A budapesti egységes hálózat (Budapest és környéke) betürendes távbeszélő névsora 1940. szeptember (Budapest)

A budapesti egységes távbeszélő hálózat berendezéseinek használatára vonatkozó szabályok

X Az istentiszteletek idejét megtudhatja a 140-140 számon 8. Az előfizetők névsora. Névsor. Minden, előfizetőnek fontos érdeke, hogy a névsor pontos és megbízható legyen. Erre való tekin­tettel szükséges, hogy az előfizető személyében beálló minden változás haladéktalanul bejelentessék az illető kés távbeszélő központnak, hogy a névsort annak meg­felelően ki lehessen javítani. Az előfizetők minden állomásuk (fővonaluk) után 1—1 névsort kapnak díjmentesen, ha az előző kiadású névsort — a hozzá tartozó pótfüzettel együtt — és a névsor kiosztásához szolgáló „Értesítésit beszolgál­tatják. A névsor a m. kir. posta tulajdona, azt a le­szerelés után be kell szolgáltatni. Ellenkező esetben a névsor árát meg kell téríteni. Mellékállomás után névsor díjmentesen nem jár. Bejegyzett céget a m. kir. posta a bemutatott cég­jegyzéki kivonatban szereplő cégszöveggel veszi fel a névsorba. Teljes nevet nem tartalmazó vagy az üzlettulaj­donos nevétől eltérő be nem jegyzett céget a névsorba csak helyhatósági bizonyítvány alapján lehet felvenni. Ilyenkor a névsorba felvett elnevezés előtt vagy után a helyhatósági bizonyítvánnyal igazolt előfizető teljes nevét is fel kell tüntetni. A távbeszélő-hálózat előfizetőinek névsorába min­den előfizető címe díjmentesen csak egyszer vehető fel, legfeljebb 3 nyomtatott sorig; ezenfelül minden meg­kezdett sorért 3 pengő sortöbbleti díjat kell fizetni. Az az előfizető, aki állomását egynél több elneve­zéssel kívánja a névsorba felvétetni, minden egyes fel­vételért a mindenkori díjszabás szerinti díjat (jelenleg 3 nyomtatott sorig 19 pengőt) fizeti az új névsor ki­adása előtt. Ha az előfizető kívánja, állomását nem veszik fel a névsorba. (Titkos állomás.) A betűrendes névsorba felvenni kívánt címszövegek összeállítására a távbeszélő névsor-szerkesztés *146—500 VIII., Mária Terézia-tér 17/18. készséggel ad felvilá­gosítást. . ­9. Átírás. Távbeszélő-állomás csak a helyi hálózat keretén belül és a Távbeszélő Díjszabásban megállapított díjak inellett csak házastársak fel-, lemenő ágbeli rokonok ts testvérek közt, továbbá a hitelesen igazolt közvetlen jogutódlási viszonyban levők, s végül állami és más közhatóságok (hivatalok), valamint azok közegei között írható át. Át lehet írni az állomást akkor is, ha az előfizető az állomását befogadó helyiségből el­költözik, azt tovább megtartani nem kívánja s az állo­más készüléke még a helyén van, az előfizető és a köz­vetlenül utána beköltöző természetes vagy jogi sze­mély részére, de csak abban az esetben, ha az állo­mást díjhátralék nem terheli, vagy ha az átvevő az átadó esetleges tartozását magára vállalja vagy ki­fizeti. Az átírást az átvevőnek az átadóval együttesen, írásban az illetékes távbeszélő központtól kell kérni. 10. Távbeszélő-állomások áthelyezése. Az előfizető állomásának az egységes távbeszélő hálózat területén belül fekvő más helyiségbe való át­helyezését kérheti. Az erre vonatkozó kívánságot a költözködési ne­gyed idejében 6 héttel, egyébként legalább 14 nappal korábban kell bejelenteni annav a központnak, ahova az állomás az áthelyezés előtt tartozik. Más távbeszélő hálózat területére költözés esetén az előfizető távbeszélő állomásának az új lakóhelyén mérsékelt belépési díj ellenében való bekapcsolását is kérheti. A kérelmet íiásban az új állomáshelyre illetékes postaigazgatósághoz, illetőleg a budapesti egységes távbeszélő hálózat területére költözés esetén a buda­pesti táviró és távbeszélő igazgatósághoz még a régi állomás leszerelése előtt, vagy közvetlenül a leszerelés után kell benyújtani. 