Czégek kézikönyve Budapest, 1887)

Előszó

ELŐSZÓ.

Kereskedelmi törvényünk (1875. évi XXXVII. t.-cz.) életbe lépte óta az ügyvédi kar és a kereskedő közönség nélkülöz oly kézikönyvet, mely megbízható tájékozást adjon a magyarországi bejegyzett czégek (kereskedők, gyárosok és nagyobb iparosok) jogi viszonyairól.

JPedig ezen viszonyoknak gyors s megbízható felismerése ma már a forgalmi .élet nélkülözhetien feltétele, az ügyletek gyors és biztos lebonyolításához elenged- hetlenül szükséges, hogy a felek az egyes czégek jogviszonyai tekintetében teljesen tájékozva legyenek.

A czégtárs vagy a czégvezető pl. nem mindig rendelkezik azon okmányokkal, melyek jogi képességét az ügylet megkötésére nézve a másik szerződő fél előtt feltüntetik, s igy a legalkalmasabbnak jelentkezik egy oly kézi könyv, mely ezen kényelmi igényeknek megfelel.

Kereskedelmi törvényünk a czégek tekintetébe a czég valódiságának elvét követvén, a «Központi Értesítő»-ben kihirdetett czégjegyzések nyomán szerkesztett ezen mű rendeltetésének annál is inkább megfelelend, mert beosztása és könnyű kezelése által használhatóvá igyekeztem tenni és ez okból remélem, hogy. hézagpótló művemet az érdekelt körök szívesen fogadják.

Müvem czíme magában foglalja a mű ismertetését is, mindazonáltal rövid tájékozásul a következőket tartom szükségesnek kiemelni :

1. A részvénytársaságok és szövetkezeteknél fel van tüntetve :

a) a czég szószerinti szövege és székhelye, a vállalat keletkezésének és tartamának ideje, vagy határozatlan időre való kiterjedése; melynek jelölése a keletkezési idő után egy (—.) vizszintes vonallal van jelölve,

b) az alaptőke nagysága, a részvények, vagy hányadrészvények száma és azok névértéke;

c) annak felemlítése, hogy a részvények névre, vagy bemutatóra lettek-e kiállítva;

d) szövetkezeteknél annak felemlítése, hogy a tagok a szövetkezet kötelezettségeiért korlátlan vagy korlátolt felelősséget vállalnak-e;