A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
13 ja, a Hangya szöv. felügyelő bizottságának elnöke. Kalmár Lajos szabómester, az aszódi Kalmár Lajos járási Ipartestület alelnöke, az iparostanonc iskolai bizottság és az Ipartestület vizsg. bizottság elnöke, városi képviselő, Levente- Egylet választmányi tagja, 28 évig volt állami iparoktató (művezető), 1925-ben lett önálló, 2 segéddel és 2 tanonccal dolgozik. Oroszlánrésze van az Ipartestület megteremtésében. Kálmán Bertalan, gőzmalomtulajdonos. Telefon : 7. Négy középiskolai osztály, valamint a kocsifényezői ipar elsajátítása és önálló üzése után 1905-ben alapította gázmalmát. Megyebizottsági tag, községi képviselő, a molnár szövetkezet vezető tagja, az Ipartestület, Polgári Kör tagja. A malomnak 100 HP gőzgépe, 5 db síkszitája van és 14 szakmunkást foglalkoztat. Komár József, cipészmester. Ifj. Lhotka Károly, kovácsmester. Lőwinger Dávid, asztalosmester. Vitéz Major István borbély- és fodrászmester. Üzemét 1919-ben alapította. 1 segédet foglalkoztat. Az Ipartestület elől- járósági tagja, a tanoncvizsg. bizottság tagja, a Levente Egyesület szertárosa. A világháborúban 28 hónapig volt a fronton, orosz fogságba esett, ahol 22 hónapig sínylődött. A kis-, nagyezüst, bronz vitézségi érem, K. cs. k., porosz szóig, érdemkereszt tulajdonosa. Vitézzé avattatott 1926-ban. Matheides István, pékmester. Az atyja, Sándor által 1883-ban alapított üzemet 1918 óta folytatja. Az 1907. évi budapesti nemzetközi kiállításon ezüstérem és oklevél kitüntetésben részesült. 2 segédet foglalkoztat. Az ezüst érdemkereszt és vaskereszt kitüntetéseket kapta. Nemes József szabómester. Iparát Szegeden tanulta, 1901-ben szabadult, 11 évig Párisban dolgozott, ahol szabászati szaktanfolyamot végzett, 1922-ben önállósította magát, 1 segédet foglalkoztat. Az Ipartestület tagja, a Törekvés Dalkör elnöke. A háborúban Franciaországban internálva volt. Némedy Béla asztalosmester (Némedy Béla és Fiai cég). Üzeme 1858-ban atyja, Mihály által alapíttatott. Vajdahunyad vára és a mácsai vadászkastély asztalosmunkái az ő szakavatottságát dicsérik. Egy 7 HP és egy 5 HP villany- motor hajtja az üzem gépeit. Atyjától 1888-ban vette át az üzemet, 1918-ban pedig társul vette fiait : Bélát, aki felső ipariskolát végzett müasztalos és Jánost, aki gépészmérnök. Az 1901. évi budapesti ipari kiállításon és a gödöllői 1926. évi Faluszövetség kiállításon nagy ezüstérem és oklevél kitüntetéseket nyert. Fiai közül : István hősi halált halt. Oroveez Sándor épület- és géplakatos. Szül. 1896-ban Hódmezővásárhelyen, 1925- ben lett önálló, 2 segédet, 3 tanoncot foglalkoztat. Az Ipartestület elölj, tagja, a tanoncvizsg. bizottság tagja. A hódmezővásárhelyi ipari kiállításon oklevél kitüntetést nyert. Ranyák János cipészmester. Rattkay Miklián Gyula kép. kőműves- mester, régi felvidéki nemescsalád sarjadéka. Üzemét 1896-ban alapította, 4—5 segédet foglalkoztat. A repülőgépgyár, a fiunevelőintézetbeli tisztviselőlak és több magánépület az ő munkáját dicséri. 1918 óta az Ipartestület elnöke, előzőleg elől- járósági tagja volt. Községi elöljáró, az ág. ev. egyház tanácsnoka, a Takarékpénztár felügy. bizottsági tagja. Fia, Ödön építőmester. 1925 óta önálló és atyjával együtt dolgozik. Az ő nevéhez fűződik a bagi iskola, a miskolci bakteriológiai intézet és több környékbeli iskola építése. Jelen- leg gróf Széchenyi Gyulával építőipari vállalatot létesített. Vitéz Sárosi József asztalosmester. Az apósának, Bursits Lajosnak elődei által a 70-es években alapított üzemet 1919 óta »Sárosi és Zajác« cég alatt vezeti. A kormányzó űr kenderesi lakásberendezése, ifj. Horthy Miklós kenderesi épülete és lakásának belső berendezése, gróf Almássy Imre, gróf Pejachevich Albert belső berendezése az ő munkáját dicséri. Az Ipartestület elölj, tagja, a tanoncvizsg. bizottság tagja, a Levente Egyesület vál. tagja. 42 hónapig küzdött több fronton, megsebesült. Kitüntetése : 2-szer nagyezüst, bronz v. é., K. cs- k., seb. érem. Vitézzé avattatott 1926-ban. Soós Imre borbély- és fodrászmester. Iparát születési helyén, Pácséron tanulta, segédként Budapesten, Szabadkán, Egerben, Zomborban stb. működött, 1911-ben lett önálló. A tanoncvizsgáztató bizottság tagja. A világháborúban az orosz fronton harcolt. Szlanka János mézeskalácsos és viaszgyertyaöntő. Az apósa, néhai Angyal Béla által 60 év előtt alapított üzemet 1906 óta folytatja önállóan. Az Ipartestület elölj áró- sági, tanoncvizsg.- és szabadító bizottsági tag, a Polgári Kör háznagya, a községi
