A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)
I. rész - Dálnoki Kováts Jenő: Koszorús mesterek
197 Mccsai József asztalosmester. Mocsai József egyike azoknak a becsületes és lelkiismeretes magyar iparosoknak, aki sohasem ült fel a könnyű kereses szárnyas paripájára, hanem az alaposság nehéz vascsizmájával járta a kézmu- iparosság göröngyös útját. Mocsai eleshetett száz meg száz kedvező rendeléstől, de soha keze alól más, mint gondosan, alaposan elkészített munka, ki nem került. Mocsai, aki 1871-ben született Némedi községben, I jpesten kezdi meg szakmai munkásságát, ahol négy és félévre szerződik tanoncnak. Felszabadulása után azonnal külföldre megy és közel 10 esztendőn át dolgozik keményen, gyakran a legnagyobb gondok közepette, el nem mulasztva - egyetlen alkalmat sem, ahol tudását bővítheti. Előbb Bécsbe, majd Münchenbe kerül. Innen átkerül Londonba, mindenütt gondosan tanulmányozva a styluso- kat és lelkiismeretesen hallgatva a tanfolyamokat. A párizsi világkiállítás alapos áttanulmányozása után, telve, lelkesedéssel és alkotó vággyal, hazakerül és a Lingel Károly cégnél helyezkedik el. Innen rövidesen eltávozik és régi vágyának engedve, kis pinceműhelyben önállósítja magát. A kezdet nehézségeinek leküzdésével jóhírneve egyre növekszik és már a következő évben a turini kiállításon díjat nyer, sőt elnyeri a kereskedelmi miniszter iparművészeti érmét. 1904-ben a St. Louis világkiállításon látjuk remek bútorait, 1906-ban a milánói világkiállításról hozza el 5 szoba remek bútorával a diplome d’hon- neurt. Kiváló érdemei elismeréséül 1907-ben elnyeri a koronás arany érdemkeresztet, 1911-ben a kereskedelemügyi miniszter 2000 koronás nagy díját. 1922-ben az Országos Iparegyesület ezüst díszérmét és 1925-ben elsőízben rendezett aranykoszorús mester versenyen mint a magyar asztalos iparosság legkiválóbb ja, egyetlen könyvszekrénnyel megnyeri az aranykoszorút. Mocsai József kiváló művészek tervei alapján dolgozik. Wigand Ede, körösfői Krisch Aladár, Nagy Sándor tervei foglalkoztatják a mestert és számos előkelő palota komoly asztalosmunkája hirdeti munkája jelességét. Az a barokk könyvszekrény, amely számára az aranykoszorút meghozta, Meller Dezső műépítész tervei alapján készült 12 évig szárított anyagból, teljesen szabad kézzel, minden gép nélkül, a régi mesterek becsületes alaposságával. de a mai asztalos-technika tökéletességével. Pilát Pál hegedükészítömester. Szakkörökben Pilát Pált tartják a mai magyar hegedűkészítőipar megteremtőjének. Bár Pilát Pált magyarországi működése előtt fejlett hangszerkészítőiparunk volt, a sors különös játéka folytán a nyolcvanas években rövid két év alatt öt jeles hegedűkészítőmester halt meg és az új generáció már úgyszólván kivétel nélkül az ugyanakkor Magyarországon megtelepedett Pilát Pál nevelése. Pilát 1860-ban született a csehországi Beneschauban. 12 éves korában I\ ienbe került Thomas Zach-hoz inasnak, akinél öt évi inaskodás után felszabadult és még további 10 évig dolgozott mint segéd. Innen Bittner Dávidhoz, majd Lemböck Gáborhoz került. 1883-ban hívják Budapestre, ahol átveszi az elhúnyt Bartek Ede műhelyét. 1885-ben már résztvett az országos kiállításon és elnyeri az első díjat. 1903-ban meghonosítja a vonó készítését, amiért az Országos Iparegyesület ezüst díszéremmel tünteti ki. A párisi világkiállításon is nagy díjat nyer, a millennáris kiállításon pedig a millenniumi érmet nyeri. Az opera zenekarának felszerelése idején 1912-ben megbízást kap a vonóshangszerek szállítására és szállít 25 hegedűt, 7 violát, 6 gordonkát, amelyeket Mocsai József
