Budapesti háztulajdonosok címtára (név- és lakjegyzéke) 1938 (Budapest, 1938)

II. kerület

1. kályhafűtés,

2. közp. fűtés, amely lehet:

a) gőz-,

b) melegvíz,

c) légfűtés,

3. gázfűtés,

4. olajtüzelés,

5. elektromosfűtés,

6. táv-, illetőleg városfűtés,

7. ezek különböző kombinációi.

A tüzeléstechnika tevékenysége ma oda irányul, hogy a táv-, illetőleg a városfűtések megvalósuljanak, mert ezekben a szenek a leggazdaságosabban és leghigiénikusabban égethetők el. Az elektromos-, olaj- és gázfűtés nálunk még csak szórványosan található. Újabban — különösen a városokban — tért hódít a központi fűtés, de általánosságban a kályhafűtés van a legjobban elterjedve.

1. Kályhafűtés. Minden háztartásban nagy gondot okoz, hogy télen a lakás barátságos, meleg otthont nyújtson. A nagy gondot főleg az okozza, hogy egyrészt az esetleges kályhabeszerzésnél, másrészt a tüzelőanyagbeszerzésnél a sok kályhaszerkezet, illetőleg a sokfajta : üzemanyag között nehezen tud eligazodni a vásárló közönség.

Kályhabeszerzésnél ügyelnünk kell arra, hogy a fűtendő helyiség méreteinek megfelelő nagyságú kályhát válasszunk ki elsősorban, nehogy a kisebb fűtőfelületű kályhát nagyobb hideg esetén túlfűtsük, mert ezáltal a kályhát idő előtt tönkretesszük. Másodszor legyen a kályha szolid kivitelű, teljesen tömör, ajtajai jól zárjanak, különben fűtésünk gazdaságtalan lesz. Gazdaságosan csak akkor fűthetünk, ha az égéshez szükséges levegő csak az e célra szerkesztett és jól szabályozható nyíláson át jut a tüzelőanyaghoz.

Tüzelőanyag beszerzésénél szem előtt kell tartanunk, hogy a tüzelőanyag

a) hosszabb ideig tárolható legyen anélkül, hogy fűtőértékéből veszítene,

b) kezelése tiszta legyen és ne porlódjék,

c) égésénél megfelelően szabályozható legyen, egyenletes meleget adjon, hogy a jó közérzethez szükséges hőmérsékletet könnyen előállíthassuk és végül

d) ami egészség szempontjából a legfontosabb, a helyiségben a fűtéstől füst és bűz ne keletkezzen.

Ha a kályha, illetőleg a tüzelőanyag beszerzésénél tekintettel vagyunk a fenti követelményekre, a fűtés megfelelő vezetésével fűtésünk nemcsak a gazdaságosság követelményeit fogja kielégíteni, hanem az úgy a magán-, mint a közegészség javát is elő fogja mozdítani.

Koksszal nemcsak a kimondottan koksztüzelésre szerkesztett, úgynevezett amerikai rendszerű folytonégő és Meidinger, hanem az általánosságban igen elterjedt, bármely irrendszerű-kályhákban is^ gazdaságosan tüzelhetünk. Az irrendszerű kályhák koksszal fütve folytonégő kályhaként is használhatók. A cserépkályhák közül a töltőrendszerüekben koksszal jobban biztosíthatjuk melegszükségünket, mint bármely más tüzelőanyaggal, ha kellő gondossággal járunk el. Kellő gondosság hiányában a töltőrendszerű cserépkályha bélése salakosodás bekövetkezése folytán hamar tönkremegy s ezért ma már ezektől eltérő, de a koksz tulajdonságainak megfelelő szerkezetű cserépkályha van forgalomban „Termokoksz“ néven. Az újtípusú folytonégő, koksztüzelésre szerkesztett „Termokosz“ cserépkályhákban a tüzelés teljesen salakmentes s a koksz fűtőértékének 90—95%-a hasznosítható, ami gazdaságilag szinte felbecsülhetetlen, mert az effektiv megvásárolt kalóriát a kokszból majdnem maradék nélkül hasznosíthatjuk. Ezeken a szerkezeteken kívül háztartásunkban a széntüzelésre szerkesztett fürdőkályhákban is tüzelhetünk koksszal, ha az erős faparázsra rétegenként adagolva izzítjuk a kokszot, miáltal hidegebb idő esetén — a koksz sugárzó melege révén — fürdőszobánk megfelelő hőmérsékletét is biztosítjuk.

2. Központi fűtés. Legegyszerűbb módja a légfűtés és az egyszinti ú. n. etage-fűtés.

Légfűtésnél a használatos kaloriferek (Meidinger-rendszer) legjobb tüzelőanyaga a koksz. Kaloriferfűtésnél a füst- és bűzmentesség elengedhetetlen