A budapesti egységes hálózat (Budapest és környéke) betürendes távbeszélő névsora 1939. május (Budapest)
A budapesti egységes hálózatban lévő távbeszélő használatára vonatkozó szabályok
x Az istentiszteletek idejét megtudhatja a 140*140 számon. kés távbeszélő központnak hogy a névsort annak megfelelően ki lehessen javítani. Az előfizetők minden állomásuk (fővonaluk) után 1—1 névsort kapnak díjmentesen, ha az előző kiadású névsort és a névsor kiosztásához szolgáló „Értesítésit beszolgáltatják. Mellékállomás után díjtalan névsor nem jár. Bejegyzett cég neve csak a bemutatott hiteles cégjegyzési kivonatban szereplő cégszöveggel vétetik fel a névsorba. Teljes nevet nem tartalmazó vagy az üzlettulajdonos nevétől eltérő be nem jegyzett céget a névsorba csak helyhatósági bizonyítvány alapján lehet felvenni. Ilyenkor a névsorba felvett elnevezés előtt vagy után a helyhatósági bizonyítvánnyal igazolt előfizető teljes nevét is fel kell tüntetni. A távbeszélő-hálózat előfizetőinek névsorába minden előfizető címe díjmentesen csak egyszer vehető fel legfeljebb 3 nyomtatott sorig; ezenfelül minden megkezdett sorért 3 pengő sortöbbleti díjat kell fizetni. Az az előfizető, aki állomását egynél több elnevezéssel kívánja a névsorba felvétetni, minden egyes felvételért a mindenkori díjszabás szerinti díjat fizeti (most 3 nyomtatott sorig 10 pengőt) minden alkalommal. valahányszor a névsor kiadásra kerül. Ha az előfizető kívánja, állomását nem veszik fel a névsorba. (Titkos állomás.) A betűrendes névsorba felvenni kívánt címszövegek összeállítására a távbeszélő névsor-szerkesztés *146—500 VIII., Mária Terézia-tér 17/18. sz. készséggel ad felvilágosítást. 9. Átírás. Átírás. Távbeszélő-állomás csak a helyi hálózat keretén belül és a Távbeszélő Díjszabásban megállapított díjak mellett csak állami és más közhatóságok (hivatalok), azok közegei közt, továbbá házastársak fel-, lemenő ágbeli rokonok és testvérek közt, továbbá a hitelesen igazolt közvetlen jogutódlási viszonyban levők között írható át. Át lehet írni az állomást akkor is, ha az előfizető az állomását befogadó helyiségből elköltözik, azt tovább megtartani nem kívánja s az állomás készüléke még a helyén van, az előfizető és a közvetlenül utána beköltöző természetes vagy jogi személy részére, de csak abban az esetben, ha az állomást díjhátralék nem terheli, vagy ha az átvevő az útadó esetleges tartozását magára vállalja vagy kifizeti. Az átírást az átvevőnek az átadóval együttesen, írásban az illetékes távbeszélő központtól kell kérni. 10. Távbeszélő-állomások áthelyezése. Az előfizető állomásának az egységes távbeszélő hálózat területén belül fekvő más helyiségbe való áthelyezését kérheti. Az erre vonatkozó kívánságot a költözködési negyed idejében 6 héttel, egyébként legalább 14 nappal korábban kell bejelenteni annak a központnak, ahova állomása kapcsolva van. Más távbeszélő hálózat területére költözés esetén az előfizető távbeszélő állomásának az új lakóhelyén mérsékelt belépési díj ellenében való bekapcsolását is kérheti. A kérelmet írásban az új állomáshelyre illetékes postaigazgatósághoz, illetve a budapesti egységes távbeszélő hálózat területére költözés esetén a budapesti távíró és távbeszélő igazgatóságához lehetőleg még a régi állomás leszerelése előtt, vagy közvetlenül a leszerelés után kell benyújtani. 