Magyarország kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági címtára (Budapest, 1924)

A. Általános rész - Külkereskedelmi intézkedések és intézmények

4?./b-ből. Cukorrépa, friss.

44-ből. Cukorrépa (szárítva stb.).

61-ből. Szalma, széna.

63. Ökör.

64. Bika.

65. Tehén.

66. Növendékmarha. ,

67. Borjú.

68. Juh és kecske.

69. Bárány és gödölye.

70. Sertés.

71. Ló.

73. öszvér és szamár.

73/a-ból. Postagalambok.

74/a. Vad, a szárnyasvad is, eleven.

78. Tej.

S3. Nyersbőrök (frissen, vagy szárítva, sózva, vagy meszezetten is, de tovább ki nem készítve).

88. Természetes vaj, friss vagy sózott, olvasztott is.

89. Disznózsír (háj), olvasztott disznózsír, szalonna, iudzsir, olvasztva is.

108id-bőL Szesz, denaturált szesz.

113-ból. Közönséges fekete kenyér.

117/a—b-ből. Sertéshús.

119. Sajt.

131.-ből. Tejkonzerv.

133-ból. Tűzifa, fakéreg is, rozsé, rőzsenyaláb, kötőfüz, gallyak.

134. Épület- és szerszámfa.

135. Faszén, tőzeg- és tőzegszén, lignit és kőszén, koksz és ezekből az anyagokból előállított minden szilárd, mesterséges tüzelőanyag, a gázkoksz kivételével.

138. Szarvak, szaruszeletek, szarvhegyek, karmok, lábak, paták ; hasított, lapított vagy szétvagdalt csontok.

141-ből. Filmhulladék.

202-ből. Len és kender nyers állapotban, áztatva, törve, gerebenezve, fehérítve, hulladékaik is.

207. is 216-ból. Tábori bárnaszinü szövetek.

220. Gyapjú, nyers állapotban, mosva, fésülve, festve, őrölve és gyapjuhulladék.

229-ből. Tábori barnaszinü szövetek.

274-ből. Tábori barnaszinü szövetből' készült, szabásuknál fogva katonai célokra használható mindenféle ruhadarab.

304-ből. Kaucsuknak és gultaperchának hulladékai; kaucsukból és guttaperehából készült áruk ócska, elhasznált darabjai.

338—339-ből. Katonai célokra készült felszerelési cikkek (bőrből,

u. m. : lószerszámzat és nyergek, valamint ezek alkatrészei, fegyver- és derékszíjak, tölténytáskák) stb.).

356.' és 357-ből. Boroshordók.

399. Cement.

401/c. Aszbeszlfonadékok, más fonóanyagokkal vagy dróttal kapcsolatban is (az aszbeszttömitőzsinór eddig is csak engedéllyel volt behozható).

428. és Jegyzetek. Nyersvas ; ócska vastőredék és vashulladék, ócska acéltöredék és acélhulladék, olvasztásra vagy hegesztésre.

442-ből. Pontonok és ezek részei.

445-ből. Acélsisakok.

452. Kaszák és sarlók, fával kapcsolatban is.

46l/a-ból. Patkószegek.

478. Mindennemű, ha nem is katonai célokra szolgáló, lőszál (azaz vágó- és szúró) és kézifegyver, valamint mindezek alkatrészei.

488/a—h. Nemtelen fémek, nyers állapotban, ócska töredékek fémhulladéka.

o27-ből. Páncélmozdonyok.

538—539-ből. Lángvetők és azok előállítására vagy felhasználására szolgáló készülékek, fényszórók és ezek alkatrészei, légszivattyúk, mozgókonyhák, tábori sütőkemencék, elektromos páncélmozdonyok.

540—543-ból. Táviró- és távbeszélő-, valamint rádiókészülékek és ezek részei, fényszórók és ezek részei.

544-ből. Katonai (tábori) rendszerű vezetékanyagok, u. m. : kábel, elszigetelt drót stb.

547—549-ből. Katonai célra készült jármüvek.

553-ból. Katonai célra szolgáló gépkocsik, tankok is, valamint azok részei.

554 A hadi célokra szolgáló különleges motorok.

555-ből Páncélkocsik.

560. Arany-, ezüst-, platina- és egyéb külön meg nem nevezett nemesfémek, nyers állapotban, ócska töredék és hulladék is.

561/a—b. Ércpénz.

