 46. Flesch Artur épületlakatosmester, Cir- fusz F.-u. 39. Önálló üzeme 1920 óta áll fenn. 1—2 segédet és 2—3 tanulót foglalkoztat. Az Ipartestület tagja. Szül. 1896-ban és 1910-ben szabadult fel. Mint segéd Budapesten és Szabadkán dolgozott. 1915-ben bevonult és az orosz fronton fogságba került. Neje szül. Vajda Julis. Földes József kéményseprőmester, Kí- gyó-u. 21. Füves György szűcsmester, Hunyady-u. 32. Önálló üzeme 1922 óta áll fenn. Az Ipartestület és Iparos Olvasókör tagja. Szül. 1898 és felszabadult 1916-ban. Mint segéd Münchenben dolgozott. 1916—1918-ig szolgált, légnyomást kapott, kisezüst, bronz vitézségi érem kitüntetése van. Neje szül. Soós Rózsika. Gaál József bognár-, kovács- és kocsigyártómester, Rókus-u. 11. Jelenlegi önálló üzemét 1919-ben alapította. Átlag 3—4 segédet tart, — régebben 10—14-et. Autó- karosszéria gyártásra is berendezkedett. Szül. 1891-ben, Budapesten a m. kir. Technológián 3 éven át szaktanfolyamokat végGaál József zett. Az Ipartestület elöljárója. Az Iparos Kör és Polsz. Kaszinó stb. tagja. A háború kitörésekor tényleges szolgálatot teljesített. Az orosz fronton 3-szor sebesült és 11 lövést kapott. Orosz fogságba került, ahonnan mint 90%-os csererokkant tért haza. Neje szül. Pancsek Margit. Gavallér József hentesmester, Szarka-u. Gazdag András kovács- és gazdasági kocsigyártómester, Cirfusz F.-u. 39. Önálló üzeme 1925 óta áll fenn. 1 tanoncot tart. Született 1894-ben, felszabadult 1911-ben. Mint segéd Budapesten és Pozsonyban dolgozott. Tagja az Ipartestületnek és az Iparos Olvasó Körnek. 1914—1918-ig szolgált a háború alatt. Neje szül. Ujváry Borbála. Gedalja József sütőmester, Kölcsey-u. 6. Gergely József épület- és bútorasztalos- mester, Dalmady-u. 13. Társas üzeme 1920 óta áll fenn. 6 segédet és 4 tanoncot foglalkoztat. Nevezetesebb szakmunkái a városi bérházak, a tüdőgondozó, a szekszárdi kórház stb. Az Ipartestület vál. tagja. Szül. Baján 1892-ben. Szabadult 1909-ben. Neje szül. Virth Mária. A háború mint ténylegest érte a tengerészeinél. Gilián Sándor kocsmáros, Kalvária-u. 5. Háza van és önálló üzlete 1924 óta. Szül. 1890-ben Baján, 1911-ben bevonult katonának és így érte a háború. 49 havi front- szolgálata van. Sebesült. Kisezüst, bronz vitézségi érem, vaskereszt, K. cs.-k. és dicsérő oklevél kitüntetésben részesült. Az Ipartestület és Iparos Olvasó Kör tagja. Neje szül. Pintér Katalin.
