A budapesti egységes hálózat (Budapest és környéke) betürendes távbeszélő névsora 1940. szeptember (Budapest)
Táviratközvetités
XÍI Villamosjáratok menetrendiét közli a 140-140 Nyilvános állomásról üzenetközvetítést nem lehet kérni. Az üzenet csak magyar szövegű lehet. A helyi üzenetközvetítésért szódíjat s ezenfelül beszélgetési díjat kell fizetni. A szódíj 10 szavankint 14 fillér a beszélgetési díj pedig a budapesti egységes hálózatban 14 fillér. A szószámításnál a cím nem számít. A távolsági üzenet díja ugyanannyi, mint az ugyanazon osztályú, azonos tartamú távolsági beszélgetésé. Ha az üzenetet külső kézbesítő kerületbe kézbesítik, úgy még az ide szóló express levelekre megállapított rendelkezések szerinti díj is esedékes. Üzenetközvetítés távbeszélőn érdeklődők részére (Telefon restant). A szolgálat lényege az, hogy mind az előfizetői, mind a nyilvános (akár postahivatali, akár utcai) állomásról bárki magyar, német, angol, francia, olasz vagy esperanto nyelven névre vagy jelszóra legfeljebb 10 szóból álló üzenetet mondhat be a 338—888 számú távbeszélő állomásnak (üzenetközvetítő), amely azt a be- azzal közli, aki a név, illetőleg a jelszó bemondása azzal közli, aki a név, illetőleg a jelszó bemondása mellett az üzenet iránt távbeszélőn érdeklődik. Ugyanaz a közlemény több érdeklődőnek is bemondható. A név vagy jelszó legfeljebb két szóból vagy egy szóból és egy számból állhat és a közlemény szószámításánál figyelmen kívül marad. Ezért a szolgálatért a posta külön díjat nem számít fel. A szolgálatot igénybevevőknek csak az üzenet bemondása, illetőleg az üzenet utáni érdeklődés alkalmából kezdeményezett beszélgetések díját kell megfizetniük. Távoliét esetén más állomás kapcsoltatása. Távbeszélő-állomásoknak név, esetleg jelszó bemondására vagy előzetes megkérdezés után való kapcsolása. Az előfizető akadályoztatása esetében kapcsoló központjától kérheti azt is, hogy állomásának hívása alkalmával a központ ne adja meg a kért kapcsolást, hanem értesítse a hívót arról, hogy a hívott megbízottjával (helyettesével) milyen hívószámú másik állomáson beszélhet. E kívánság előjegyzésének díja a budapesti hálózatban havi 3 P, két hétig terjedő időre e díj fele jár. Ugyanennyi díj jár akkor is, ha azt kérik, hogy az állomás név- vagy jelszó bemondására kapcsoltassák. Ha pedig e kívánságokat nem egész napon át, hanem csak a napnak bizonyos összefüggő szakán kell teljesíteni, valamint ha a hívott állomás csak előzetes megkérdezés után kapcsolandó, havi 6 pengő a díj; 14 napra, vagy ennél rövidebb időre 3 pengő jár. Üzemszüneteltetés. Az előfizető távbeszélőbereude- zésének ideiglenes szüneteltetését, illetőleg a forgalomból való kikapcsolását kérheti. A szüneteltetést a posta évenkint csak egyszer, legfeljebb 3 hónapra engedélyezi. Az üzem beszüntetéséért, valamint az állomás üzembehelyezéséért díj nem jár. Két hétnél rövidebb szüneteltetés esetében a szünetelés idejére is a teljes díjakat kell megfizetni. Ha azonban a szüneteltetés két hétnél tovább tart, a szünetelés teljes idejére a rendes, illetőleg kedvezményes alapdíj fele jár. Az alközponti kapcsoló használati és fenntartási díja a szünetelés alatt is teljes összegben esedékes. Táviratközvetítés. 