A budapesti egységes hálózat (Budapest és környéke) betürendes távbeszélő névsora 1940. szeptember (Budapest)
A budapesti egységes távbeszélő hálózat berendezéseinek használatára vonatkozó szabályok
X Az istentiszteletek idejét megtudhatja a 140-140 számon 8. Az előfizetők névsora. Névsor. Minden, előfizetőnek fontos érdeke, hogy a névsor pontos és megbízható legyen. Erre való tekintettel szükséges, hogy az előfizető személyében beálló minden változás haladéktalanul bejelentessék az illető kés távbeszélő központnak, hogy a névsort annak megfelelően ki lehessen javítani. Az előfizetők minden állomásuk (fővonaluk) után 1—1 névsort kapnak díjmentesen, ha az előző kiadású névsort — a hozzá tartozó pótfüzettel együtt — és a névsor kiosztásához szolgáló „Értesítésit beszolgáltatják. A névsor a m. kir. posta tulajdona, azt a leszerelés után be kell szolgáltatni. Ellenkező esetben a névsor árát meg kell téríteni. Mellékállomás után névsor díjmentesen nem jár. Bejegyzett céget a m. kir. posta a bemutatott cégjegyzéki kivonatban szereplő cégszöveggel veszi fel a névsorba. Teljes nevet nem tartalmazó vagy az üzlettulajdonos nevétől eltérő be nem jegyzett céget a névsorba csak helyhatósági bizonyítvány alapján lehet felvenni. Ilyenkor a névsorba felvett elnevezés előtt vagy után a helyhatósági bizonyítvánnyal igazolt előfizető teljes nevét is fel kell tüntetni. A távbeszélő-hálózat előfizetőinek névsorába minden előfizető címe díjmentesen csak egyszer vehető fel, legfeljebb 3 nyomtatott sorig; ezenfelül minden megkezdett sorért 3 pengő sortöbbleti díjat kell fizetni. Az az előfizető, aki állomását egynél több elnevezéssel kívánja a névsorba felvétetni, minden egyes felvételért a mindenkori díjszabás szerinti díjat (jelenleg 3 nyomtatott sorig 19 pengőt) fizeti az új névsor kiadása előtt. Ha az előfizető kívánja, állomását nem veszik fel a névsorba. (Titkos állomás.) A betűrendes névsorba felvenni kívánt címszövegek összeállítására a távbeszélő névsor-szerkesztés *146—500 VIII., Mária Terézia-tér 17/18. készséggel ad felvilágosítást. . 9. Átírás. Távbeszélő-állomás csak a helyi hálózat keretén belül és a Távbeszélő Díjszabásban megállapított díjak inellett csak házastársak fel-, lemenő ágbeli rokonok ts testvérek közt, továbbá a hitelesen igazolt közvetlen jogutódlási viszonyban levők, s végül állami és más közhatóságok (hivatalok), valamint azok közegei között írható át. Át lehet írni az állomást akkor is, ha az előfizető az állomását befogadó helyiségből elköltözik, azt tovább megtartani nem kívánja s az állomás készüléke még a helyén van, az előfizető és a közvetlenül utána beköltöző természetes vagy jogi személy részére, de csak abban az esetben, ha az állomást díjhátralék nem terheli, vagy ha az átvevő az átadó esetleges tartozását magára vállalja vagy kifizeti. Az átírást az átvevőnek az átadóval együttesen, írásban az illetékes távbeszélő központtól kell kérni. 10. Távbeszélő-állomások áthelyezése. Az előfizető állomásának az egységes távbeszélő hálózat területén belül fekvő más helyiségbe való áthelyezését kérheti. Az erre vonatkozó kívánságot a költözködési negyed idejében 6 héttel, egyébként legalább 14 nappal korábban kell bejelenteni annav a központnak, ahova az állomás az áthelyezés előtt tartozik. Más távbeszélő hálózat területére költözés esetén az előfizető távbeszélő állomásának az új lakóhelyén mérsékelt belépési díj ellenében való bekapcsolását is kérheti. A kérelmet íiásban az új állomáshelyre illetékes postaigazgatósághoz, illetőleg a budapesti egységes távbeszélő hálózat területére költözés esetén a budapesti táviró és távbeszélő igazgatósághoz még a régi állomás leszerelése előtt, vagy közvetlenül a leszerelés után kell benyújtani. 