562/a—b. Lemezek, pléhek, rudak és drótok nemesfémekből.

563/a—c. Valódi aranyfüst és ezüslfüst.

564. Drótok szinezüstből vagy szinezüstből nemtelen fémekből való béllel, aranyozva vagy arannyal lemezelve is, 2 mm vagy ennél kisebb átmérővel.

565. Bouillonok, pililemezek és fonalak nemesfémekből, szövetek, fonások, paszomántok és más munkák elféle drótokból, pililemezek- ből és fonalakból.

566/a—b. Félgyártmányok nemesfémekből, nem forrasztva, mint gallériák, chatonok, golyók, gyürüsinek, préselések, mintázott pléhek is.

567. Aranymunkák és egyéb külön meg nem nevezett áruk, egészen vagy részben aranyból vagy platinából, igazi vagy hamisgyöngyökkel vagy korallokkal, drága- vagy féldrágakövekkel kapcsolatban is.

568. Ezüstmunkák és egyéb külön meg nem nevezett áruk, egészen vagy részben ezüstből, aranyozva vagy igazi vagy hamisgyöngyökkel vagy korallokkal, drága- vagy féldrágakövekkel kapcsolatban is.

569. Platinaáruk tudományos vagy ipari használatra.

571. Drágakövek (drága- és féldrágakövek), korallok (valódiak és hamisak), megmunkálva (köszörülve, vágva), foglalat nélkül, igazgyöngyök foglalat nélkül.

575/a : 2—3 és b : 2—3. Optikai műszerek : csiptetők, pápaszemek, lorgnettek és másféle pápaszem ezüsifoglalalokban, arany- vagy platinafoglalatokban ; színházi látcsövek, távcsövek és egyéb optikai műszerek ezüst- vagy aluminiumfoglalatokban és arany- vagy p'atinafoglalatokban.

574—576-ból. Mindennemű prizmás lát- és távcsövek, táv- és hangmérőkészülékek és ezek alkatrészei.

585/a. Zsebórák arany- vagy aranyozott tokokban.

586/a. Öratokok zsebórákhoz : aranyból, vagy aranyozottak.

592. Konyhasó, nem vegyítve (kősó, főttsó és tengerisó) vagy más anyagokkal vegyítve is (marhasó, sóslug, sósviz), amennyiben ily vegyülékek más szám alá sorozva nincsenek.

596/a-ból. Fémantimon (antimon-regulus, kén-antimon-regulus).

40

Aussenhandels-Beschränkungen

Unter den den internationalen Handel regelnden Verfügungen ist noch immer das Prohibitions-System, das System der Einfuhr- und Ausfuhr-Verbote in Geltung. Die durch die Regierung zeitweilig ausgegebene Ausfuhrverbotsliste und die sogenannte Einfuhrfreilisle zählen taxaliv die diesen Listen unterworfenen Warenartikel auf. Zu den au Ausfuhrbewilligung gebundenen Artikeln gehören in erster Reihe die Agrarprodukte, sodann die wichtigeren Produktions-Rohstoffe und Werkzeuge. Alle Waren, die auf der Ausfuhrliste nicht figurieren (wie z. B. mit wenig Ausnahmen die fertigen Industrieprodukte) können ohne besondere Erlaubnis ausgeführt werden.

a) Ausfuhrverbotliste

Nachfolgende Waren bedürfen zur Ausfuhr einer Bewilligung:

19 Rübenzucker und aller Zucker von gleicher Art (Rohrzucker), in jedem Zustande der Reinheit, mit Ausnahme der Melasse,

22. Tabak und Tabakfabrikate aller Art,

23 Weizen, Halbfrucht, Spelz,

24. Roggen,

25. Gerste,

27. Mais,

aus 31. Bohnen, als menschliche Nahrungsmittel,

aus 33. Mehl und Mahlprodukte aus Weizen und Roggen, als menschliche Nahrungsmittel, aus 43/b. Zuckerrüben, frisch, aus 44. Zuckerrüben, _getrocknet, aus 61. Stroh, Heu,