1. Táviratnak távbeszélőn való íeladásánál (bemondásánál) a következő eljárást kell követni: A „Táviratközvetítő“ felhívása a *02 szám tárcsázásával történik. A környékbeli központok előfizetői a *02 szám kapcsolását saját központjuktól kérik. A táviratközvetítő-állomásnak „itt táviratközvetítő“ szavakkal való jelentkezése után a távirat feladója először az előfizető távbeszélő állomásának kapcsolási számát, teljes nevét és lakáscímét mondja be. Majd a kapcsolási számnak azonosítása céljából az összeköttetés megszakítása nélkül néhány másodpercig várakozik. Ezután, a távirat esetleges különleges kezelésére vonatkozó kikötést (pl. sürgős távirat, táviratlevél, válasz fizetve, éjjel kézbesítendő, stb.) táviratának a címét, szövegét és aláírását kell érthetően ós úgy bemodnania, hogy azt a kezelő hibátlanul leírhassa. A bemondásnál a cím befejezését „cím vége — szöveg“, a szöveg befejezését „szöveg vége — aláírás“ szavakkal, vagy ha az előfizető aláírást nem alkalmaz, „szöveg vége — aláírás nincs“ szavakkal és végül a távirat befejezését „vége“ szóval kell jelezni. Aki valamely alközpontnak vagy soros berendezésű kapcsolónak a távbeszélő névsorban *-gal jelölt (egy sorozatot képező) hívószámainak egyikén hívja fel a táviratközvetítőt, az mindig a sorozat legalacsonyabb hívószámán végezze a felhívást, mert a táviratközvetítő csak a sorozat legalacsonyabb számával tudja a kapcsolási szám azonosítását késedelem nélkül teljesíteni. A *-gal jelölt sorozat bármely más számának bemondása késedelmet okoz. Ügyelni kell arra, hogy a táviratot átvevő kezelőnek a vele közölt adatok pontos és szabatos leírására elegendő időt engedjünk; a táviratban előforduló s számjegyekkel Írandó számok előtt „számjegyekkel“ szót kell mondani. Az írásjeleket, ha azok továbbítását kívánjuk (egy- egy díjszónak számítanak), szintén szóval kell jelezni (pl. pont, vessző, stb.). A zárójel közé veendő és aláhúzandó szavaknál e körülményt „zárójel • kezdete“ és „zárójel vége“, illetőleg „aláhúzás kezdete“ és „aláhúzás vége“ szavakkal kell a táviratot átvevő kezelő tudomására adni. A bemondás befejezése után a felvevő alkalmazott a táviratot úgy, amint azt az előfizető közlése alapján leírta, összeegyeztetés céljából ismétli; ilyenkor az esetleg hiányosan vagy tévesen leírt szavakat és egyéb adatokat kiegészítés vagy helyesbítés céljából újból kell a közvetítő kezelővel közölni. Az észrevett hibák és eltérések kiküszöbölése, illetőleg a másodszori, részleges összeolvasás után a távirat helyes fölvételét „rendben van“ szavakkal kell a közvetítővel tudatni és ha még van föladandó távirat, a következő távirat bemondását „újabb távirat“ jelzéssel kell megkezdeni, ellenkező esetben pedig a „vége“ szóval kell a közvetítés befejezését jelezni és u hallgatókagylóknak a rendes helyükre való visszahelyezésével a kapcsolás bontására is jel* kell adni. 2. Az érkezett táviratok bemondásakor az előfizető a táviratközvetítő bemondása alapján leírt szöveget ismételheti, mely esetben a közvetítő kezelőnek kötelessége a netalán hibásan értett szavakat és egyéb adatokat újból lassan és érthetően közölni és azok helyes leírhatására a szükséges útbaigazításokat megadni. 3. A távbeszélőn nehezen érthető szavak betűinek keresztnevekkel való jelzésére az alanti „A. B. C. Tábla“ szolgál. Táblázat. A mint Anna G mint Gábor A Cl Ádám Gy « Gyula It Cl Bálint H « Hedvig C a Cézár 1 a Ilona 1> « Oénes ,1 a János E a Erzsébet K a Károly ß a Éva L <( Lajos F a Ferenc M « Mária S mint Napoleon T mint Tibor O « Ottó 17 (( IJbul ö a Ödön Ü cr Üdvös p a Pál V (C Vilmos Q a Kil X (( Xerxes B a Róza Y « Y pszilon S « Sarolta Z (C Zoltán FI. Tass; nevet így betűzzük : »T« mint Tibor, »a« mint Anna, »s« mint Sarolta, »s« mint Sarolta, »ycc mint Ypszilon