11. Előfizető állomások használata és használatra másoknak való átengedése. A budapesti és a budapesti hálózathoz tartozó környékbeli távbeszélőközpontok éjjel-nappal folytonosan tizemben vannak, s így e központok állomásairól bármikor lehet beszólni. Az előfizető a távbeszélőt a „Távbeszólőüzleti Szabályzatiban és a „Távbeszélő Díjszabásiban megállapított korlátozásokkal használhatja. Használatra való átengedés. Közérdekű beszélgetésekre minden előfizető díjmentesen köteles távbeszélőjét átengedni (balosét, vagy egyéb sürgős orvosi beavatkozást igénylő kóreset. közveszély, elemi csapás és állambiztonság érdekében híradás és első segélykérés céljából). A nyilvános távbeszélő-állomások használatát az előfizető bárkinek köteles megengedni, de azok használatáért a nyilvános távbeszélőállomásokra megállapított díjszabásszerű díjaknál magasabb díjat nem szedhet. A hívó, ha a felhívott állomásról bárki jelentkezett, minden egyes hívásért — tehát téves hívás esetében is — köteles a szabályszerű beszélgetési díjat megfizetni. A posta és azok közt, akiknek az előfizető távbeszélőjét használatra átengedi, nem keletkezik semmiféle jogviszony; minden kérdésben, amely a távbeszélő igénybevételéből származólag felmerül, a postával szemben kizárólag az előfizető felelős. Ha azonban az előfizető állomása tartósan idegen használatba kerül, a díjakért az előfizető, valamint a berendezés használója egyetemlegesen felelős. 12. Távolsági beszélgetésekre vonatkozó tudnivalók. Bejelentés és a díjszabás alkalmazása. Aki a távolsági forgalomban akar beszélni, a *01 hívószámot hívja és a „bejelentő“ szavakkal jelentkező kezelőnek mondja be a szükséges adatokat. Ezek: a) a hívó állomás kapcsolási száma (a környékbeli központok előfizetőinél ezenkívül a hívó központ neve); b) a hívott állomás központjának neve és a hívott állomás kapcsolási száma; c) a kért beszélgetés osztálya (állami, szolgálati, közérdekű, hírlap, magán, azonnali, igen sürgős, sürgős, közönséges). A hívó ezenkívül belföldi forgalomban beszélgetésének időtartamát is bejelentheti, ha nem akarja, hogy a központ az egyes három percek leteltére figyelmeztesse. Ha a hívó valamely nyilvános állomáson várakozó féllel kíván beszélni, a hívott állomás kapcsolási száma helyett a hívott nevét és azt is be kell mondania, hogy a megjelölt nyilvános állomáson vár, vagy pedig őt oda meg kell hívni. A beszélgetést külön meghívással is be lehet jelenteni. Ennek az a célja, hogy a hívott előfizetői állomást előre értesítsék, hogy a hívó egy név szerint megnevezett vagy másként megjelölt személlyel vagy pedig egy meghatározott mellékállomással kíván beszélni. Külön-meghívással kapcsolatos beszélgetés bejelentése esetében a hívó kívánságára a hívó nevét és kapcsolási számát, valamint azt is közük, ha a hívó valamely nyelvet jelöl meg, amelyen beszélgetését a hívott egyén helyett bárkivel folytatni kívánja. A beszélgetést meghívással is he lehet jelenteni. A meghívásnak célja az, hogy ezzel a nem előfizető felet, vagy ugyanazon házban lakó helyettesét beszélgetésre valamely postahivatal nyilvános állomásához hívják. Meghívással kapcsolatos beszélgetés bejelentése esetén a következőket kell közölni: 1. a hívó nevét; 2. a hívott nevét, teljes címét és esetleg ugyanabban a házban (telken) lakó helyettesének nevét és 3. a „küldönc fizetve“ szavakat, ha a hívó szerint a meghívott a táviratok ingyenes kézbesítési körzetén kívül lakik. A nyilvános távbeszélő-állomásoknál a beszélgetési díjat előre, készpénzben kell fizetni. A nyilvános állomás előfizetője a beszélgetés vagy távirat díjszabás- szerű díján felül, a nyilvános állomás használatáért járó helyi beszélgetés díját, jelenleg 20 fillért, szedheti. Előfizetői állomásokról folytatott távolsági beszélgetés után a díjakat a „Távbeszélőüzleti Szabályzatiban megállapított feltételek mellett hitelezik. Az előfizetői állomásról kezdeményezett beszélgetések díjáért az előfizető szavatol. A távolsági forgalomban minden beszélgetés díjköteles. Közveszély, baleset, elemi csapások eseteiben, azonkívül az állam biztonsága érdekében híradás vagy első segélykérés céljából mindenkinek jogában áll bármely távbeszélő-állomást díjmentesen igénybe venni, feltéve, hogy a szükségességet a körülmények igazolják. A távolsági forgalomban esti 19 és reggel 8 óra között folytatott beszélgetések díja 40%al kisebb, mint a nap többi részében folytatott beszélgetéseké.