A budapesti és a környékbeli Magyar Kir. Távbeszélő-hálózatok előfizetőinek és nyilvános állomásainak betűrendes névsora 1920. május (Budapest)
A távbeszélő használatára vonatkozó szabályok
IX Egyes nemzetközi viszonylatokban a napnak bizonyos óráiban csakis sürgős beszélgetéseket lehet folytatni, a rendes díj háromszorosáért. d) Díjköteles és díjmentes beszélgetések. Díjkötelesek az összes állami és magánbeszélgetések. Díjmentesek a szolgálati beszélgetések és a közveszély esetén híradás vagy segélykérés czéljából kezdeményezett közérdekű beszélgetések; díjmentes továbbá a hivott félnek a felhívásra adott válasza, valamint a távbeszélő állomások felhívására (a kapcsolásra és kezelésre) szükséges időtartam, melyre nappal 1 perez, éjjel pedig 3 perez fordítható. Ez az időtartam a dijak kiszámításánál figyelmen kívül marad. Díjmentesek a közérdekű beszélgetések is, nevezetesen közveszély, baleset vagy elemi csapások eseteiben (pL tűz- vagy ár- vizvcszedelemkor). továbbá az állam biztonsága érdekében híradás és segélykérés czéljából bárkinek jogában áll a közhasználatra rendelt távbeszélőt — és pedig úgy a postahivatalokban felszerelt nyilvános állomásokról, mint bármelyik előfizetői állomásról — díjmentesen igénybe venni akár helyi, akár a távolsági forgalomban. Ilyen esetekben a közérdekű beszélgetés közvetítésére minden előfizető díjmentesen köteles távbeszélőjét átengedni. A közérdekű beszélgetéseket a távbeszélőhivatalok soron kivül közvetítik és azok javára az ösz- szes többi magánbeszélgetésekéi megszakítják. e) Díjkedvezményes beszélgetések. A hírlapba szánt közleményeket tartalmazó éjjeli beszélgetések az alább meghatározott feltételek mellett díjmérséklésben részesülnek. Olyan belföldi viszonylatokban, ahol teljes nappali, egé9iz- vagy féléjjeli szolgálat van, a hírlapok és hírlapvállalatok esti 6 órától reggeli 9 óráig folytatott távolsági beszélgetéseik után 50 százalékos díjmérséklésben részesülnek. A kedvezmény csak hírlapba szánt közleményeket tartalmazó beszélgetésekre terjed ki. melyeket a hirlapszer- kesztőségek egymásközt, vagy valamely hírlap és annak megbízottjai (szerkesztő, munkatárs, tudósitó, levelező) egymással iolytatnak. Engedélyért az illetékes posta- és távirdalgazgatósághoz. illetve Budapesten a táviró- és távb eszélő igazgr ‘ósághoz kell fordulni. Azok részére, akik a postahivatalok nyilvános távbeszélő állomásairól folytatnak kedvezményes hlrlapbeszélgetésekot. az igazgatóság igazolványt ad ki. A díjkedvezményt a kereskedelemügyi miniszter bármikor megszoríthatja vagy visszavonhatja. 14. A beszélgetések lebonyolításának rendje. A nemzetközi beszélgetések elsőbbséggel bírnak a belföldi beszélgetések fölött. A távolsági beszélgetéseket a következő rangsor szerint közvetítik; állami beszélgetések. sürgős szolgálati beszélgetések. sürgős magánbeszélgetések. nem sürgős magánbeszélgetések, nem sürgős szolgálati beszélgetések. Ezen az öt csoporton belül a jelentkezé» sorrendje határoz, tekintet nélkül arra, hogy Fizetett, avagy évi átalánydíj fejében lebonyolítandó beszélgetésekről van szó. Ugyanez a rangsor mérvadó a nyilvános állomásokról lebonyolítható beszélgetésekre is. A távbeszélőközpontok az egyen rangá beszélgetéseket a jelentkezés sorrendjében, egyenként váltakozva, bonyolítják le. A távolsági beszélgetések megelőzik % helyi beszélgetéseket. A közveszély esetében híradás vagy segélykérés czéljából kivánt összeköttetések«* soron kívül kell megadni. A beszélgetés sorrendjét az érdeled* távbeszélöhivaíalok állapítják meg és tartják nyilvánlatban. A sorrend megállapitáan ellen a felek kifogást nem emelhetnek. Ha a heljd forgalomban berzélgetésbaa álló valamely előfizetői távolsági beszélgetésre hívják, a központ az összeköttetést, a beszélgetést, a beszélgető felek értesítés« melle ft, bontja. A távolsági forgalomban levő beszélgetések más beszélgetések javára nem szaldt- hatók félbe. 15. A beszélgetések időtartama és egysége. Állami beszélgetések tartama 12 perc, ha más állami beszélgetés is vár lebonyoB- tásra. A szolgálati beszélgetések időtartama nincs korlátozva.