11. Előfizető állomások használata és használatra másoknak való átengedése. A budapesti és a budapesti hálózathoz tartozó kör­nyékbeli távbeszélőközpontok éjjel-nappal folytonosan üzemben vannak, s így e központok állomásairól bár­mikor lehet beszélni. Az előfizető a távbeszélőt a „Távbeszélőüzleti Sza­bályzatiban és a „Távbeszélő Díjszabásiban megálla­pított korlátozásokat használhatja. Használatra való átengedés. Közérdekű beszélgeté­sekre minden előfizető díjmentesen köteles távbeszélő­állomását átengedni (baleset, vagy egyéb sürgős orvosi beavatkozást igénylő kóreset, közveszély, elemi csapás és állambiztonság érdekében híradás és első segélykérés céljából). A nyilvános távbeszélő-állomások használatát az előfizető bárkinek köteles megengedni, de azok hasz­nálatáért a nylvános távbeszélőállomásokra megállapí­tott díjszabásszerű díjaknál magasabb díjat nem szed­het. A hívó, ha a felhívott állomásról bárki jelentkezett, minden egyes hívásért — tehát téves hívás esetében is — köteles a szabályszerű beszélgetési díjat megfizetni. A posta és azok közt, akiknek az előfizető táv- beszélőjét használatra átengedi, nem keletkezik semmi­féle jogviszony: minden kérdésben, amely a távbeszélő igénybevételéből származólag felmerül, a postával szemben kizárólag az előfizető felelős. Ha azonban az előfizető állomása tartósan idegen használatba kerül, a díjakért az előfizető, valamint a berendezés haszná­lója egyetemlegesen felelős. 12. Távolsági beszélgetésekre vonatkozó tudnivalók. Bejelentés és a díjszabás alkalmazása. Aki a távolsági forgalomban akar beszélni, a *01 hívószámot hívja és a „bejelentő“ szavakkal jelentkező kezelőnek mondja be a szükséges adatokat. Ezek: a) a hívó állomás kapcsolási száma (a környékbeli köz­pontok előfizetőinél ezenkívül a hívó központ neve); b) a hívott állomás központjának neve és a hívott állomás kapcsolási száma; c) a kért beszélgetés osztálya (állami szolgálati, közérdekű, hírlap, magán, azonnali, igen sürgős, sürgős, közönséges). A hívó ezenkívül belföldi forgalomban beszélgetésének időtartamát is bejelent­heti, ha nem akarja, hogy a központ az egyes három percek leteltére figyelmeztesse. Ha a hívó valamely nyilvános állomáson várakozó félle! kíván beszélni, a hívott állomás kapcsolási száma helyett a hívott nevét és azt is he kell mondania, ho-gy a megjelölt nyilvános állomáson vár. A beszélgetést külön meghívássa: is be lehet jelen­teni. Ennek az a célja, hogy a hívott előfizetői állo­mást előre értesítsék, hogy a hívó egy névszerint meg­nevezett vagy másként megjelölt személlyel vagy pedig egy meghatározott mellékállomással kíván beszélni. Külöu-meghívással kapcsolatos beszélgetés bejelen­tése esetében a hívó kívánságára a hívó nevét és kap­csolási számát, valamint azt is közlik. ha a hívó vala­mely nyelvet jelöl meg, amelyen beszélgetését a hívott egyén helyett bárkivel folytatni kívánja. Külön meghívással kapcsolatos beszélgetés bejelen­tésekor a hívónak jogában van ugyanazon a hálózaton belül egy második előfizetői állomást is megjelölni, amelyen a beszélgetésre hívott s megnevezett személy* esetleg meg lehet találni. A beszélgetést meghívással is be lehet jelenteni A meghívásnak célja az, hogy ezzel a nem előfizető felet, vagy ugyanabban a házban lakó helyettesét be­szélgetésre valamely postahivatal nyilvános állomásá­hoz hívják. Meghívással kapcsolatos beszélgetés bejelentése ese­tén a következőket kell közölni: 1. a hívó nevét, 2. a hívott nevét, teljes címét és esetleg ugyanabban a ház­ban (telken) lakó helyettesének nevét és 3. a „küldönc fizetve“ szavakat, ha a hívó szerint a meghívott a táviratok díjmentes kézbesítési körzetén kívül lakik. A nyilvános távbeszélő-állomásoknál a beszélgetési díjat előre, készpénzben kell fizetni. A nyilvános állo­más előfizetője a beszélgetés vagy távirat díjszabás­szerű díján felül, a nyilvános állomás használatáért járó helyibeszélgetés díját, jelenleg 20 fillért, szedheti. Előfizetői állomásokról folytatott távolsági beszélgetés után a díjakat a „Távbeszélőüzleti Szabályzatiban megállapított feltételek mellett hitelezik. Az előfizető1 állomásról kezdeményezett beszélgetések díjáért az elő­fizető szavatol.

Next

/
Thumbnails
Contents