11. Előfizető állomások használata és használatra másoknak való átengedése. A budapesti és a budapesti hálózathoz tartozó környékbeli távbeszélőközpontok éjjel-nappal folytonosan üzemben vannak, s így e központok állomásairól bármikor lehet beszélni. Az előfizető a távbeszélőt a „Távbeszélőüzleti Szabályzatiban és a „Távbeszélő Díjszabásiban megállapított korlátozásokat használhatja. Használatra való átengedés. Közérdekű beszélgetésekre minden előfizető díjmentesen köteles távbeszélőállomását átengedni (baleset, vagy egyéb sürgős orvosi beavatkozást igénylő kóreset, közveszély, elemi csapás és állambiztonság érdekében híradás és első segélykérés céljából). A nyilvános távbeszélő-állomások használatát az előfizető bárkinek köteles megengedni, de azok használatáért a nylvános távbeszélőállomásokra megállapított díjszabásszerű díjaknál magasabb díjat nem szedhet. A hívó, ha a felhívott állomásról bárki jelentkezett, minden egyes hívásért — tehát téves hívás esetében is — köteles a szabályszerű beszélgetési díjat megfizetni. A posta és azok közt, akiknek az előfizető táv- beszélőjét használatra átengedi, nem keletkezik semmiféle jogviszony: minden kérdésben, amely a távbeszélő igénybevételéből származólag felmerül, a postával szemben kizárólag az előfizető felelős. Ha azonban az előfizető állomása tartósan idegen használatba kerül, a díjakért az előfizető, valamint a berendezés használója egyetemlegesen felelős. 12. Távolsági beszélgetésekre vonatkozó tudnivalók. Bejelentés és a díjszabás alkalmazása. Aki a távolsági forgalomban akar beszélni, a *01 hívószámot hívja és a „bejelentő“ szavakkal jelentkező kezelőnek mondja be a szükséges adatokat. Ezek: a) a hívó állomás kapcsolási száma (a környékbeli központok előfizetőinél ezenkívül a hívó központ neve); b) a hívott állomás központjának neve és a hívott állomás kapcsolási száma; c) a kért beszélgetés osztálya (állami szolgálati, közérdekű, hírlap, magán, azonnali, igen sürgős, sürgős, közönséges). A hívó ezenkívül belföldi forgalomban beszélgetésének időtartamát is bejelentheti, ha nem akarja, hogy a központ az egyes három percek leteltére figyelmeztesse. Ha a hívó valamely nyilvános állomáson várakozó félle! kíván beszélni, a hívott állomás kapcsolási száma helyett a hívott nevét és azt is he kell mondania, ho-gy a megjelölt nyilvános állomáson vár. A beszélgetést külön meghívássa: is be lehet jelenteni. Ennek az a célja, hogy a hívott előfizetői állomást előre értesítsék, hogy a hívó egy névszerint megnevezett vagy másként megjelölt személlyel vagy pedig egy meghatározott mellékállomással kíván beszélni. Külöu-meghívással kapcsolatos beszélgetés bejelentése esetében a hívó kívánságára a hívó nevét és kapcsolási számát, valamint azt is közlik. ha a hívó valamely nyelvet jelöl meg, amelyen beszélgetését a hívott egyén helyett bárkivel folytatni kívánja. Külön meghívással kapcsolatos beszélgetés bejelentésekor a hívónak jogában van ugyanazon a hálózaton belül egy második előfizetői állomást is megjelölni, amelyen a beszélgetésre hívott s megnevezett személy* esetleg meg lehet találni. A beszélgetést meghívással is be lehet jelenteni A meghívásnak célja az, hogy ezzel a nem előfizető felet, vagy ugyanabban a házban lakó helyettesét beszélgetésre valamely postahivatal nyilvános állomásához hívják. Meghívással kapcsolatos beszélgetés bejelentése esetén a következőket kell közölni: 1. a hívó nevét, 2. a hívott nevét, teljes címét és esetleg ugyanabban a házban (telken) lakó helyettesének nevét és 3. a „küldönc fizetve“ szavakat, ha a hívó szerint a meghívott a táviratok díjmentes kézbesítési körzetén kívül lakik. A nyilvános távbeszélő-állomásoknál a beszélgetési díjat előre, készpénzben kell fizetni. A nyilvános állomás előfizetője a beszélgetés vagy távirat díjszabásszerű díján felül, a nyilvános állomás használatáért járó helyibeszélgetés díját, jelenleg 20 fillért, szedheti. Előfizetői állomásokról folytatott távolsági beszélgetés után a díjakat a „Távbeszélőüzleti Szabályzatiban megállapított feltételek mellett hitelezik. Az előfizető1 állomásról kezdeményezett beszélgetések díjáért az előfizető szavatol.
