A budapesti egységes hálózat (Budapest és környéke) betűrendes távbeszélő névsora 1942 (Budapest)

Változások

Üzenetet közvetít a *338-888.

Ha a'hívott központ 7—21 óláig 30 másodperc, 21—7 óráig pedig 2 perc. alatt nem tudja a kért állomást felcsengetni ezt a körülményt „nem jelentkezik“ szavakkal a hívónak bemondja. Ebben az esetben a hallgatót helyére kell v.sszahelyezni.

6. A beszélgetés befejeztét — he'yretéve a hallgató- kagylót vagy kézi beszélőt — mind a hívó, mind a hívott előfizető rövid csengetés állat jelzi.

7. Névvel való hívásra értelemszerűleg az a) 3. pontban foglalt előírás érvényes.

D) A „CB. I-es kapcsoló“ és a „Soros • berendezés“ kezelési utasítása.

a) CB. I-es kapcsoló kezdeti utasítása.

A CB. I-es kapcsoló 1 állomás és 1 mellékállomás bekapcsolására szolgál. A kapcsolón három állású kulcs és jelzőgomb van felszerlve. Egyes kapcsolókon még lát jelző és visszahívó gomb is van.

A háromállású kulcs közép állásánál a bejövő hívás az állomásra érkezik. Ha azonban a hívó a mellékállomással óhajt beszélni, úgy az állomás jelzőgomb megnyomásával csengetést ad és a háromállású kulcsosai a mellékállomást kapcsolja. Ha viszont az állomásnak szóló hívás a mellékállomásra fut be. úgy az csenget az állomásnak, mely magához kapcsolja a hívó fővonalat.

A kulcs harmadik" állásában a főállomás és a mellékállomás egymás között beszélhet.

A CB. I-es kapcsoló az állomás vagy mellékállomásáról történt fővonali hívás esetén a fővonalat csak akkor lehet átadni, ha az átvevő akár az állomás, akáx mellékállomás a kézi beszélőjét már leemelte.

b) A soros berendezés kezelési utasítása.

A soros berendezések húromfi'ék 1/1 piros és 2 fekete gombos, 2/2 piros és 6 fekete gombos és 3/4 piros és 12 fekete gombos készülékkel bíró berendezések. A piros gombokhoz n fővonalak tartoznak, a fekete gombokkal a mellékállomások hívhatók. A fő vonali gombokhoz lát jelzők is tartoznak.

A bejövő hívások az első készülékhez futnak he, ahol a jelentkező szekrény is fel van szerelve. Az 1 fővonallal bíró berendezésnél a bejövő hívást a bármely készüléknél felszerelhető csengő jelzi, míg a kettő és négy fővonallal bíró herendi zésnél a jelentkező szekrényen lévő jelzőtáblák mutatják a hívó fővonalat. Az éjjeli átkapcsoló segítségével a fővonalak bármely készülékre átkapcsolhatok, ha a készüléknél jelzőcsengő van felszerelve.

A bejövő hívás bármely készüléknek átadható a mellékállomásnak fekete gombok segítségével történő meghívása után. A fővonal foglaltságát látjelző jelzi.

Fővonalba való belépés a pirosgomb lenyomásával történik.

Fővonali beszélgetés közben bármely mellékállomással lehet beszélni a mellékállomás fekete-gombjának lenyomása után. anélkül, hogy a fővonali kapcsolat bontódna. A mellékállomási beszélgetés után a félállásban lévő piros gomb lenyomásával a fővonali kapcsolat ismét helyreáll.

MAGYARÁZAT.

(A névsor szövegében levő jelzésekhez és rövidítésekhez.)

1. A * jellel megjelölt kapcsolási számok egy alközpontba kapcsolt sorozatos számú fővonalak egyikét jelentik. A tfc-gal jelölt szám felhívása esetében a központ a fővonalak közül a szabad számok egyikét kapcsolja.

