Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, ötödik körzet (Budapest, 1931)
Gödöllői járás
36 CINKOTA 3 tantermes iskolát építettek, melyben 5 tanító tanít. Eredetileg a Pesti, Rákospalotai és Csömöri egyházak tartoztak egybe, de a lelkészválasztásoknál különváltak. Az egyh. lelkészei között foglalt helyet: Petényi Salamon, a magy. tud. ornitológia megalapítója. Emléktáblája van. Leánygyűlekezete Nagytarcsa 1100 lélekkel, templommal és 3 tanítóval. Az izraelita hitközség 1875-ben, 30 lélekkel alakult, ekkor építtették templomukat. A hitközség jelenleg 125 lélekből áll és a gödöllői neolog egyháznak filiáléja. A hitközségnek Goldmann Rezső az elnöke. Cinkota körül több lakótelep keletkezett. Ezek közül Mátyásföld az ország egyik legnagyobb, legberendezettebb és legszebb nyaralótelepe. 1887-ben Beniczky Gábor és neje Batthyány Ilona grófnő, birtokuk egyik legszebb helyén 250 hold területet engedtek át potom áron az e célra alakult Mátyásföldi Nyaralótulajdonosok Egyesületének. 1887-ben már megtartották az alakulási közgyűlést. A megalakulás után a telep rohamosan kezdett fejlődni és egymás után emelkedtek a szebbnél szebb nyaralók az egyesülettől megállapított szépészeti és egészségügyi szabályok szigorú szemmeltartása mellett. Ez épületek közé tartozik a szépen fásított és virágágyakkal díszített parkban álló emeletes Parkszálló, szép, tágas, fedett terrasszal, impozáns táncteremmel, melynek hangversenyek és színíelőadások céljaira állandó színpada van. A park fásított részén, a szállótól néhány percnyi távolságban van a modern berendezésű vízgyógyintézet és artézi uszoda. A telepnek külön rendőrsége van, aminek következtében a közbiztonsági viszonyok mintaszerűek. A két áll. elemi iskola mellett a község — bár nehézségek árán — polgári leányiskolát is tart fenn. Nem messze a parkszállótól, a repülő térre vezető út mentén áll az impozáns r. kath. templom. A parkban játszóterek és ten- niszpályák állanak a sportkedvelők rendelkezésére. A telepnek külön posta, távíró és tábeszélő hivatala van. Utcái 10 öl szélesek és fákkal szegélyezettek. Legszebb tere a Parkszálló előtt elterülő tér, melynek közepén a telep névadójának: Mátyás királynak a mellszobra áll, melyet Paulheim József emeltetett, kinek nevéhez e telepen különben is sok hasznos alkotás fűződik. Ma sok száz díszes nyaraló emelkedik szabályosan haladó utcák mellett. A villany és vízvezetékkel bíró telep lakói közt újabban mozgalom indult önálló községgé való alakulásra. A világháborúban bevonult katonák száma: 1200, a hősi halottaké: 94, hadiözvegyeké 35 és hadiárváké: 7. A hősi halottaknak a község emléket állított. A földbirtokreform során az igénylők 156 k. hold birtokot kaptak. ÁLTALÁNOS ADATOK. Lakosság az 1930. évi népsz. szerint: 8367 lélek, színmagyar. Róm. kath.: 4400, ágh. ev.: 2794, ref.: 400. izr.: 125. Házak száma: 1730. Területe: 3685 kli. Szántó: 2451 kh., rét: 298, legelő: 248, erdő: 203, szőlő: 41, kert: 199, nádas: 1, egyéb: 244 kh. Erdőbirtok: özv. Beniczky Gábornénak 250 kh., akác. Talaj- viszonya: kavicsos. Termények’. rozs, tengeri és kerti vetemények. Vas áll.: helyben. Szállás: Parkszállóban. Posta, Táv., Tel., Cső.: helyben, Főszb., Járb., Tkv., Adóh.: Gödöllő. Törvsz., Pü. ig., Mezőg. Kamara, Keresk. Kamara, Iparfü., Vál. kér.: Budapest. Pü. bizt., Pü. szak.: Rákospalota. HATÓSÁGOK, INTÉZMÉNYEK Községi elöljáróság Tel.: 2. Vezetőjegyző: zábori Záborszky Zoltán főjegyző. Ősrégi nemes családból szármáz Ik. 1886- ban Rákoskeresztúron született. Középiskoláit Késmárkon, közig, tani olyamoi Budapesten végezte. Minit aljegyző kezdte közig, pályáját Rákos&zentmiihályon, majd 1914— 1920-ig Kistarcsán volt főjegyző, 1920-ban választotta meg Cinkota főjegyzőjének. Elnöke a Testnevelési, Népművelési és az Áll. El Isik. Felügy, b Izottságoknak, a Cinkotai Polgári Körnek, Árpádföldi Kaszinónak, Cirikotai Strandfürdő Egyesületnek, védnöke