63. Ochsen,

64. Stiere,

65. Kühe,

66. Jungvieh,

67. Kälber,

68. Schafe und Ziegen (auch Widder, Hammel und Böcke),

69. Lämmer und Kitze,

70. Schweine.

71 Pferde,

73. Maultiere und Esel, aus 73/a. Brieftauben,

74/a. Wildpret und Federwild, lebend,

78. Milch,

83. Felle und Häute, roh (grün oder trocken, auch gesalzen oder gekalkt, aber nicht weiter bearbeitet),

88. Naturbutter, frisch oder gesalzen, auch eingeschmolzen,

89. Schweinefett (Schmer) ; Schweineschmalz, Schweinespeck ; Gänsefett, auch ausgeschmolzen,

aus 108/d, Spiritus ; Spiritus, denaturiert, aus 113. Brot, gewöhnliches, schwarzes, aus 117/a—b. Schweinefleisch,

119/a—b. Käse,

aus 131. Milchkonserven,

aus 133. Brennholz, auch Holzborke, Busch, Faschinen, Flechtweiden. 134/a—b. Bau- und Nutzholz,

135. Holzkohlen. Torf und Torfkohlen, Lignite und Steinkohlen, Koks und alle aus diesen Materialien hergestellten festen künstlichen Brennstoffe,

138. Hörner, Ilornscheiben, Hornspitzen, Klauen, Füsse, Hufe, Knochen, gespalten, gestreckt oder geschnitten, aus 141. Filmabfälle,

aus 202. Flachs und Hanf. roh. geröstet, gebrochen, gehechelt, gebleicht, gefärbt und in Abfällen, aus 207 und 216. Braune militärische Gewebe.

220, Wolle, roh, gewaschen, gekämmt, gefärbt, gebleicht, gemahlen und in Abfällen,

aus 229. Braune militärische Gewebe,

aus 274. Kleidungsstücke aus braunen Stoffen hergestellt, welche militärischen Schnitt haben,

304. Abfälle von Kautschuk, Guttapercha ; alte abgenützte Stücke von aus Kautschuk und Guttapercha hergestellten Waren, aus 338—339. Militärische Adjustierungen (aus Leder : u. z. Pferdegeschirr und Sättel, ferner Bestandteile derselben, Gewehr- und Leibriemen, Patronentaschen etc.),

347. Werkholz und Sägewaren ; gehobelt, genutet oder gespundet : zugeschnittenes Reifholz, auch mit Schloss ; vorgerichtetes Fassholz (mit Ausnahme des Pieisigbesens) ; alle diese roh, nicht gebeizt, gefärbt, usw., aus 356 und 357. Weinfässer,

399. Zement,

128. und Anmerkung. Roheisen ; Eisen und Stahl, alt, gebrochen und in Abfällen zum Schmelzen und Schweissen, aus 442. Pontons und Bestandteile derselben, aus 445. Stahlhelme,

452. Sensen und Sicheln, auch in Verbindung mit Holz, aus 46l/a. Hufnägel.

478. Schiess-, Stoss- und Handwaffen aller Art, wenn sie auch nicht für militärische Zwecke dienen. *und Bestandteile derselben,

488/a—h. Unedle Metalle, roh, alt, gebrochen oder in Abfällen, aus 527. Panzerlokomotiven,

aus 538—539. Flammenwerfer, dann Apparate zur Herstellung und" Gebrauchnahme derselben, Scheinwerfer und deren Bestandteile. Luftpumpen, Feldküchen und Backöfen, elektrische Panzermotoren,

aus 540—543. Telegraph-, Telephon- und Radio-Apparate, Scheinwerfer und Bestandteile derselben,

aus 544. Militärisches Leitungsmaterial, wie Kabel, isolierter Draht usw.,

aus 547—549. Fuhrwerke für militärische Zwecke, aus 553. Automobile, Tanks und deren Bestandteile, aus 554. Spezielle Motoren für Kriegszwecke, aus 555. Panzerwagen,

560. Gold. Silber, Platin und andere Edelmetalle, nicht besonders benannte, roh, auch alt, gebrochen und in Abfällen,

5Gl/a—b. Münzen,

562 a—b. Platten, Bleche, Stangen und Drähte aus Edelmetallen, 563/a—c. Echtes' Blattgold und Blattsilber,

564. Drähte aus Feinsilber oder aus Feinsilber mit einer Füllung aus unedlen Metallen, auch vergoldet oder mit Gold plattiert, mit einem Durchmesser von 2 mm. oder darunter,

565. Bouillons, Flitter und Gespinste aus Edelmetallen ; Gewebe, Geflechte, Posamente und andere Arbeiten aus derlei Drähten, Füttern und Gespinsten,

566 a 1). Halbwaren aus Edelmetallen, nicht gelötet, wie Galerien,