2. A O jellel megjelölt előfizetői állomások a névsorban más címen is fel vannak véve.

B. Társelőíizetők közül mind az eredeti helyen, mind az esetleges címfelvételnél rendszerint csak az első helyen levő előfizető nevét tünteti fel a névsor teljes címmel, a többi társelőtlzető nevét csak zárójelben és röviden jelzi.

4. Ha egy előfizetőnek több távbeszélő-állomása van, azok egy vastag betűs cim alatt szerepelnek és közös felszerelési hely esetében a lakáscím is csak egyszer fordul elő.

5. Az egyes távbeszélő állomások elhelyezésének esetleges közelebbi megjelölése (alcím), pl. főnök, iroda, raktár stb. csak akkor van feltüntetve, ha az a címben feltüntetett helytől eltérő más helyen van felszerelve. Amelyik alcímnél az állomás felszerelési helye hiányzik, arra nézve a közvetlenül felette levő lakásadat érvényes.

Rövidítések.

Ali. =

állami

la.

= igazgatótság)

rk.

=

rendkívüli

élt. =

általános

Int.

= intézetni

r.-t.

2=

részvénytársaság

b. t. =;

betéti társaság

képv.

= képviselő, képviselet

rakt.

=

mktára

Bpest. sz. iöv. =

Budapest székesfőváros

kér.

= kerületi

rap.

E=

r;U part

bízom. =

hizomun vos

keresk.

s= kereskeríő(elnii)

száll, és elvám

• =

szállítási és elv/

cégtul. =

cégtiilnjdniios(a)

k. I. t.

= korlátolt felelősségű

száll itm.

ski 1 í i tm á n vozási

cég». =

cégvezetőbe)

társaság

számv.

=

számvevőségi

egyet. =

.egyetemi

klln.

= klinikai

sz. tőr.

székesfővárosi

éksz. és =

ékszerész es

kárh.

= kórházi

szerk. és

elektrotechn. =

elek trotechnikai

kttzp.

= központi

kiadóhív

=

szerkesztőség és

érciínt. =

ércön tődé

krt

= körút

hivatal

I. »*. =

felszámolás alatt

killttnl.

= ktilönlegesség(ek)

szóig.

SE

szolgálati

felszer. =

felszerelési

ni. kir.

= magyar királyt

szít V.

=

szövetkezeti

felUgy. =

feitigyelő(ség)

nár.

= magyar királyi államtűk ptár 1

=

takarékpénztári

fénykép. =

fényképészeti

vasutak

tan.

E=

tanácsos

férj. =

férjezett

m. tanár

= magántanár

tengerhaj

=

tengerhajózási

fötisztv. =

lotisztviselő(jc>

ni. sz.

= mint szövetkezet

tisztv.

=E

tisztviselői je)

fbtitk. =

főtitkári a)

min.

= miniszteri

törvsz.

=

törvényszéki

föv. =

fővárosi

mftsz.

= műszaki

túl.

tulajdonos

gazul. =

gazdasági

nvilv.

= nyilvános

u.

SE

utca

hat. eng. =

hatóságilag engedélyeny.

=s nyugalmazott

ndv.

SE

udvari

zett

oki.

= okleveles

UgynUks

=

ügynökség

h. sxab. Ugyv. =

hites szabadalmi ügyorsz.

= országos

tigyv.

SE

ügyvezető

vivő

országgyUI.

Uzl.

=

üzlete

hív. =

hi vatal(os)(i)

képv.

= országgyűlési képviselő

vegy.

SE

vegyészeti

honv. ss

honvédelmi

oszt.

= osztály

v. k.

SS

vezérkari

r.

= rendes

vili. váll

ssr

villamossági váll

kin dó ■

PALLAS IRODALMI ÉS NYOMDAI RÉSZVéNYTARSASAa BUDAPEST, V., HONVÉD-UTCA 10

felelős: oyőryaladXr ioazoató